Kiszolgáltatottság, minimális alkupozíció: ez jut ma a szakképzésből kikerülőknek

Publikálás dátuma
2019.01.12 10:00

Fotó: MTI/ Mónus Márton
A jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, amit belső körökben „egyszer használatos szakmunkás modellnek” neveznek.
A szakképzésből kikerülő fiataloknak nemhogy kedvező alkupozícióik, de lehetőségeik is alig vannak. Esetükben biztosan távol állnak a valóságtól a miniszterelnök munkaerőhiánnyal, a munkavállalók kedvező alkupozícióival kapcsolatos kijelentései – mondta érdeklődésünkre a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József. Azután kérdeztük a szakembert, hogy Orbán Viktor a csütörtöki Kormányinfón arról beszélt: a munkaerőhiány alapvetően pozitív állapot, hiszen az, hogy kevés a munkaerő, jobb alkupozícióba helyezi a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, ez pedig nemcsak a létbiztonságot, de a fizetéseket is növeli. - A valóságban ez nincs így, a gazdaság egyszerűen nem karolja fel a fiatalokat, még a duális képzés sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – mondta Tóth József. Az érdekvédő szerint a szakközépiskolákból kikerülő fiatalok többsége, még ha fel is veszik dolgozni, nem tud olyan munkát végezni, amivel fejleszteni tudná magát. A szakgimnáziumot végzetteknek valamivel jobbak az esélyeik, de az ő esetükben sem lehet azt mondani, hogy jobb alkupozícióban vannak, mint a munkaadók. Az sem látszik, hogy ez valamikor a miniszterelnök által felvázolt irányba változna: a jelenlegi szakképzési rendszer a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, amit belső körökben „egyszer használatos szakmunkás modellnek” neveznek. Tóth József arra is felhívta a figyelmet: a hazai szakmunkások bére még mindig nem éri el az európai szakmunkásbért. - Ha tényleg olyan mértékű lenne a munkavállalók megbecsülése, mint állítják, talán a külföldre vándorolt több százezer fiatal is hazajönne – tette hozzá. Jobb elhelyezkedési lehetőségeik vannak ugyanakkor a főiskolát, egyetemet végzetteknek: az Eurostat legutóbbi jelentése szerint Magyarországon a friss diplomások 84 százaléka rögtön talál állást, ez az arány az uniós átlagnál is magasabb. Ennek ellenére a jelenlegi felsőoktatáspolitika az államilag támogatott férőhelyek korlátozásával, a ponthatárok szigorításával, szakmegszüntetésekkel igyekszik szűkíteni a felsőoktatásba bekerülők körét. Az Eurostat szerint 2014-2017 között Magyarországon csökkent a legnagyobb arányban a fiatal, 25-34 éves diplomások aránya.
Frissítve: 2019.01.12 10:00

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.