„Megszoktam, hogy szemétnek néznek”

Publikálás dátuma
2019.01.10 07:30
Ebéd a Vajdahunyad utcai hajléktalanszállón
Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
A hajléktalantörvény hatályba lépésétől január elejéig 298 hajléktalant figyelmeztetett a rendőrség. Az utóbbi hónapokban kevésbé vegzálták az utcán élőket.
Kellemes meleg és finom ételillat fogadott minket a Menhely Alapítvány budapesti, Vajdahunyad utcai hajléktalanszállóján; érkezésünkkor a lakók épp ebédhez készülődtek, paradicsomos, sajtos spagetti került az asztalra, desszertnek pedig néhány doboz túrórudi is előkerült – na nem a „drága pöttyös” fajtából. – A szálló idősotthon részlegén járunk, itt laknak állandó ügyfeleink. Ide olyan idős férfiak kerülnek, akik már valóban életveszélyes helyzetben éltek az utcán és más ellátási forma nem jelentett megoldást számukra – magyarázta rögtönzött „idegenvezetőnk”, Komonyi Zoltán, az Alapítvány egyik szociális munkása. Az otthon 24 férőhelyes, mindig teltház van; az itt élők életük végéig maradhatnak, egy szerény, az egyéni jövedelem (például nyugdíj) függvényében meghatározott térítési díj ellenében megpróbálnak számukra minél kényelmesebb, otthonosabb környezetet teremteni. Az ebédlő sarkában, egy nagy könyvespolc mellett még mindig állt a gazdagon díszített karácsonyfa. Szenteste ajándékbontás is volt – természetesen a könyvek, a díszek, az ajándékok is adományozás útján érkeztek. A szolgáltatások közé tartozik a napi háromszori étkezés, heti háromszori orvosi ellenőrzés, folyamatos gondozói, ápolói jelenlét, ruhatárfrissítés, fodrászat. A lakókat 3-4 ágyas szobákban tudják elhelyezni, a tisztálkodást tágas, jól karbantartott fürdőhelyiségben oldhatják meg. Az egyik szobában egy régi varrógép is helyet kapott – mint kiderült, az egyik lakó egykor szabóként dolgozott, szakmáját a mai napig gyakorolja, egyebek mellett lakótársai ruháját javítja. Az időt nemcsak olvasással, tévézéssel, társasjátékozással múlathatják az itt élők, az Alapítvány olykor buszos kirándulásokat is szervez. Egy szinttel lejjebb található a 35 ágyas, úgynevezett lábadozó részleg; ide a közterületen élő, krízisautóval beszállított, leromlott egészségi állapotú emberek kerülnek. – Ez a részleg csak krízisidőszakban, novembertől következő év áprilisának végéig üzemel. Forráshiány miatt nyáron nem tudjuk működtetni – mondta Komonyi Zoltán. Az ide bekerülő, átfázott emberek meleg ételt és teát, tiszta ágyat, ruhát, pizsamát kapnak. Éjjeli menedékhelyként 52 férfinak tudnak ágyat biztosítani, de a leghidegebb napokon ez a szám 60 fölé is emelkedhet. Előfordul, hogy éjszakánként még a fürdőszobában is matracokat kell leteríteni. – Igyekszünk a lehető legtöbb embert elszállásolni, ha hozzánk már nem férnek, a Diszpécser Szolgálaton keresztül valahol máshol próbálunk helyet keríteni nekik – fogalmazott Komonyi. Van lehetőség nappali melegedésre, ezzel együtt a hajléktalan emberek holmijainak elraktározására is. Komonyi szerint náluk működik „Közép-Európa legnagyobb csomagmegőrzője”, amit a szálló területén található egykori hangárépületben alakítottak ki. Itt több mint 800 zárható szekrény van, ezek közül havi 900 forintért lehet kibérelni egyet. A szolgáltatást a Menhely Alapítvány vezette be elsőként és igen népszerű a hajléktalan emberek körében, mert így nem kell mindig magukkal cipelniük táskáikat, bőröndjeiket. – Engem ne nagyon fotózzanak, mert még a végén kiesik a lencse a fényképezőgépből. Nem akarnak az emberek „ilyet” látni – mondta nevetve egy idős férfi a lábadozóban. Hangjában ennek ellenére keserűség hallatszott. Noha elmondása szerint már megbékélt azzal, hogy az utcán a legtöbben „szemétnek” nézik, akit „el kell takarítani”, továbbra is érezni lehetett rajta: mélyen belül megviseli, ahogy szerencsésebb sorsú embertársai viselkednek vele. A szolgáltatások köre egyébként az átmeneti lakók esetében sem merül ki a meleg étellel, ággyal, tisztálkodási lehetőséggel. A lábadozóba kerülő emberekkel életút interjút is készítenek az Alapítvány munkatársai, majd ha az érintett részéről van fogadókészség, igyekeznek mindent megtenni azért, hogy az egészségi állapotukon túl a kliensek jövedelmi, lakhatási viszonyai is rendeződjenek. Volt már rá példa, hogy ez sikerült is, és több hónapos közös munka után az egykor földön fekvő emberből rendszeres jövedelemmel rendelkező, betegségeiből időlegesen vagy véglegesen kigyógyított, saját lakhatást megfizetni tudó embert engedhettek útjára.

Nem jutna mindenkinek férőhely - Interjú

Fontos számunkra, hogy elindítsuk klienseinket egy úton. Legalább saját ügyeik intézésében eljussanak egyről a kettőre – erről Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója beszélt lapunknak.
 
Szelektálnak valahogy a jelentkezők között? Sajnos csak férfiakat tudunk fogadni, közülük is elsősorban az 50 év felettieket részesítjük előnyben. Általában ők azok, akik kiszolgáltatottabbak, egészségügyi szempontból is. Félévente friss tüdőszűrő eredményt is kérünk a betérőktől, hetente pedig megkérjük vendégeinket az új ÁNTSZ-igazolások beszerzésére. Alkoholt természetesen nem lehet behozni.
Mit csinálnak azzal, akik eleve ittasan akar bejönni? Beengedjük a szálló területére, de a konfliktusok elkerülése érdekében néhány óráig elkülönítve „üldögélnie” kell. Ennyi általában elég, hogy aztán leheveredhessen a saját helyén és békesség legyen. Azt nem tudjuk megakadályozni, hogy valaki részegen álljon be a sorba, de emiatt nem utasítjuk el.
Gyakran hallani a kormánypártok részéről, hogy mindenkinek jut férőhely. Valóban így van? Országos szinten biztos, hogy nincs elég hely. A téli időszakban nagyjából 11 ezer férőhellyel lehet számolni. Ebből 6500 férőhelyen gyakorlatilag mindig alszik valaki, hiszen az átmeneti szállók 100 százalékos kihasználtsággal működnek egész évben. A maradék 4500 férőhely az éjjeli menedékhelyeken áll rendelkezésre – amelyeket egyik napról a másikra igénybe lehet venni. Bár pontos adataink nincsenek, hajléktalanként élő ember biztosan több van, mint ahányan az üresen álló férőhelyekre beférnének. A Február Harmadika munkacsoport szakértőinek 2018-as becslése szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon, közülük 10 ezer ember valamilyen hajléktalan szálláson, 4 ezer ember közterületen alszik. Különösen a vidéki településekre igaz, hogy sokkal több ember él közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben, mint amennyi férőhely van a hajléktalan szállókon. 
Milyen magas a kihasználtság? Az utóbbi napokban az éjjeli menedékhelyeken 86 százalék volt országosan, tehát még vannak szabad férőhelyek, de sajnos néhány szállón annyira rosszak a körülmények, hogy sokan úgy érzik, az utcán is jobb nekik. Ugyanakkor a hajléktalansággal kapcsolatban csak a férőhelyszámmal foglalkozni félrevezető, mert ez csak egy a sok egyéb kérdés mellet, amelyek legalább olyan fontosak. Nem a férőhelyszámok okozzák a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek mennyire képesek megfelelni azok számára, akiket el szeretnénk helyezni. Kevés helyen van állandó szakmai jelenlét, a speciális szükségletű, például valamilyen komolyabb betegséggel küzdő kliensek nem kaphatnak megfelelő ellátást. A szenvedélybetegekre vagy pszichés gondokkal küzdőkre végképp nincs szakmai személyzet. Sok helyen nincsenek páros férőhelyek, az állatok elhelyezése is problémás. Persze lehet mondani, hogy ott legalább melegben lennének. De ezt általában azok mondják, akik még a közelében sem jártak egy ilyen szállónak.
Mindennek van szerepe abban, hogy az utóbbi években egyre magasabb a fagyhalál áldozatainak száma? Lehetséges, de fontos megjegyezni, hogy akik kihűlés következtében haltak meg, nem valószínű, hogy mindannyian hajléktalanok voltak. Ennek részletezésére nem terjed ki egyetlen statisztika sem, de az biztos, hogy sokan vannak, akik saját fűtetlen otthonukban hűlnek ki végzetesen. Mi sem foglalkozunk ezzel a kérdéskörrel behatóbban, nem is tudnánk. A hajléktalanok esetében annyit tudunk tenni, hogy arra kérjük az embereket, ha kihűléssel veszélyeztetett embert látnak az utcán, értesítsék a Diszpécser Szolgálatokat is.
A közterületen élés szabályainak szigorítása érezteti hatását? A szállók kihasználtságán nem látszik. Viszont mozgásba lendültek az érintett, közterületen élő emberek, ami a szociális munkások munkáját nehezíti. A fővárosban például vándorolnak a különböző kerületek között, hogy sehol ne lehessen rájuk fogni, hogy „életvitelszerűen” tartózkodnak ott. Ennek az a következménye, hogy az utcai szolgálatok is nehezebben követik nyomon őket, így nagyon sokan ellátatlanul maradnak. Ami ebben az időben nem egy életbiztosítás.

Majdnem 300 hajléktalant figyelmeztettek

Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt a rendőrség 2018. október 15-étől január elejéig országszerte 298 esetben alkalmazott helyszíni figyelmeztetést – közölte megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság. A rendőrség a fenti szabálysértés miatt 12 szabálysértési előkészítő eljárás indított (1 Pest, 1 Fejér, 2 Baranya, 1 Somogy, 1 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, 6 pedig Budapesten), amelyből 10 esetben bíróság elé állították a fedél nélkül élőket. Egy esetben kellett intézkedni a hajléktalan személy tárgyainak az ideiglenes tárolásba vétele érdekében – írták. A 12 eljárásból egyébként 7 az első két hétben történt, azaz már kevésbé vegzálják a hajléktalanokat.  A szabálysértési törvény módosítása, amely megtiltja a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, október 15-én lépett hatályba. Az intézkedés ellen bírók, ügyvédek, társadalomkutatók, pszichológusok is tiltakoztak arra hivatkozva, hogy az a hajléktalanságot kriminalizálja. A Kaposvári és a Székesfehérvári Járásbíróság az Alkotmánybírósághoz fordult a törvény miatt.

Éjjeli menedékhelyek kihasználtsága

Időpont Terület Kihasználtság 2017.01.06 Budapest 90,30% Országos összesen: 91,87% 2018.01.06 Budapest 77,70% Országos összesen: 82,28% 2019.01.06 Budapest 84,04% Országos összesen: 88,77%

Frissítve: 2019.01.10 15:57

Néppárti felfüggesztés: Gulyás harcolt meg a kompromisszumért

Publikálás dátuma
2019.03.22 08:00
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Informátoraink szerint nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált a magyar kormánymédiában.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Elmar Brok, a CDU egyik nagy tekintélyű veterán politikusa tárgyalta le azt a határozati javaslatot az Európai Néppárt (EPP) politikai gyűlésén, aminek eredményeképpen végül az EPP vezetése és a magyar delegáció is komolyabb arcvesztés nélkül távozhatott Brüsszelből – tudtuk meg néppárti forrásból. Informátorunk szerint az ülés elején kifejezetten ellenséges volt a hangulat a magyar kormánypárttal szemben, mivel főleg a pártkizárását indítványozó és az azt támogató tagpártok képviselői szólaltak fel. - Idővel azonban egyre világosabbá vált, hogy a nagy pártok, a franciák, a spanyolok, a németek kizárást semmiképpen nem támogatnának, és kezdett megváltozni a légkör. Ekkor Gulyás Gergely és Elmar Brok megegyezett abban: a Fidesz maga kezdeményezi, hogy ne vegyen részt az EPP munkájában, ezt belefoglalják a határozati javaslatba, ami így már elfogadható lenne mindenkinek – mondta forrásunk. Brok a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, az EP Külügyi-, valamint Alkotmányügyi Bizottságának is tagja, komoly szerepe volt a – végül el nem fogadott – uniós alkotmánytervezet kidolgozásában is. Arról szerda délelőtt lapunk írt először, hogy az utolsó pillanatban a Fidesz még az „önfelfüggesztést” is felajánlotta a Néppárt vezetésének. Forrásunk szerint „nyilvánvaló, hogy most Orbán Viktor mérsékeltebb hangnemre vált”, a magyar kormánymédiában. Informátorunk szavai szerint a pártban már nagyjából arra is kezdenek felkészülni, hogy a jövőben a felfüggesztés miatt nem lesz jelentős tisztséget betöltő fideszes az Európai Parlamentben, és a Néppártban sem. – Valljuk be, az, hogy Járóka Lívia az EP alelnöke lehetett, inkább volt köszönhető annak, hogy nő és roma, így sem a baloldal, sem a liberálisok nem szavazhattak le egy ilyen jelöltet. Ez egyszeri, ha úgy tetszik, kegyelmi pillanat volt – mondta. Abban azért szavai szerint bíznak, hogy később az EP szakbizottságaiban azért helyzetbe kerülhetnek még Fideszesek. A jogállamiságot vizsgáló "bölcsek tanácsával” kapcsolatban a Fideszben abban bíznak, hogy a testület alapvetően azokat az uniós jelentéseket használja majd fel, amikre Orbán Viktor is hivatkozott a szerda esti sajtótájékoztatóján, és amelyek több ügyben valóban nem tudtak konkrét uniós jogsértést megállapítani. – Ettől függetlenül ez nyilvánvalóan egy politikai testület is, így politikai vizsgálatot is folytat majd – fogalmazott forrásunk.
Frissítve: 2019.03.22 08:00

Az ország egyik legjobb séfjének cégei főznek majd az Országgyűlésre

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:55
Az Országgyűlés épülő irodaháza a volt METSZ székház helyén, 2019. január.
Fotó: Népszava/ Adam_Molnar
Wolf András vállalatai még a Gundel 2,5 millió forintos bérleti díjánál is többet fognak fizetni a Kossuth téri ingatlan használatáért.
Az Országgyűlés Hivatala 5 évre szóló szerződést kötött 2 céggel, az egyik Magyarország egyik legjobb séfjének rendezvényszervező vállalata - írja az mfor.hu. Még tavaly év végén, december 12-én kötött bérleti előszerződést az Országgyűlés Hivatala a Séf Asztala Étterem Kft.-vel és a CER Kft.-vel az Országgyűlés Kossuth téren épülő új irodaházával összefüggésben.
A szerződő cégek 136,96 millió forintot fizetnek összesen az Országgyűlés Hivatalának, ami havi 2,6 millió forintos havi bérleti díjat eredményez. A kontraktus 2023. december 12-ig szól, viszont mivel előszerződésről van szó, az csak az ingatlan használatba vételét követő 15 napon belül lép hatályba, tervezetten 2019. szeptemberében. Ezt figyelembe véve, a havi bérleti díj még annál a 2,5 milliónál is magasabbra jön ki, mint amit a Gundel fizet a Miniszterelnökségnek a Várban működő menzáért.
A két szerződő cég, a Séf Asztala Étterem és a CER Kft. is egyaránt köthető Wolf Andráshoz, aki az egyik legjobb magyar séfként híresült el; ő a New York Kávéház és a Salon étterem séfje is.
A CER Kft. már nem ismeretlen cég az Országgyűlés Hivatalának: ez volt az egyik cég, mellyel a Látogatóközpont Kávézójára vonatkozó bérleti szerződést megkötötte a hivatal. A cégnek 2017-ben 2,3 milliárdos árbevétele volt, melyből a végén 85 millió forint nyereség maradt. A Séf Asztala Étteremnek az elérhető legutóbbi beszámoló szerint 2017-ben 196 milliós árbevétele volt, ebből a végére azonban 24 milliós veszteség maradt.