Ők – más neves közéleti személyiségekkel és politikusokkal együtt – azért csatlakoztak a pénteken Budapesten bemutatott Közös Európa Kezdeményezéshez, hogy az ellenzéket a megegyezés és a minél összehangoltabb választási föllépés irányába tolják. Ahogyan az alapító Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az eseményen fogalmazott, a magyar EU-tagság kezdete óta sosem volt ennyire egyértelmű, miről szól majd a szavazás: arról, hogy akiket Brüsszelbe küldünk, azok az együttműködő Európa erősítésén, vagy éppen a szétverésén fognak-e dolgozni. Jávor szerint – a kormány álláspontjával ellentétben – nem a migrációhoz, hanem az EU jövőjéhez való hozzáállás alapján lehet kétfelé osztani az európai politikai erőket, és a Fidesz egyre látványosabban közeledik az unió meggyengítésén munkálkodó csoportok felé.
Andor László volt uniós biztos videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy az együttműködés célja nem csupán a minél eredményesebb választási szereplés, hanem az ún. szociális unió létrehozása, amely a leszakadó országok (köztük Magyarország) számára biztosítaná a gyors felzárkózás esélyét a jövedelmek és juttatások európai szintre emelésével. A korábban szintén a Bizottságban dolgozó Balázs Péter azt mondta, azért vállal szerepet a Közös Európában, mert a kezdeményezés célkitűzései egybeesnek az Európai Parlament legfontosabb jövőbeni céljaival. -Európa nem egy zsákos ember, aki migránsokat hoz befelé – hangsúlyozta. Szerinte fontos, hogy itthon minél többen menjenek el szavazni, azaz 2014-hez képest nőjön a részvétel, és az Európa-párti szavazatok aránya a kormánypárt rovására.
Ámon Ada, az Energiaklub korábbi vezetője a „Mit adott nekünk az EU?” költői kérdésre válaszolva azt fejtegette: energiahatékonyságra, zöldenergiára, levegőtisztaság-védelemre se szándék, se forrás nem lenne a térségünkben, ezért sem mindegy, hogy olyanok képviselnek-e minket az EP-ben: olyanok-e, akiknek fontosak ezek az értékek, vagy olyanok, akik kormányon is az ellenkező irányba próbálnak-e haladni. Az ugyancsak videóüzenetben beszélő Bod Péter Ákos úgy látja, az ellenzéki pártoknak nem kell attól tartaniuk, hogy az együttműködés érdekében feladják az identitásukat, hiszen elegendő, ha az EP-választás szempontjából a legfontosabb kérdésben egyetértenek.
A Graphisoft alapítója, Bojár Gábor levélben küldte el gondolatait; szerinte az EU előtt álló legnagyobb kihívások – mint az informatika és a robotika robbanásszerű fejlődése vagy a klímaváltás – ugyanúgy nem kezelhetőek nemzetállami keretek között, mint a migráció. Ezért az EP-választást nem ellenzéki erőpróbának kell tekinteni, hanem közösen kell dolgozni a megoldásért. Bojár szerint az egyik választás a 75 éve békét biztosító európai együttműködés, a másik pedig Orbánék ajánlata, ami egyúttal a béke feladását is jelenti.
Hasonlóan érvelt (videóbejátszásban) Róna Péter is: mint mondta, az egyik oldalon azok állnak, akik hisznek az európai civilizációban, a másikon pedig azok, akiknek az az érdekük, hogy az EU minél előbb szétessen. Szél Bernadett azt emelte ki, hogy hazudnak, akik a nemzeti érdeket szembeállítják az erős Európával: Magyarországnak nincs egyértelműbb nemzeti érdeke annál, hogy egy erős Európai Unió döntéseiben elismert tagként részt vehessen.
Mellár Tamás videóüzenetében ugyancsak arra emlékeztetett, hogy az elmúlt években sosem tudott semmit elérni az ellenzék, amikor egymással szemben próbált politizálni, összefogva viszont többször is meghátrálásra kényszerítette a Fideszt. A mozgalomhoz a megszólalókon kívül a köztévé-ügy miatt kényszerűen távol lévő Hadházy Ákos, valamint Holoda Attila is csatlakozott.
