Az izom nem felejt, de fokozatosan kell visszaszoktatni a mozgáshoz

Publikálás dátuma
2019.01.15 14:14

Fotó: Pixabay/
Az egyik leggyakoribb újévi fogadalom: az „idén edzeni fogok.” Bicskei Izabella edző arra figyelmeztet, ha ez valóban megtörténik, fontos, hogy fokozatosan kezdődjön, még akkor is, ha valaha komolyan sportoltunk.
Gyakori, hogy a fiatalkorukban aktívan sportolók harminc évvel később azt hiszik, onnan lehet folytatni, ahol tizenöt évesen abbahagyták - számolt be a tapasztalatairól Bicskei Izabella edző a Népszavának.
„A fáradó testünk azonban nem tud lépést tartani a lelkünk örök fiatalságával, ezért nagy a sérülésveszély.”
Az izmok ugyan valóban képesek „emlékezni”, lehet, hogy az alakon is látszanak a hajdani sport nyomai, de az ízületek már biztosan veszítettek a mobilitásukból. Hiába emlékszik az agy is akár a mozdulatokra és a technikákra, fokozatosan kell visszaszokni. Kis súlyokkal, lépcsőzetesen felépített terheléssel kell haladni.
„Sajnos mindent újra elölről kell kezdeni.”
Jó hír viszont, hogy a gyerekkori forma könnyebben visszajöhet; általában hamarabb látszik a legkisebb változás is, mint egy teljesen kezdő sportolónál. És – némi kitartással – előbb-utóbb el lehet érni akár a régi szintet is – biztatott Bicskei Izabella.

Rendszeresség és türelem

Mindig olyan legyen az edzés, hogy sikerélményt és örömet okozzon. Óvatosan feszegessük a határokat, mert az életkor előrehaladtával már egy-egy húzódás után sem olyan gyors a regeneráció, mint fiatalkorban.  
„Pihenni is hagyni kell a szervezetet, ne hajtsuk szét magunkat! Legyünk türelmesek: adjunk időt a változásra.”
Válasszunk szimpatikus mozgásformát, és tartsuk magunkat az edzéstervünkhöz. Ne legyenek hosszú kihagyások, de ne is menjünk minden nap. Bármelyik elemet: az edzésszámot, az időt, a nehézséget mindig fokozatosan növeljük – ajánlotta az edző.
2019.01.15 14:14
Frissítve: 2019.01.15 14:23

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14