Kormányzati leállás – Trump „tiszteletből” lemondta amerikai küldöttség davosi útját

Publikálás dátuma
2019.01.18. 08:04
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A házelnök Brüsszelbe, Afganisztánba és Egyiptomba tervezett útját is törölné.
Nem megy amerikai küldöttség a davosi világgazdasági fórumra – jelentette be csütörtök este Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője. Az MTI összefoglalója szerint Sanders közleményéből kiderül, hogy az elnök a részleges kormányzati leállás miatt és a fizetés nélkül maradt mintegy 800 ezer kormányzati alkalmazott iránti tiszteletből mondta le a delegáció davosi útját. Donald Trump már a múlt héten – szintén a részleges kormányzati leállás miatt – lemondta részvételét a svájci üdülővárosban évente megrendezett nemzetközi találkozón, de az Egyesült Államokat egy Steve Mnuchin pénzügyminiszter vezette küldöttség képviselte volna. Ott lett volna a konferencián Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, és Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főtárgyalója is.
„A demokratáknak a határbiztonság iránt tanúsított hajthatatlansága és nemzetünk biztonságának rendkívüli fontossága miatt tisztelettel lemondom ezt a nagyon fontos utazást Davosba”

– írta Donald Trump a múlt heti egyik Twitter-bejegyzésében.

Az amerikai elnök 2018-ban és az azt megelőző esztendőben is jelen volt a globális elit svájci találkozóján.

Trump az amerikai házelnök külföldi útjait is törölné

Donald Trump Nancy Pelosi demokrata párti házelnök Brüsszelbe, Afganisztánba és Egyiptomba tervezett útját is törölné a részleges kormányzati leállásra hivatkozva. Az elnök levelet írt csütörtökön a házelnöknek, melyben úgy fogalmazott:
„Sajnálattal tájékoztatom önt, hogy brüsszeli, egyiptomi és afganisztáni útja halasztást nyert. Ezt a hétnapos kirándulást majd akkor tervezzük újra, amikor a részleges kormányzati leállás véget ér. Annak fényében, hogy 800 ezer nagyszerű amerikai dolgozó nem kap fizetést, bizonyosan egyetért velem, hogy ennek a reklámútnak az elhalasztása teljesen helyénvaló.”

Trump hozzátette, hogy szerinte a házelnök jobban tenné, ha most Washingtonban maradna és csatlakozna az Erős Határok Biztonságáért Mozgalomhoz. Ez a nemrégiben létrejött mozgalom a déli határon építendő fal szükségességét hangsúlyozza. Trump közölte azt is: nem járul hozzá, hogy a házelnök és kísérete az utazáshoz katonai repülőgépet vegyen igénybe, amely a háborús övezetekben külön biztonságot nyújt.
„Utazzon menetrendszerű járattal”

– javasolta az amerikai elnök.

Nancy Pelosi utazását korábban nem hozták nyilvánosságra, csak Trump leveléből derült ki, fél nappal az út megkezdése előtt. Az elnök írása egy nappal azt követően született, hogy Nancy Pelosi – szintén levélben – javasolta a január 29-én esedékes, az Unió állapotáról szóló és a kongresszus két háza előtt elmondott évértékelő beszéd elhalasztását. Pelosi a részleges kormányzati leállásra hivatkozott, és arra, hogy a titkosszolgálat munkatársai is kényszerszabadságon vannak, ezért a rendezvény biztonságossága nem garantált. Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter válaszul közölte, hogy a titkosszolgálat változatlanul képes garantálni a biztonságot. Pelosi viszontválaszában kifejtette: a demokraták nem akarják, hogy a titkosszolgálat munkatársai ingyen dolgozzanak. Az évértékelőhöz az szükséges, hogy a házelnök előzetesen meghívja az elnököt, majd a kongresszus mindkét háza határozatot hozzon az évértékelő megtartásáról. Nancy Pelosi beszámolt arról is, hogy évértékelő-ügyben nem kapott választ sem Donald Trumptól, sem a Fehér Háztól.
Donald Trump elnök még karácsony előtt megtagadta olyan költségvetés aláírását, amelyben nem szerepel a mexikói határ mentén végig megépítendő védelmi létesítmény több milliárd dolláros finanszírozása. Ezért 26 nappal ezelőtt részlegesen leállt a szövetségi kormányhivatalok működése. A kényszerszünet a 15 minisztériumból 9-et érint kisebb-nagyobb mértékben. Mintegy 800 ezer szövetségi alkalmazottat küldtek – egyelőre fizetés nélküli – szabadságra, vagy köteleznek munkára úgy, hogy nem tudni, mikor kapnak érte pénzt. Január 22-én, kedden meg kellene kezdeni az újabb fizetések bérszámfejtését, de egyelőre erre nincs költségvetési fedezet.   
Szerző

Trump ügyvédje nem zárja ki, hogy a kampánycsapat tagjai összejátszottak az oroszokkal

Publikálás dátuma
2019.01.17. 21:05

Fotó: Chris Kleponis
Donald Trump amerikai elnök ügyvédje, Rudolph Giuliani egy televíziós interjúban csütörtökön kijelentette: az elnök ugyan nem játszott össze az oroszokkal, de kampánycsapatának tagjaival kapcsolatban ezt már nem zárja ki.
Giuliani, aki korábban többször is azt hangoztatta, hogy az elnök környezetéből soha senki nem játszott össze oroszokkal, a CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy fogalmazott: "soha nem mondtam azt, hogy nem volt összejátszás a kampánycsapat vagy egyes tagjai részéről. Fogalmam sincs erről."

Hangsúlyozta ugyanakkor: nincs bizonyíték arra, hogy Donald Trump összejátszott volna oroszokkal, hogy meghekkeljék a Demokrata Párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság elektronikus leveleit. Giuliani ezzel a bizottság e-mailjeinek a 2016-os elnökválasztási kampányban történt meghekkelésére utalt, amelynek nyomán az ellopott elektronikus leveleket a sajtóban hozták nyilvánosságra. "Az elnök nem játszott össze Oroszországgal" - szögezte le az ügyvéd.

Szavaira több demokrata párti törvényhozó reagált. Richard Durbin szenátor például az MSNBC televíziónak azt nyilatkozta: Giuliani ezzel mintha elismerte volna, hogy tudomása van a Trump kampánycsapata és oroszok közötti összejátszásról. "Ez beismerés az elnök ügyvédje részéről" - fogalmazott Durbin.

A The Wall Street Journal csütörtökön arról közölt értesüléseket, hogy Michael Cohen, Trump volt személyes ügyvédje - akit több mint háromévi börtönre ítéltek adó- és banki csalásért és a kampányfinanszírozási törvények megsértéséért - 2016-ban egy technológiai vállalatot felkért arra, hogy manipuláljon két közvélemény-kutatást Trump érdekében. Cohen a cikk megjelenése után Twitter - üzenetében elismerte ezt, hozzátéve, hogy Donald Trump utasítására cselekedett.

Tovább tart a Brexit-dráma

Publikálás dátuma
2019.01.17. 20:22

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Theresa May megkezdte a majdnem összpárti konzultációt a parlament számára elfogadhatónak látszó forgatókönyvekről.
Csütörtökön a westminsteri parlament alsóházának nyomasztóan zsúfolt ülésterméből a Downing Street 10.-be helyeződött át a Brexitet végleges formájába öntő keserves folyamat. 24 órával “történelmi” veresége után Theresa May számszerűen szerény, de annál fontosabb győzelmet aratott, amikor 325-306 arányban visszaverte a kormány ellen Jeremy Corbyn által benyújtott bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnök öröme rövid életű is lehet. Lapértesülés szerint a Munkáspárt vezetője a következő hetekben-hónapokban többször is kezdeményez majd bizalmatlansági szavazást, amíg egyszer szerencsés lesz és kiharcolja az idő előtti parlamenti választást. Most az északír Demokratikus Unionista Párt tíz képviselőjének támogatása mentette meg a kormányt. Ha May akárcsak egy DUP honatya rokonszenvét nem élvezte volna, csütörtökön már egy új kormány létrehozásán gondolkozott volna a szigetország.    A szavazópolgárok a Brexit-megegyezés parlamenti elutasítását megelőző napokban továbbra is Theresa May-t akarták a Downing Street 10.-ben látni. A The Times által rendelt friss YouGov közvélemény-kutatás szerint a kormányfő támogatottsága 36, Jeremy Corbyné 20 százalékos, ám feltűnően magas a bizonytalanok 41 százalékos aránya. A kormány szerény hazai és nemzetközi megítélése ellenére a Konzervatív Párt 39 százalékos, a Munkáspárt 34, a Liberális Demokraták 11 százalékos népszerűségnek örvendenek. Különösen a Brexit-párti voksolók vonzódnak a torykhoz. 59 százalékuk szavazna most a Konzervatívokra és csak 19 százalékuk a Munkáspártra. Közben Andrea Leadsom, az alsóház kormánypárti többségének vezetője bejelentette, hogy a kormány jövő hétfőn benyújtja a Brexittel kapcsolatos “következő lépések” tervét. Az indítványról kedden egész napos vitát rendeznek, amit este újabb szavazás követ. Theresa May közvetlenül a bizalmatlansági indítvány megnyerése után konzultációra hívta meg a parlamenti pártok vezetőit és a Ház legbefolyásosabb tisztségviselőit. A kormányfő, sőt saját pártja “csalódottságát” kiváltva Jeremy Corbyn, mint ezt csütörtökön Theresa May-hez intézett levelében is kifejtette, csak abban az esetben hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha May elhatárolódik a “no-deal” lehetőségétől. Ezt az álláspontot a Munkáspárt 2017-es választási programjában és 2018-as éves konferenciáján is rögzítette. Az ellenzék vezére szerint azt a 4,2 milliárd fontot, amit a kormány a megállapodás nélküli kilépés fájdalmainak enyhítésére félretett, a közszolgáltatások és a szociális támogatások javítására kellene fordítani.  Twitter üzenetében Mike Gapes Labour-képviselő felvetette, “úgy látszik, Corbyn a Hamásszal, a Hezbollah-al, Asszáddal és Iránnal minden előfeltétel nélkül kész dialógust folytatni, az Egyesült Királyság miniszterelnökével azonban nem, Vajon miért?”. A szigetország vitathatatlan válsága közepette képviselők különböző csoportjai, sőt a kormány tagjai legalább négy B-tervben gondolkoznak. Úgy tűnik, a mérleg nyelve a “puha” Brexit” felé tolódik el. A parlamenti aritmetika arra kényszerítheti Theresa May-t, hogy eddigi hajthatatlanságát feladva fogadjon el - legalább ideiglenesen - egyfajta vámuniót. Az egységes piaci és vámuniós tagságot jelentő norvég minta követői abban bíznak, hogy ezzel a megoldással a képviselők többsége egyet tudna érteni. Sir Vince Cable, a Liberális Demokraták vezetője és Dominic Grieve, a Konzervatívok volt legfőbb ügyésze a nép véleményének meghallgatása, azaz egy második népszavazás mellett kardoskodik. A Munkáspárt javaslata Corbyn levele szerint egy új, átfogó vámunió és egy erős egységes piaci szabályozás az EU és az Egyesült Királyság között, valamint a munkavállalói jogok és a környezet védelme. Amiben szinte mindenki egyetért, az az északír “backstop” rendezés veszélyének eltávolítása az egyezmény szövegéből. Hetven nappal az EU-tagság lefújása előtt egyre nagyobb annak a valószínűsége, hogy az Egyesült Királyság felkéri Brüsszelt, hosszabbítsa meg a március 29-i határidőt. Az unió több vezetője is jelezte már, erre lehetősége lát. Philip Hammond pénzügyminiszter a Brexit-deal katasztrofális fogadtatása után több száz üzletembert próbált megnyugtatni egy telefonkonferencián, és az egyik felvetett opció éppen az “extra time” volt.