Sokan visszasírják a Szovjetuniót

Publikálás dátuma
2019.01.17. 11:00
Az új generációkra nem hat a putyini propaganda, ők nyugati életszínvonalat akarnak
Fotó: VASILY MAXIMOV / AFP
Nemcsak Putyin népszerűségét rendítette meg a tavaly átvitt nyugdíjreform, hanem a Szovjetunió iránti nosztalgiának is új szárnyakat adott. Az ifjúság tetemes része nem is hallott a Sztálin-korszak borzalmairól.
A szovjet médiában politológusok, közvélemény-kutatók, újságírók próbálják előre vetíteni, mire számíthat idén Oroszország. Az oroszok reményei és elvárásai elszakíthatatlanok a múlt történéseitől. Mindenekelőtt a Szovjetuniótól. Hosszú évek óta ez az a „lakmuszpapír”, amelyet alkalmasnak tartanak arra, hogy teszteljék az emberek gondolatvilágát. A rendszerváltozás óta követhetjük nyomon a Levada-központ elemzőinek évente megismételt felmérését a Szovjetunió iránti nosztalgia alakulásáról. Tíz év óta nem volt tapasztalható a vélemények olyan polarizációja, mint most. A Szovjetunió felbomlását a megkérdezettek 66 százaléka sajnálja az egy évvel korábbi 58 százalékkal szemben, és csak 25 százalékuk nem érez sajnálatot. A legtöbben azt fájlalják, hogy megszűnt az egységes gazdasági rendszer, mások pedig arra hivatkoztak, hogy elvesztették a nagyhatalmi kötődés érzetét. Azt sem tetszik sokaknak, hogy a társadalomban megnőtt az egymás iránti bizalmatlanság, rokoni és baráti kapcsolatok szűnnek meg. A megkérdezettek többsége szerint a Szovjetunió megszűnése nem volt szükségszerű, azt el lehetett volna kerülni. A központ egyik szociológusa a nyugdíjreformmal magyarázza a növekvő nosztalgiát, ami nemcsak az idősebb korosztályt jellemzi. Immár trendnek tekinthető mindannak az idealizálása, amelyre ráhúzható a szovjet jelző. Ez pedig a szovjet korszak legsötétebb eseményeinek a rehabilitációjához vezethet. Aki az orosz honlapokat böngészi, számos példát talál erre. Meghökkentő annak a moszkvai bíróság döntése, amely elutasította azt a keresetet, amelyet a Szövetségi Biztonsági Szolgálat igazgatója ellen nyújtottak be. Alekszandr Bortnyikov egy évvel ezelőtt adott interjúját a főügyészség volt nyomozója támadta meg, s akadémikusok, irodalmárok, újságírók, emberjogi aktivisták csatlakoztak a tiltakozóhoz, kifejezve azt a véleményüket, hogy az interjú a sztálini megtorlások igazolását szolgálja, helyi túlkapásként igyekszik bemutatni a tömeges kivégzéseket. A védelem sikerrel képviselte azt az álláspontot, hogy Bortnyikov a saját véleményét fejtette ki. Márpedig alkotmányos joga a szabad vélemény-nyilvánítás. Ennél is tovább ment a jekatyerinburgi városi duma kommunista képviselője, a 23 éves Andrej Pirozskov, aki kijelentette, hogy a GULAG végeredményben jó dolog volt. Az emberek felügyelet alatt dolgoztak a társadalom javára. Azt nem tette hozzá, hogy addig dolgoztak, amíg bele nem pusztultak. Bár Pirozskov utólag megpróbálta megmagyarázni szavait, ezt is azonban úgy, hogy a büntetőtáborok szovjet rendszerének koncepcióját olyannyira életképesnek minősítette, amit ma is alkalmazni lehetne. Egy 18 éves kommunista lány, Anasztaszija Zikova úgy foglalt állást a sajtóban, hogy a megtorlások megalapozottak voltak. A 19 éves Dmitrij Terentyev pedig azt nyilatkozta, hogy pozitívan ítéli meg Lenint és Sztálint csak úgy, mint a sztálini megtorlásokat. Szerinte a táborokba megérdemelten kerültek olyan emberek, akik valami rosszat követtek el. A fiatalok bírálói nem kevesebbet állítanak, mint hogy ezek a szavak egy teljesen műveletlen nemzedék szavai, amely semmit nem tud a történelemről. Közvélemény-kutatások is megerősítik, hogy a 18-24 év közöttieknek majdnem a fele soha nem is hallott a sztálini korszak szörnyűségeiről. Gyakran még azt sem tudják, van-e a családjukban olyan ember, aki ezeknek az éveknek a szenvedő alanya volt. Még ennél is lehangolóbb, hogy a sztálini megtorlásokat ismerők körében igen magas azoknak az aránya, akik azokat megalapozottaknak tartják. Oroszország az ellentétek országa. Miközben a fiatal generáció történelmi tájékozatlanságáról olvashatunk az orosz médiában, arról is beszámolnak az elemzők, hogy az internet az ifjúság fő információs forrásává vált. A tv-propaganda már kevésbé hat rájuk. Az átlagnál jobb a viszonyuk az Egyesült Államokhoz és Nyugat-Európához. Vonzza őket a nyugati életstílus. Csakhogy a politika nem érdekli őket. Így hiába az internet nagy lehetősége, a tengernyi információ ellenére sincs hű képük hazájuk viharos múltjáról. E tekintetben inkább az idősebbek véleménye befolyásolja őket. Az optimisták azt remélik, hogy idővel az ország helyzete a fiatalokat is a politika jobb megértése felé fordítja.
Szerző

Óriási robbanás volt a lyoni egyetemen

Publikálás dátuma
2019.01.17. 10:56

Fotó: JEFF PACHOUD / AFP
Az épületet kiürítették, a helyszínen jelenleg rengeteg a tűzoltó. Az eset során három ember megsérült.
Erős robbanás volt a franciaországi Lyonban, egy egyetem épületében – írja az Independent. Az Euronews szerint három ember megsérült. Az eset építési munkák közben történt, az épület tetején tűz keletkezett. A Reutersnek rendőrségi és egyetemi források azt mondták, egy gázpalack robbanhatott fel és okozhatott tüzet. Az egyetem közlése szerint a tűz ellenőrzés alatt áll, és néhány épületet már újra megnyitottak.
Szerző
Frissítve: 2019.01.17. 11:07

Hírszerzési módszerekkel vizsgálják a német AfD radikális ifjúsági szervezetét, a pártot is szemmel tartja a titkosszolgálat

Publikálás dátuma
2019.01.17. 09:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az antiszemitizmussal is gyanúsított Alternatíva Németországnak társelnöke úgy reagált: a "háttérben" egy "bizonyos" kör áll. Egy kiugrott AfD-s eközben alapított egy még szélsőségesebb pártot.
Szigorúbb ellenőrzés alá vonja szélsőséges vonásai miatt a radikális-jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) pártot a német alkotmányvédelmi hivatal, írja az Euronews.
Szocialista és zöld politikusok is üdvözölték a titkosszolgálat bejelentését: szerintük a pártot átitatja a nemzeti-nacionalista ideológia, szélsőjobboldali erőszakot szítanak, amellyel szemben akkor is meg kell védeni a demokráciát, ha az ellene fellépők egy párt mögé bújnak.
Az AfD vezetői természetesen tiltakoznak a lépés ellen. "Igen, kimondom, hogy természetesen egy bizonyos politikai környezet, politikai nyomás áll a háttérben" - nyilatkozta konkrétumok nélkül utalgatva Alexander Gauland, az AfD társelnöke.
Az alkotmányvédelmi hivatal közlése alapján az AfD-ről elérhető nyilvános információkat, a párt nyilvános szerepléseit elemzik majd mélyebben. Hírszerzési módszerekkel nem élhetnek, és konkrét személyek ellen sem vizsgálódhatnak. Ugyanezt megtehetik viszont az AfD ifjúsági szervezete és egyik platformja ellen, amellyel szemben még erősebb gyanú fogalmazódott meg.

Szakadár szervezet valódi náci szimbolikával

Múlthéten kilépett az Afd-ből annak egy helyi vezetője, André Poggenburg, hogy saját pártot alapíthasson. Kilépését - mint a Guardian írja - azzal indokolta, hogy túl sokat foglalkozik a volt pártja a titkosszolgálati megfigyelés lehetőségével, és a népszerűség kedvéért - szerinte - balra csúszik a politikai palettán. Nyilatkozatai alapján Poggenburg ezzel szemben az idegenellenes hangulatkeltést, illetve a hajléktalanok és nincstelenek hatósági zaklatásának kiharcolását tarthatja valójában fontos feladatnak.
Poggenburg ezért saját pártot alapított Aufbruch der Deutschen Patrioten, vagyis Német Patrióták Felébresztése néven. A politikus, akit a náci kort idéző szóhasználatáért már sokszor számonkértek, egy náci szimbólumot választott a szervezet jelképéül: egy búzavirágot. Az 1930-as évek Ausztriájában, mikor éppen még tiltották a náci pártot, annak tagjai és szimpatizánsai egy-egy kis búzavirágot hordtak ruhájukon, hogy arról megismerhessék egymást.

Szerző
Témák
AfD Németország