Háborús bűnök miatt hallgatják meg a koszovói államfőt - Nem tudni, gyanúsított lesz-e, vagy tanú

Publikálás dátuma
2019.01.13. 11:23
Hashim Tachi
Fotó: AFP
Megkezdi a meghallgatásokat a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság. Beidézték a kormányfőt és a házelnököt is.
Megkezdi a tanúk és a gyanúsítottak meghallgatását a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság a jövő héten, a beidézett egykori katonák között több máig aktív politikus is található. Ennek a nemzetközi bíróságnak is Hágában van a székhelye.
A háborús ügyekkel történő szembenézés a remények szerint enyhíthet a Szerbia és Koszovó közötti feszültségen, de valós hatása nem látható előre. A koszovói belpolitikai egyensúlyt is felboríthatják a bíróságon elhangzottak, a beidézettek között ugyanis több jelenlegi politikus is szerepel.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori tagjait tanúként vagy gyanúsítottként hallgatják meg.

Az egykori UCK-nak tagja volt Hashim Thaci államfő, Ramush Haradinaj kormányfő és Kadri Veseli házelnök is. Amennyiben bármelyiküket is bűnösnek találná a bíróság, Koszovóban, választásokat kellene tartani.
A háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság és az ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK által elkövetett - feltételezett - háborús bűnök vizsgálata. Az UCK tettei máig vitatottak. Míg a szerbek szemében az UCK egykori vezetői és tagjai mind háborús bűnösök, a koszovói történelem hősként emlékszik a szerbek elleni harcok vezetőire. Ám a szervezetet még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot működtetett, amelynek keretében állítólag fogságba ejtett vagy elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg.
A szervkereskedelmi üggyel kapcsolatban Hashim Thaci államfő neve is felmerült.

A bíróság létrehozásáról szóló törvényt 2014-ben fogadta el a koszovói parlament, ám a testület mindmáig nem kezdte meg munkáját. Az UCK veteránjait tömörítő egyesület decemberben aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy szüntessék meg a különleges bíróságot.
Nem a különleges bíróság az első testület, amely a koszovói háborús bűnöket hivatott feltárni, korábban a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Ramush Haradinaj kormányfőt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette az ellene felhozott vádak alól, Fatmir Limaj miniszterelnök-helyettest pedig 2007-ben mentették fel a vádak alól. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus idején elkövetett háborús bűnök miatt hat szerbet ítélt el, Slobodan Milosevic volt szerb és jugoszláv elnök pedig az ellene folyó eljárás közben halt meg a hágai törvényszék börtönében.

Nem elég a százszázalékos vám: Koszovó kitilthatja a szerb rendszámú autókat

Publikálás dátuma
2019.01.13. 10:41
A koszovói parlament
Fotó: Erkin Keci / ANADOLU AGENCY
Már előkészítették a szükséges intézkedéseket a belügyminiszter-helyettes szerint. Valószínűleg a Koszovóban élő, de kocsijukat ott bejelenteni nem akaró emberek a célpontjai a lépésnek.
A százszázalékos vámok kivetése után Pristina újabb szankciókat tervez Szerbia ellen: a koszovói belügyminiszter-helyettes bejelentése szerint a jövőben a szerb rendszámú autókat nem engednék be az országba. Izmi Zeka kijelentése ellenére az intézkedés azonban feltételezhetően nem az összes, Szerbiában regisztrált autóra vonatkozna, hanem csak a dél-szerbiai rendszámú járművekre,
ezzel akarhatják megfogni azokat, akik Koszovóban élnek, de nem hajlandóak ott bejelenteni járműveiket.

Egyelőre azonban nem derült ki, hogy voltaképpen mely szerb járműveket tiltanák ki Koszovóból. A pristinai Economia Online című gazdasági portálnak Izmi Zeka azt is elárulta, hogy pártja, a kormányzó Koszovói Demokrata Párt (PDK) kezdeményezte a százszázalékos vám bevezetését a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra, és további szigorításokat terveznek.
Már előkészítették a szükséges intézkedéseket a belügyminiszter-helyettes szerint a Szerbiából érkező járművek belépésének tilalmára. Ez csak válaszlépés arra, ahogyan Szerbia a koszovói állampolgárokkal bánik - magyarázta Zeka.
Pristina novemberben vetett ki 100 százalékos vámot a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékekre, de az intézkedés akkor még nem vonatkozott azokra az árucikkekre, amelyeket a két említett országban állítanak elő, de valamilyen külföldi vállalat termékeinek számítanak. Január elsejétől már ez utóbbiakra is vonatkozik a védővám. A koszovói lépést az Európai Unió élesen bírálta, a pristinai vezetők szerint viszont ilyen kemény válaszra volt szükség Szerbia "agresszív" politikájával szemben. A pristinai sajtó jelentése szerint
a koszovói kormánynak szombaton kellett volna szavaznia arról, hogy visszavonják-e az intézkedéseket, de a voksolást elhalasztották.

Ramush Haradinaj koszovói kormányfő korábban leszögezte, a vámemelésre vonatkozó döntést csak akkor vonják vissza, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét. Erre viszont a várakozások szerint Szerbia nem lesz hajlandó, ugyanis még mindig saját tartományának tekinti a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó Koszovót. A szerb elnök közölte, hogy Belgrád mindaddig nem folytatja a kapcsolat normalizálására vonatkozó, 2013-ban megkezdett párbeszédet, amíg Pristina vissza nem vonja a vámemelést.
Koszovó a vámháború kezdeményezése után, decemberben azt is megszavazta: önáll hadsereget állít fel. A döntést Szerbia, a NATO és Oroszország is élesen bírálta. Emellett viszont egy tárgyalócsoport felállítását is megszavazta a koszovói parlament, mely a Szerbiával folytatott párbeszédet hivatott vezetni.

Egykori szélsőbalos olasz terroristát fogtak el Bolíviában

Publikálás dátuma
2019.01.13. 09:43

Fotó: Miguel SCHINCARIOL / AFP
Elfogták Bolíviában Cesare Battisti olasz szélsőbaloldali szökevényt – közölte a hét végén Jair Bolsonaro brazil államfő egy tanácsadója.
A most 63 éves Battisti a hetvenes évek második felében a Vörös Brigádok terrorszervezet oldalágaként működő egyik csoporttal négy gyilkosságot követett el, amiért életfogytiglani börtönre ítélték, de 1981-ben megszökött, majd Franciaországon és Mexikón át Brazíliába menekült. Brazíliai menedékjoga sokáig komoly feszültségeket okozott Brazíliaváros és Róma között. Tavaly decemberben a brazil bíróság elrendelte az olasz férfi letartóztatását, de Battisti tartózkodási helyét nem ismerték, a hatóságok hetekig keresték. Michel Temer volt brazil elnök hivatala decemberben elrendelte Battisti kiadását is Olaszországnak. Filipe Martins, az új államfő tanácsadója a Twitteren tudatta, hogy Cesare Battistit elfogták Bolíviában, és az olasz férfit visszaviszik Brazíliába, mielőtt „valószínűsíthetően” kiadják Olaszországnak, ahol letöltheti életfogytig tartó börtönbüntetését.
Szerző