Az izom nem felejt, de fokozatosan kell visszaszoktatni a mozgáshoz

Publikálás dátuma
2019.01.15. 14:14

Fotó: Pixabay
Az egyik leggyakoribb újévi fogadalom: az „idén edzeni fogok.” Bicskei Izabella edző arra figyelmeztet, ha ez valóban megtörténik, fontos, hogy fokozatosan kezdődjön, még akkor is, ha valaha komolyan sportoltunk.
Gyakori, hogy a fiatalkorukban aktívan sportolók harminc évvel később azt hiszik, onnan lehet folytatni, ahol tizenöt évesen abbahagyták - számolt be a tapasztalatairól Bicskei Izabella edző a Népszavának.
„A fáradó testünk azonban nem tud lépést tartani a lelkünk örök fiatalságával, ezért nagy a sérülésveszély.”

Az izmok ugyan valóban képesek „emlékezni”, lehet, hogy az alakon is látszanak a hajdani sport nyomai, de az ízületek már biztosan veszítettek a mobilitásukból. Hiába emlékszik az agy is akár a mozdulatokra és a technikákra, fokozatosan kell visszaszokni. Kis súlyokkal, lépcsőzetesen felépített terheléssel kell haladni.
„Sajnos mindent újra elölről kell kezdeni.”

Jó hír viszont, hogy a gyerekkori forma könnyebben visszajöhet; általában hamarabb látszik a legkisebb változás is, mint egy teljesen kezdő sportolónál. És – némi kitartással – előbb-utóbb el lehet érni akár a régi szintet is – biztatott Bicskei Izabella.

Rendszeresség és türelem

Mindig olyan legyen az edzés, hogy sikerélményt és örömet okozzon. Óvatosan feszegessük a határokat, mert az életkor előrehaladtával már egy-egy húzódás után sem olyan gyors a regeneráció, mint fiatalkorban.  
„Pihenni is hagyni kell a szervezetet, ne hajtsuk szét magunkat! Legyünk türelmesek: adjunk időt a változásra.”

Válasszunk szimpatikus mozgásformát, és tartsuk magunkat az edzéstervünkhöz. Ne legyenek hosszú kihagyások, de ne is menjünk minden nap. Bármelyik elemet: az edzésszámot, az időt, a nehézséget mindig fokozatosan növeljük – ajánlotta az edző.
Szerző
Frissítve: 2019.01.15. 14:23

Már a főnököt sem kell ismerni – Így dolgoznak százezrek távmunkában

Publikálás dátuma
2019.01.14. 14:32

Fotó: Pixabay
A home office elterjedésével egyre többen dolgoznak távmunkában akár a világ másik feléről. Ezzel a foglalkoztatási formával a munkavállalók pénzt és időt spórolnak, a vállalkozások pedig eredményesebben működhetnek. Itthon egyelőre csak a munkavállalók 5 százaléka dolgozik otthonról, de ez a szám gyorsan növekszik.
Világszerte egyre népszerűbbé válik az otthoni munka, vagyis a home office jelensége. Nemcsak szabadúszók vállalkozók, hanem már sok alkalmazott is az otthonából végzi a munkáját. Bár tőlünk nyugatabbra sokkal népszerűbb ez munkaforma, Magyarországon, egy 2018-as felmérés szerint a munkavállalók jelenleg 5 százaléka, azaz több mint kétszázezer ember dolgozik főleg otthonról. A digitalizáció térhódításával azonban rohamosan terjedni fog ez a munkamód - derül ki a keresőoptimalizálással foglalkozó ALH Consulting Kft. közleményéből.
"A cégünknek jelenleg több mint 10 alkalmazottja van, de egy részükkel még nem is találkoztam személyesen. Az állásinterjútól a feladatok kiosztásáig minden folyamat az interneten keresztül zajlik, így akár az is megoldható, hogy valaki a világ másik feléről végezze el a feladatait. Nálunk az e-mail a „munka nyelve”

- mondta Pál Zoltán Gábor tulajdonos.

Az otthoni munka jelenleg azokban a munkakörökben a legjellemzőbb, amelyek nem igényelnek különösebb munkaeszközt egy számítógépen kívül. Home office-ban lehet dolgozni a marketing, az értékesítés és a média területén, de népszerű az ügyfélszolgálatosoknál, a grafikusoknál, a magántanároknál, a fordítóknál, a programozóknál, és az adminisztrátoroknál is. A szakember úgy véli, az otthoni munka gyorsuló elterjedése annak köszönhető, hogy ez érdeke az alkalmazottaknak és a munkáltatóknak is.
"A home office-nak köszönhetően a vállalkozások rengeteg pénzt spórolhatnak. Az ingatlanbérlés, az infrastruktúra kialakítása és fenntartása nagyon drága, és sok esetben felesleges kiadás a cég életében. Így a munka hatékonysága is sokkal nagyobb: egyes statisztikák szerint 10-20 százalékkal is nőnek az eredmények"

Pál Zoltán Gábornak az egyedi, teljesítményarányos bérezés bevezetésének következtében azért sem kell aggódnia, hogy a kollégái munkaidejük mekkora részét töltik a cég számára hasznos feladatokkal.
Az otthoni iroda a munkavállalók többségének is tetszik, hiszen így megspórolhatják a munkába járás idejét és költségét, valamint az ilyen munkavégzés kevésbé stresszes, családbarát, és kiszámíthatóbb az időbeosztás is.
"Úgy látom, hogy a munkavállalók is szívesebben választják azokat a munkahelyeket, ahol részben vagy teljesen van lehetőség otthoni munkára. Nálunk a távmunkában dolgozók többsége kisgyermekes édesanya, aki a home office-nak köszönhetően több időt tölthet a családjával, miközben kötetlen időbeosztással helyt áll egy jól fizető állásban is"

- tette hozzá.

A szakértő szerint az elkövetkezendő években rohamos emelkedésnek indul majd az otthonukat irodaként is használó munkavállalók száma, és a home office még inkább közismert és elfogadott módja lesz a munkavégzésnek.

Tényleg jobb home office-ban dolgozni?

Vannak, akik nem is alkalmasak arra, hogy otthon, önállóan végezzék el a feladataikat. A Dívány távmunkában dolgozó informatikusok véleménye alapján azt írja, a távmunkának  összességében sokkal több az előnye, mint a hátránya. Aki hajlandó ilyen módon dolgozni, általában rendelkezik annyi önmotivációval és tudatossággal, hogy beossza az idejét, képes legyen betartani a határidőket akkor is, ha nem ellenőrzik folyamatosan a munkáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség és igény is akár a folyamatos kapcsolattartásra a haladáshoz. A megkérdezettek szerint a munkájuk távmunkában hatékonyabbá vált, sokkal hasznosabban töltik a munkaidejüket, mint tették azt a munkahelyükön, ahol megbeszélések, ebédelés, kávézás is időt és figyelmet vontak el a feladataiktól. A legnagyobb előnyként a csendet és a nyugalmat, a zavaró körülmények hiányát említették. Az elmélyülést igénylő szoftverfejlesztői munka „gyilkosa” ugyanis az egylégterű, azaz open office iroda, ahol állandó a zaj, és például a folyamatos hőmérséklet és fényviszonyok miatti vita lehetetlenné teszi a munkájukat, ráadásul növeli a stressz-szintjüket.
Természetesen, mint mindennek, az otthon dolgozásnak is vannak hátrányai. A legjelentősebb például, hogy megszűnnek, vagy átalakulnak: virtuálissá válnak a munkatársi kapcsolatok, a távmunkában dolgozó ember el is magányosodhat. A home office-os hajlamos a túlmunkára, a nyolcórás munkaidő meghosszabbodhat, mert úgy érzi, egy-két feladat elvégzése még belefér – írja a CV Online. Ha a távmunka a mozgás további csökkenésével jár; a dolgozó egész nap nem fel sem áll az asztalától, mozgásszervi panaszok, elhízás alakulhat ki, ezért az emberi kapcsolatok ápolása mellett a rendszeres mozgás napi rutinba illesztése is fontos egy otthon dolgozó embernek.
Szerző
Témák
távmunka

Edzés segíthet a stressz és a magas vérnyomás csökkentésében

Publikálás dátuma
2019.01.11. 13:13
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a mozgás gyógyító, egészségvédő hatásaitól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.
Nemrégiben átfogó tanulmány jelent meg a Journal of Hypertension and Management című szaklapban a magas vérnyomás életmódbeli kezeléséről. Ebben a cikkben olasz tudósok vizsgálták az alkohol- és sófogyasztás mérséklésének, a dohányzásról való leszokásnak, az étrend kiegyensúlyozottságának és a rendszeres fizikai aktivitásnak a bizonyított hatásait a magas vérnyomás rendezésére. 
„A tanulmány szerint a rendszeres mozgás egyik legfőbb eredménye, hogy csökkenti a stresszre adott szimpatikus idegrendszeri válasz következményeit.”

Stresszhelyzetben átkapcsolunk „üss vagy fuss” üzemmódra, aminek hatására beindulnak a szervezetünkben az úgynevezett szimpatikus hatások, vagyis megnövekedik az energia-szükséglet – mivel fizikai cselekvésre készülünk-, ezért a máj több cukrot állít elő, hormonok szabadulnak fel, hogy serkentsék a zsír és a fehérje átalakulását cukorrá. Nő a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám és az izomfeszültség. Ugyanakkor néhány nélkülözhető aktivitás, így például az emésztés csökken – mondta Dvořák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
A stresszhez való alkalmazkodás azonban hosszú távon nagyon kimerítő a szervezet számára, következményeként fekély, magas vérnyomás, szívbetegségek, immunrendszeri problémák is kialakulhatnak. A rendszeres fizikai aktivitás lejjebb viszi a stresszhormonok szintjét, és javítja a szív-érrendszer alkalmazkodását a stresszhelyzetekhez. Ezt például úgy éri el, hogy rugalmasabbá teszi az ereket, amelyek így könnyebben egyensúlyoznak a szervezet értágító és érszűkítő „igényei” közt – magyarázta a mozgásterapeuta.

Nem könnyű mérni, de a hatás bizonyított

A fizikai aktivitás vérnyomásra gyakorolt hatásainak vizsgálatakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, ilyen például az életkor, a társbetegségek, a mozgás típusa, időtartama, az edzettségi állapot, az esetleg szedett vérnyomáscsökkentő, a mérés metódusa. Mindezeket tekintetbe véve számos megbízható kutatás igazolja, hogy a rendszeres, közepes intenzitású kardioedzés mindkét nemnél, minden életkorban csökkenti a magas vérnyomást. Az átlagos csökkenés az első, szisztolés értéknél 7-10 Hgmm, a második, diasztolés értéknél 4-8 Hgmm. Bizonyos esetekben a bekövetkező javulás hatására a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is csökkenthetők vagy elhagyhatók. 
A megelőzésben is kiemelt szerepe van a fizikai aktivitásnak, hiszen az olasz összefoglalóból az is látszik, hogy az inaktivitás 35-70 százalékkal növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A mozgás vércukor- és lipidszint normalizáló-, valamint testsúlycsökkentő hatását már korábban bizonyították, ezek összességében szintén a szív-érrendszer védelmét szolgálják. Nem véletlen tehát, hogy a heti 5-7 napon keresztül végzett, legalább 30 perces, közepes intenzitású mozgás minden jelentős európai és amerikai szakmai ajánlásban szerepel. 
„Az életmód orvoslás holisztikus szemléletével nem csak az adott problémára, például a magas vérnyomás csökkentésére koncentrál. A dietetikus a személyre szabott táplálkozás felépítésében, a mozgásterapeuta pedig az optimális mozgásprogram kialakításában segít, a szakorvosok – kardiológus, endokrinológus, fájdalomspecialista – pedig az egészség teljes visszaállításán dolgoznak.”

Az életmód orvoslás, és ezen belül a mozgásterápia olyan, mint a profi sportolók hátterében dolgozó felkészítő csapat, amelynek segítségével gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredmény lehet elérni – hangsúlyozta a mozgásterapeuta.
Szerző