Állítólag ma van az év legrosszkedvűbb napja, de ne hagyja magát!

Publikálás dátuma
2019.01.21 11:11

Fotó: Pixabay/
Ma van a Blue Monday, azaz kék hétfő, ami, legalábbis egy brit pszichológus szerint az év leglehangolóbb napja.
Tél, sötét és hideg van, az ünnepek már, a tavasz még messzinek látszik; fáradtnak, motiválatlannak érezhetjük magunkat. Ma van a Blue Monday, a kék hétfő, az év leglehangolóbbnak tartott napja. Legalábbis egy brit pszichológus szerint. A Sokszínű Vidék által idézett Dr. Cliff Arnall 2005-ben állapította meg, hogy január harmadik hétfője az időjárás, a karácsonyi kiköltekezés, az újévi fogadalmak csődje, az alacsony motivációs szint, és a "valamit kellene csinálni" gondolat kényszere miatt a rossz közérzet csúcspontja.
Az Index Ma is tanultam valamit blogja szerint a kijelentés azonban nem nevezhető tudományosan megalapozottnak, de a sajtó évről évre ilyenkor pszichológusokat faggat a jelenségről és a lehetséges megelőzéséről, illetve kezeléséről. A legyőzésére 2009-ben, elsősorban életmódbeli tanácsokat tartalmazó kampány is indult az Egyesült Királyságban. Arnall egy idő után közölte, nem erősíteni szerette volna a januári rosszkedvet, hanem éppen ellenkezőleg, a derűlátásra akart buzdítani. 2018-ban be is szállt egy, pozitív gondolkodást hangsúlyozó kampányba. A dolog szépséghibája, hogy ezt egy utazási iroda megbízásából tette. A pszichológus aztán, egy jégkrémgyártó cég megbízásából, azért a legboldogabb napot is meghatározta, szerinte ez június 20-a.
Mivel az még messze van, jobb, ha nem hagyjuk, hogy elhatalmasodjanak rajtunk borús gondolatok, és elrontsák a napunkat; sétáljunk, együnk hangulatfokozó ételeket, például étcsokit, omega-3 zsírsavakban gazdag halat, tojást, igyunk zamatos teát, mozogjunk és nevessünk minél többet.
2019.01.21 11:11
Frissítve: 2019.01.22 11:43

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14