TASZ;Szabad Pécs;Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány;

Illusztráció

- Bíróságra viszi a fideszes médiaholding ügyét a TASZ és a Szabad Pécs

Megtámadták a Gazdasági- és Versenyhivatal döntését, amely szerint a 476 médiumot tömörítő óriás létrejöttének nincs akadálya.

"Jogsértőnek tartjuk a kormány által rendelet útján nemzetstratégiai jelentőségű szervezetnek nyilvánított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásával, s az azzal járó elképesztő mértékű média-összefonódással kapcsolatban a Gazdasági- és Versenyhivatal (GVH) által kiadott hatósági bizonyítványt" - olvasható a Szabad Pécs szerdán megjelent cikkében. Mint ebből kiderül:

a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Szabad Pécs kiadója a KESMA-ügyben kiadott hatósági bizonyítvány bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte a Fővárosi Törvényszéken.

A gigászi médiaholding 476 médiumot kebelezett be novemberi létrejöttekor. A GVH a KESMA megalakulását a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény alapján, összefonódás-bejelentés miatt kezdte el vizsgálni. Ám miután a kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az összefonódást, a GVH már másnap véget vetett a saját eljárásának: kiadott egy hatósági bizonyítványt arról, hogy a világon semmi akadálya sincs a fideszes médiagólem létrejöttének.

A TASZ külső, versenyjogi szakértők érveit saját alkotmányjogi és emberi jogi érvekkel kiegészítve készül az eljárásra. Mint a jogvédőkegy képviselője nyilatkozta a Szabad Pécsnek, a GVH iratait böngészve azt látták, még a versenyhivatal emberei is problémásnak találták az összefonódást, és javaslatot tettek a GVH eljárásának a folytatására. Ezzel az egyik versenytanács is egyetértett.

A KESMA létrejötte miatt korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult, annak kimondását kérve, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Véleményük szerint törvények betartása mellett sem a GVH, sem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nem engedhette volna annak létrejöttét.