Hosszú az út hazafelé Bellának, a kutyalánynak

Publikálás dátuma
2019.01.11 11:00
Csodák az életben is vannak: a Bellát alakító Shelbyt a fi lmesek több ezer kutyamenhelyet végigjárva találták meg
Fotó: INTERCOM/
Furán hangzik, de vegyük komolyan: az Egy kutya hazatér rendezője, Charles Martin Smith képes volt kutyaként gondolkodni.
Nem egyszer elsütöttem azt a poént: nálam egy kutyás film rögtön kilencven százalékról indul. Ezzel nyilván elárultam magamról, én is kutyás vagyok és az ebek iránt érzett szeretet, a tőlük kapott feltétel nélküli odaadás miatt egyfajta szűrőn keresztül szoktam nézni az olyan produkciókat, melyben van legalább egy blöki. Emiatt sokszor kiesek is a kritikus szerepéből és vakon rajongok akár egy-egy kevésbé sikerült, sőt, olykor valójában kutya rossz filmért. Szerencsére nem ez a helyzet W. Bruce Cameron azonos című regényéből készült Egy kutya hazatér esetében: igazi, tiszta szívű, jó szándékú és erős nevelési célzattal készített alkotás. De mire föl ezek az epikus szavak? A történet középpontjában a Bella nevű pitbull-keverék szuka áll, akit Lucas a szemközti házrom alatt talál. Az ember és a kutya közötti lelki kapcsolat elképesztő erő kettejük között. Amikor kiderül, hogy Denverben nem lehetséges pitbullt otthon tartani, akkor Lucas eldönti: új helyre költözik. Addig is barátnője rokonaihoz viszik Bellát, aki azonban hazavágyik és visszaindul, hogy hazamenjen. Nem kevesebb, mint hatszáz kilométernyi út áll előtte, melyet, mi, nézők vele együtt teszünk meg számos érzelmes (nem hatásvadász) pillanatokkal teletűzdelve.
Nemhiába: a rendezői székben a veterán rendező, Charles Martin Smith ült, aki régóta vallja, gyerekekkel és állatokkal együtt szeret dolgozni és hát, minden bizonnyal metanyelveken szót is ért velük, lévén, hogy színészként is csaknem kilencven produkciót jegyez az életművében. A W. Bruce Cameron és felesége, a rendezőként is ismert Cathryn Michon által közösen jegyzett forgatókönyvet komolyan tudta venni és meg tudta valósítani – ez a másik Cameron-bestseller, A kutya négy élete esetében nem sikerült annyira Lasse Halström direktornak. Bár haragudni utóbbi produkcióra sem vagyok képes – igen, az a bizonyos kilencven százalékos szabály miatt. Cameron regényeinek a lényege: a cselekményt a kutyák szemszögéből meséli el. Persze, nem úgy, ahogy Hollywoodban szokás, hogy az ebek beszélnek és digitálisan mozgatják a szájukat, a kommunikációjuk a sajátjuk, csak éppen a gondolataikat halljuk olvasóként és nézőként. Például, amikor arra tanítja Lucas, a gazdi az Egy kutya hazatér hősét, Bellát, a pitbull-keverék lányt, hogy „menjen haza”. akkor azt az állat hogyan éli meg mind emocionális, mind intellektuális módon. Ezeken persze lehet sokszor derülni, máskor meg erőteljesen meghatódni, mivel a kutya mindig jóindulatú és jóságot feltételez – első körben.
Egyszóval Charles Martin Smith rendező képes volt – furán hangzik, de vegyük komolyan – kutyaként gondolkodni. Ezt, pedig képes volt átadni, nekünk, nézőknek. Bár egy kritikának nem kell, hogy szerves része legyen: az általam látott vetítésen nem csak a plüssállatokkal érkező gyerekek pityeregtek a dramaturgiai csúcspontoknál. Ebben persze oroszlánszerepe volt a Bellát alakító Shelby-nek is, akit a filmesek több ezer kutyamenhelyt végig járva találtak meg. Hogy leírhassuk: a csodák nem csak a moziban szoktak megesni.

Infó

Egy kutya hazatér Forgalmazza az InterCom

Kutyák a mozgóképen Top 10

1. Frakk, a macskák réme (1972-1987) A hazai pálya előnye: generációk nőttek fel Magyarországon azon, ahogy Frakk, a vizsla megregulázza a két macskát, Lukréciát és Szerénkét.
2. The Artist – A némafilmes (2011) Uugie, az imádnivaló Jack Russel Terrier is bizonyára Oscar-díjat kapott volna, ha kutyákat színészszámba vennék.
3. Hacsikó (1987), és a remake: Hacsi, a leghűségesebb barát (2009) Hacsikó, a japán akita fajtájú eb hűségessége városi legendává vált Tokióban, olyannyira, hogy szobrot is emeltek neki a Sibuja vasútállomás mellett. A sztoriból készült japán film kihagyhatatlan, de a remake is pazar darab.
4. Egy kutya négy élete (2017) W. Bruce Cameron regényből készült mű újszerűsége abban rejlett, hogy az elmesélt történetet a kutyák szemszögéből ábrázolta.
5. Kutyahideg (2006) Ez az a film, melyben az alaszkai malamutok és huskyk lejátszották Paul Walkert és Jason Biggs-et a vászonról. Well done, Disney!
6. Fehér Isten (2014) Mundruczó Kornél sci-fi drámája, melyben a kutyák fellázadnak gazdáik, a Fehér Isten ellen. Body és Luke (ikrek), akik a filmben a felkelést vezető Hagent alakították, elnyerték a Kutya Pálma díjat a 2014-es cannes-i fesztiválon.
7. Kutyák szigete (2017) Wes Anderson animált mozijában bábkutyák töltik be a vásznat. Ahogy lapunknak fogalmazott, élő ebekkel hozzá sem mert volna fogni a munkához – mely így a filmtörténet egyik legkülönlegesebb darabja lett.
8. Bendzsi (1974) Az abszolút családi mozi a világ leghíresebb keverék kutyusával (kistestű uszkár, egy törpe schnauzer és egy angol cocker spániel kereszteződése), melynek hány folytatása is volt? Túl sok...
9. Star Trek: Enterprise (2001-2005) Johanthan Archer kapitány hűséges társa Porthos, a kecses beagle, aki elmegy oda, ahol még ember nem járt korábban. Az egyik epizódban pedig még diplomáciai konfliktust okoz, azzal, hogy levizel egy szent növényt. Ha meg már beagle: a Kutyák és macskák titkosügynöke se kutya…

10. Egyik kopó, másik eb (1989) Scott Turner, a rendmániás zsaru és Hooch, a rumliimádó bulldog háborúja az egyik legjobb kutyakomédia, ami valaha készült.

Témák
film
2019.01.11 11:00
Frissítve: 2019.01.11 11:00

Hősök a diliházban - Szuperhősfilm, közhelyes megoldásokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17 10:00

Fotó: /
Zavarba ejtő szuperhősfilm az Üveg: számos pontján innovatív, máskor unalmas, olykor fájdalmasan ostoba, közhelyes.
Az indiai származású amerikai rendező, M. Night Shyamalan 1999-ben, harmadik filmjével, a Hatodik érzékkel vált világhírűvé. Ezután is készített olyan egyedi hollywoodi mozikat, mint A sebezhetetlen, a Jelek, a Falu, de kínos buktákat is. Az esemény, Az utolsó léghajlító, A Föld után már-már a nézhetetlen kategóriát képviselte. Amikor már ott tartottunk, az egykor új Hitchcocknak tartott szupertehetség közröhej tárgyaként elsüllyed a B-kategóriás alkotók tengerében, érkezett a minimális költségvetésből készült Széttörve. Most pedig Shyamalan meglépte azt, amit másnak Hollywoodban szinte soha nem szokott sikerülni: két korábbi mozijának készített közös folytatást. Ez lett az Üveg.  Egymásnak ellentmondó eredettörténetek láttak napvilágot a 2000-ben készült A sebezhetetlen és a 2016-os Széttörve kapcsolatáról. Például: a Bruce Willis (az Oltalmazó) és Samuel L. Jackson (Mr. Üveg) főszereplésével készült utóbbi szuperhősmozi eleve egy trilógia részeként készült. De mivel A sebezhetetlen annak idején nem túl sok bevételt hozott a Disney-nek, a folytatás lehetőségét elvetették. Aztán: a Széttörve skizofrén főgonosza, a huszonnégy személyiséggel, emberfeletti erővel rendelkező Szörny (aki James McAvoy alakított lélegzetelállító erővel) eredetileg A sebezhetetlen egyik mellékszereplője lett volna, de az erős karakter megbontotta volna a történet egyensúlyát, így a rendező inkább kivette a 2000-es filmjéből. De ne feledjük a Széttörve utolsó jelenetét sem, amelyben az Oltalmazó egy bárban üldögélve bizonyítja, a filmben látható alternatív valóságban vannak emberfeletti képességekkel rendelkező személyek. Mivel a Széttörve Universal-produkció volt, a rendező utólag egy külön alkut kötött a Disney-vel Willis figurájának használatához azzal a kitétellel: ha sikerül a két film közös folytatását létrehozni, akkor a két stúdió osztozkodik a jogokon és az üzleten. Nem mindennapi dolog két kvázi független produkciót közös nevezőre hozni, de egy olyan öntörvényű alkotó esetében, mint Shyamalan, minden lehetséges. Sőt, a formulában benne volt egy zseniális elegy lehetősége. Alapvetően izgalmas felvetés: a Szörnnyel mit kezdhet az Oltalmazó. Utóbbi ugyanis le akarja vadászni a Philadelphia lakosságát rettegésben tartó lánygyilkost. Ha ezzel megelégedett volna a rendező, remek kis mozi kerekedett volna ki belőle. De neki grandiózusabb tervei voltak: miközben a két szuperhős összecsap, egyszer csak megjelennek a rendőrök és a bekasztliznak mindenkit egy privát elmegyógyintézetbe. Van itt egy beteg korábbról: Elijah Price, azaz Mr. Üveg. Az intézmény falai között tevékenykedik bizonyos Dr. Ellie Staple (Sarah Paulson), aki „szuperhősöket” kezel. Magyarul: mindenkit próbál meggyőzni arról, hogy csak képzelődnek az emberfeletti képességeikről. Shyamalan a karakterekkel többször elmondatja, hogy a képregények miért fontosak – korunk bibliái, a bennük látható szabályrendszerek szerint élünk. Dr. Staple próbál mindenkit meggyőzni: ez csak olyan hazugsághalmaz, amelyeket azért hoznak létre, hogy a szórakoztatás címszava alatt elvegyék a pénzünket. Az idea roppant izgalmas (pláne a két filmes multicég által finanszírozva), a probléma viszont, hogy Shyamalan alulértékelte a nézőket: irtó felszínes mondatokat adott a figuráinak. Szegény Staple doktornő az, akinek a száján a legtöbb baromság kijön. Karaktere akkor sem lenne hitelesebb, ha nem egy irodában ülne, hanem részegen egy kocsmában. Így viszont van sok kínos perc, amikor az ember az óráját (telefonját) nézegetheti. Shyamalan nem volt képes megállni, hogy további mellékszereplőket is visszahozzon a korábbi filmekből, az Oltalmazó fiát, a Szörny első támadását túlélő fiatal lányt és Mr. Üveg anyját, de az írói feladatokat is egyedül vállaló rendező nem volt képes ennyi figurát mozgatni. Így az Üvegben számos kontinuitási, illetve tempóprobléma is zavarba hozhatja a nézőt. Az alkotói egó nem tett semmiféle engedményt a nézők felé. Pedig nem ártott volna egy erős kontroll. Vagy, akár önkontroll. Az Üveg olyanfajta alkotói tévedés, igazából azért fáj, mert minden lehetőség megvolt benne, hogy újabb kultikus műalkotás szülessen. De a termék sajnos gyártási hibás lett. És még csak vissza sem küldhetjük a feladónak. Infó: Üveg Forgalmazza a Fórum Hungary 
2019.01.17 10:00
Frissítve: 2019.01.17 10:00

A nagy démon, a régi barát, a furcsa idegen - megjelent A magyar nyelv nagyszótára újabb kötete

Publikálás dátuma
2019.01.17 09:32

Fotó: /
Bár a mindennapok során ritkán jut eszünkbe a szavak és a nyelv összetettsége, s szépsége, A magyar nyelv nagyszótárának most megjelent kötete ezt is felidézi.
Az Akadémiának és a magyar kultúrának ezt az évszázados jelentőségű alkotását jogászok és tanárok, újságírók és más hivatásos kommunikátorok, bölcsészek és természettudósok, könyvtárosok és könyvolvasók mind haszonnal forgathatják – áll a most megjelent A magyar nyelv nagyszótára című sorozat hetedik kötetében, amely az elmúlt kétszáznegyven év szókincséből merít. "Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – méltatta a kötetet Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, kiemelve a háttéranyagok és az adatok feldolgozására irányuló munka jelentőségét. A Nagy Magyar Szótár elkészítéséről 1830-ban döntött a Magyar Tudós Társaság, de a modern nagyszótár adatgyűjtése csak 1985-ben indult el. A kiadvány általános értelmező szótár, amely egyaránt figyelmet fordít a köznyelvre, a szépirodalomra, a szaknyelvre, a rétegnyelvre, a nyelvjárásokra, a szleng és a sajtónyelvre – hangsúlyozta Ittzés Nóra, a szótár főszerkesztője. Hozzáfűzte, a kötetek az egyes szócikkek jelentéseit árnyaltan mutatják be, s számos példamondatot adnak az egyes szavak értelmezéséhez. A sorozat mintegy száztízezer címszót dolgoz fel, s a források széles választéka a stílustörténeti kutatásokat vagy a nyelvhasználat-történeti vizsgálatokat is elősegíti. Bár Ittzés Nóra kiemelte, a nagyszótár kifejezés nem a terjedelemre, hanem a műfajra utal, nem elhanyagolható azonban annak súlya, hogy a most megjelent kötet több mint ezerhétszáz szócikket tartalmaz az el szótól az elzüllik szóig, s az egyes szavak használatát, jelentéseit harmincötezer példamondat támasztja alá. Ugyanakkor a szakember elmondta, míg más, külföldi szótárak készítésénél több száz ember is dolgozhat, addig ők körülbelül húszan vesznek részt a munkálatokban. A folyamatot lassítja továbbá, hogy többnyire pályakezdőkkel, konkrét gyakorlati tapasztalat nélkül rendelkezőkkel dolgoznak, s a szerkesztési szabályzat egységes, pontos elsajátítása időt vesz igénybe. Mindezek ellenére viszont a több mint húsz kötetesre tervezett sorozat következő része előreláthatólag két év múlva jelenhet meg. S valószínűleg a K betű lesz a leghosszabb (két vagy három kötetes). A szótár nemzetközi szintű, a források feltüntetésére is kiemelt figyelmet fordító online keresőrendszerrel rendelkezik, amely bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhető a nagyszotar.nytud.hu weboldalon. A nagyszótár létjogosultságát – ami az egyre növekvő internethasználat korában megkérdőjelezhető lehetne – pedig mi sem mutatja jobban, mint az, ahogy Tompa Andrea író  a szótárakhoz és lexikonokhoz fűződő erős érzelmi kapcsolatáról beszélt. A szerző hangsúlyozta, a szótár fülszövegének felsorolásából számára különösen hiányoztak az írók, költők, drámaírók, művészek, akik szerinte szintén hivatásos kommunikátorok, s úgy hiszi, hozzá hasonlóan szótárolvasók, gyakran gyűjtők, olykor készítők is. „Kimaradtak tehát az írók, akik szenvedélyes küzdelmet folytatnak a nyelvvel; önérzékelésük szerint – megint csak magamra gondolok – ebben a küzdelemben sorozatosan a földre küldi őket a nagy démon, a szeretett anya, a régi barát, a furcsa idegen, a nyelv. Vagyis alul maradunk, úgy mint a szerelmesek. A nyelvvel való küzdelem az alul maradás győzelme, vagy az alul maradás tudománya. És kimaradtak azok az alulmaradók is, például a szerelmesek, akik úgy érzik, a nyelv végtelenül szegény és elégtelen az ő érzéseik kifejezéséhez, ezért a szerelmes titkon már szenvedélyesen várja a nagyszótár sze-szi kötetét, hogy kapaszkodókat találjon, és immár tudományos érveket, idézeteket, váratlan kontextusokat szerelem szavának körbeírásához, a szerelem érzésének kifejezéséhez, vagyis a biztos alulmaradáshoz.” 
2019.01.17 09:32