"Hátha így lesz mersze találkozni": Szél és Hadházy írásban küldi a kérdéseit az MTVA vezérigazgatójának

Publikálás dátuma
2019.01.16. 10:54

Fotó: Markoszov Szergej
Már a második éjszakát töltötte a két országgyűlési képviselő a közmédia egyik épületében. Az MTVA egy stábja - változatlanul - kamerával őrködött az alvó politikusok felett.
"Az MTVA igazgatója fél, ezért - törvénytelenül - nem hajlandó szóba állni országgyűlési képviselőkkel, - törvénytelenül - nem enged be minket az épületükbe és ami a legdurvább, a rendőrség teljesen törvénytelenül nem intézkedik" - írta közösségi oldalán még kedd este 10-kor Hadházy Ákos. Az országgyűlési képviselő - Szél Bernadett társaságában - hétfő óta hiába próbál találkozni Papp Dániel MTVA-s vezérigazgatóval; Papp csak egyszer állt velük szóba, kérdéseikre nem válaszolt, és másnap már csak a közmédia tartalmának megrendeléséért felelős Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója, Dobos Menyhért ült le velük beszélgetni. Egy sajtótájékoztató után pedig kizárták a politikusokat a köztévé székházából, ahol egyébként az előző éjszakát töltötték. Azóta a Duna Médiánál várakoznak, a szomszédban.
"Panaszt teszünk az ügyben, amit a bíróságig is elviszünk"

- tette hozzá Hadházy. Szél Bernadett is megerősítette ezt közösségi oldalán. Mint írta, ebben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) lesz segítségükre. "Azt sérelmezzük, hogy a rendőrök nem intézkedtek, amikor az MTVA munkatársai megsértették képviselői jogainkat - és ezzel maguk a rendőrök is jogsértést követtek el" - részletezte.
A már második éjszakát is a közmédia egyik épületében töltő országgyűlési képviselők összesen 11 kérdést juttattak el az MTVA kommunikációs igazgatóján keresztül Papp Dániel vezérigazgatóhoz. "Így nyugodtan fel tud készülni, és hátha így lesz már mersze a törvényi kötelességének eleget tenni és találkozni velünk" - írta mind Szél, mind Hadházy. A kérdéseik pedig ezek:
  • Hogyan lehet valaki az MTVA vezérigazgatója, aki még 2011-ben úgy vágta meg a Daniel Cohn-Bendit-riport, mintha a zöldpárti EP-képviselő elmenekült volna a kérdései elől, miközben erről szó sem volt? Továbbra is tiltakozik-e amiatt az állítás miatt, hogy Ön hírt hamisított?
  • Hogyan sikerült 2012-ben, az Operánál rendezett tüntetésről úgy bejelentkezni, hogy a riporter háta mögött csak rendőrök meg az üres Andrássy út látszódjon?
  • Normális dolog-e az MTVA-nál, hogy egy évekkel korábban, feltehetően Kairóban készült videót tesznek közzé, azt állítva, hogy a kölni szilveszteri események láthatók rajta?
  • Bevett gyakorlat-e az MTVA-nál, hogy Pukli István lejáratása érdekében a saját, korábbi anyagukat vágták meg úgy, hogy teljesen más értelme legyen, mint ami valójában elhangzott?
  • Alkalmasak-e azok a munkatársak, akik a münsteri támadás ügyében még órákkal azután is bevándorlókról írnak, hogy kiderült, pszichés beteg német férfi volt az elkövető?
  • Belefér-e a közszolgálati alapelvekbe, hogy egy bevándorlásellenes AfD-politikus játssza a hétköznapi, migránsoktól rettegő németet a köztévé riportjában?
  • Hogyan egyeztethető össze a szakma szabályaival, hogy ugyanaz a bangladesi migráns Boszniában egyik nap még békés menekült, másik nap már a határőrökkel harcol?
  • Belefér-e a vezérigazgatónak a pártatlanság fogalmába, hogy egy október 23-i tüntetésről szóló tudósítás azzal kezdődik, ki kinek a felszólalását „fúrta meg”?
  • Mindennapi gyakorlat-e, hogy az MTVA a saját épülete előtti tüntetésről egy másik sajtóorgánum szemlézésével számol be, majd három percen keresztül hazugságokat sorol a szervezőről?
  • Mi a magyarázat arra, hogy az MTVA vezérigazgatója nem hajlandó személyesen találkozni az országgyűlési képviselőkkel, és hogyan képzeli, hogy biztonsági őrökkel dobatja ki őket az épületből?
  • Mennyiben egyeztethető össze az MTVA alapelveivel, hogy a riporter mondja meg egy nyilatkozónak, hogy milyen szavakat használjon?
Szerző

Újabb szakszervezet támogatja az országos sztrájkot

Publikálás dátuma
2019.01.16. 10:24

Fotó: Kállai Márton
Az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége kiáll az akció mellett és felhívást ad ki a rendezvényeken való részvételre.
Kedden Szövetségi Vezetőségi ülést tartott az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ), melyen egyebek mellett arról is döntöttek: készek részt venni egy országos sztrájkbizottság megalakításában és működésében – közölte a szakszervezet a honlapján. Az EVDSZ emellett
támogatja az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottság (OSZD) által 2019. január 18-19. napjára meghirdetett országos tiltakozó akciót és felhívást ad ki a rendezvényeken való részvételre.

A közlemény szerint a szakszervezet megerősíti a „rabszolgatörvény” néven elhíresült módosítás kapcsán hozott állásfoglalását, valamint egyetért az OSZD által megfogalmazott 4 szakszervezeti követeléssel.  „Az EVDSZ továbbra is részt vesz az OSZD munkájában azzal, hogy álláspontja szerint az OSZD tevékenységének pártpolitikától mentesnek kell lennie, illetve a bizottság munkájában kizárólag szakszervezeteknek, szakszervezeti szövetségeknek és civil szervezeteknek lehet és kell részt venniük” – teszik hozzá.
A szakszervezet korábban felháborodását fejezte ki az újabb, a munkavállalókat sújtó kormányzati intézkedések miatt. Kiemelték, hogy elfogadhatatlan a számukra a módosítás, mert  – az előterjesztésnek és az elfogadásnak módja minden demokratikus eljárást nélkülözött, megkerülve ezzel az érdemi szociális párbeszédet, – valamint tovább rontja a már jelenleg is kiszolgáltatott munkavállalók helyzetét, egyúttal fokozza a munkavállalók kizsákmányolását.
A szakszervezetek korábban ultimátumot adtak a kormánynak: bejelentették, hogy követeléseik átadásától számítva – a törvény szerint – öt napot adnak egy kormányzati tárgyalótestület felállítására. Amennyiben ez nem történik meg, figyelmeztető sztrájkot szerveznek, majd országosat is, de január 19-én biztosan lesz demonstráció.
Szerző

„Nagyon veszélyes” - amerikai jogászprofesszor Orbán döntéséről

Publikálás dátuma
2019.01.16. 08:45

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Ha nincs szabad gazdaság, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem - mondta előadásában Eleanor M. Fox
A nemzetközi versenyjog egyik legismertebb szakértője, a New York University of Law professzora a napokban Varsóban és Budapesten járt, és egyebek mellett a Gazdasági Versenyhivatalban (GVH )is tartott előadást. Ebben egy rövid kritériumrendszert is megállapított, amely szerinte a demokráciákat jellemzi: ha az állam átlátható módon működik, a törvények és nem egyes egyének akarata irányít, és az intézményeken múlik a kormányzás, akkor demokráciáról beszélhetünk. Adódott a kérdés: demokráciáról beszélhetünk-e még egy olyan ország esetén, ahol nincs transzparencia, a törvényeket partikuláris érdekek mentán hozzák, az állam ellenőrzését szolgáló intézményeket a hatalomhoz lojális emberek irányítják, a gazdaság pedig arra szolgál, hogy egy a hatalomhoz közel álló szűk kör gazdagodását szolgálja?
– Ezek súlyosan aláássák egy demokratikus rendszer lényegét – jelentette ki Eleanor M. Fox. A professzor szerint, ha nincs szabad gazdaság, ha a szabályok nem egyformán vonatkoznak mindenkire, akkor nem létezhet politikai szabadság, demokrácia sem. Felvetettük: a rendszerváltó országokban több esetben azzal indokolták a kormányok a piaci verseny korlátozását, torzítását, hogy – mint ez a magyar kormány visszatérő retorikája is – „nemzeti tőkésosztályt” kell létrehozni, amely „a multikkal ellentétben nem viszi ki a nyereséget az országból”. Erre reagálva, Eleanor M. Fox azt mondta, a gazdaság egészséges állapota mégis azt követeli meg, hogy a hazai cégek versenyben legyenek a külföldiekkel, minden ellenkező esetben végső soron az adott ország állampolgárai veszítenek, hiszen ők kapnak drágábban vagy éppen rosszabb minőségben egy-egy árut, szolgáltatást. De azt ő is elismeri: a gyakorlat uniós szinten létezik, már több tagállam lobbizott az Európai Bizottságnál, tegye lehetővé, hogy kivételezhessenek egyes hazai cégekkel. Elenaor M. Fox szerint, ha egyes, nagyon kivételes esetekben ez jogos lehet is, semmiképpen nem szabad gyakorlattá tenni. A Gazdasági Versenyhivatalról azt mondta, tisztában van vele, hogy a szervezet az elmúlt években többször került politikailag kényes helyzetbe, kritikák kereszttüzébe, és hozott vitatható döntéseket. Szerinte ezek az esetek hosszabb távon az ország és a kormány(ok) érdekeivel is szembe mennek, mert a gazdaság egészséges működése ellen hatnak. „Ha egy barátunk érdekében belenyúlunk a piac működésébe, azzal az egészséges piac egyik fundamentumát, a bizalmat ássuk alá a szereplők között. Ha vannak cégek, melyekre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, a többiek szabályokba vetett hite is megrendül, ami nagyon rossz”. – mondta. „Nagyon veszélyes lépésnek” nevezte Eleanor M. Fox a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozását és azt, hogy Orbán Viktor közbeavatkozása nyomán megakadályozták a GVH-t:  legalább elindítson egy versenyfelügyeleti eljárást. A professzor szerint nem példa nélküli az a hatáskör, amivel a magyar miniszterelnök él, más országokban, például Dél-Afrikában is tehet ilyet a kormány, de ott nagyon részletesen szabályozzák, milyen esetekben kerülhet sor erre. „Ha nem így van, az széles körű lehetőségeket biztosít a törvény használójának arra, hogy tevékenységével aláássa a piac normális működését, végső soron a korrupciónak, akár még úgy is, ha nem ez a cél”. – fogalmazott.