Sztrájk nélkül is lassul a vasút

Publikálás dátuma
2019.01.22. 07:15

Fotó: Népszava
Nem kér a MÁV a rabszolgatörvényből. Nem véletlenül: a munkaerőhiány harmada a túlhajszolt dolgozók tartó betegségével magyarázható.
A vasúttársaság vezetői nem kérték és nem is akarják bevezetni a rabszolgatörvény 400 órára emelt túlórakeretét – ezt maguk mondták el azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik tegnap kora délután levében kérték ezt tőlük. Arról már nem beszéltek a cég vezetői: ha akarnák se tudnák bevezetni a szabályt, olyan túlterheltek a társaság dolgozói.
A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János azt mondta: a jelenlegi 300 órás túlmunkakeretet a legtöbb vasúti munkakörben októberre kimerítik a munkavállalók, utána egyéni megállapodásokat köthetnek, ha éreznek magukban erőt további pluszmunkára. Csakhogy a dolgozók már így is kimerültek a rengeteg munka miatt, és jó ideje érződik egészségük romlása is. A létszámhiány majdnem 35 százalékát a tartósan beteg munkavállalók adják – idézte lapunknak a cég egyik belső felmérését.
A megindult fejlesztések ezen a helyzeten alig segítenek, a cafetéria megadóztatásával pedig a kormány sokaktól elveszi a gyógyulás esélyét is – tette hozzá az érdekvédelmi vezető.
A létszámhiány és a dolgozók túlterheltsége is szerepet játszik abban, hogy sok a gond a járatokkal. A múlt év végén az Index közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a vonatok nagyjából tíz százaléka késik vagy el sem indul az országban, a gondok 40 százalékát okozza műszaki hiba, például felsővezeték-szakadás vagy a váltó meghibásodása, nagyobb részben tehát az ember hiányzik. 
A Vasutasok Szakszervezetének elnöke úgy tudja, tavaly 1067 főt vettek fel a vasúttársasághoz, de ennél 115-tel többen hagyták ott a MÁV-ot. Különösen azokra a munkahelyekre nem találnak elég jelentkezőt, amelyek veszélyesnek minősülnek a felsővezetékek vagy a szélsőséges időjárás miatt – emlékeztetett Meleg János. Így nem véletlen, hogy a forgalmi területen szolgálatban lévő műszerészek, felsővezeték szerelők, váltókezelők és forgalmi szolgálattevők közül betegszenek meg a legtöbben.  
Ha tovább emelnék a túlórakeretet, nem kizárt, hogy olyan újabb elvándorlási hullám követné a döntést, mint amikor 2012-ben megváltoztatták a Munka törvénykönyvét.

Korábban épp azért volt 7,4 vagy 7,6 óra a munkaidejük, mert a szabadban, hétvégén és éjszaka is folyamatosan dolgoznak, de a jogszabály megváltozása után elvileg 8 órára nőtt a munkaidő, a valóságban pedig 8 óra 20 percre, mert attól kezdve az ebédszünetet már nem számítják bele a munkaidőbe. A többlet munkavégzésért nem kaptak béremelést a vasutasok. Az, hogy nincs mozdonyvezető, vagy jegyvizsgáló, már ma is előfordul, a Budapest-Vác-Szob vonalon utazók ezt elég sűrűn megtapasztalhatták – emlékeztetett a romló helyzetre Meleg János. A táppénzek okát vizsgálva kiderül, hogy rengeteg kollégájuk küzd reumatikus panaszokkal és pszichés problémákkal. Utóbbiak mögött nem egyszer olyan ütközések vagy öngyilkosságok állnak, amelyeknek vétlen részesei például a mozdonyvezetők. Az érdekvédelmi vezető szerint a késéseket és kimaradásokat csak részben lehet csökkenteni technikai fejlesztésekkel, például automata váltókkal kiválthatók a váltókezelők, de nem biztos, hogy a felszabaduló dolgozó el tud költözni oda, ahol szükség lenne a munkájára. Ilyen beruházások már elkészültek például a főváros és Székesfehérvár között, most tart az átépítés Debrecen térségében, a Balaton északi partján és a Budapest-Miskolc vonalon is kezdődik a munka, de a 40 ezer alkalmazottat foglalkoztató vasúti csoport létszámában ezek az újítások nem hoznak lényeges változást – hangsúlyozta Meleg János. A MÁV dolgozói zömében 50 év körüliek, de már az idén sokan mennek nyugdíjba. A vasúttársaság is tisztában van vele, hogy nem tudja teljesíteni az elvárt szolgáltatásokat, ha tovább csökken a létszám, ezért partnere az érdekvédőknek a régi dolgozók megtartásában. A cégnél működő egészségmegőrző program keretében egy ideje már nem is a szabadságuk terhére mehettek el egy-két hét rekreációs kezelésre kényszerülő dolgozók, de idén erre már csak akkor van lehetőség, ha befizetik a MÁV-tól kapott természetbeli juttatás személyi jövedelemadóját.

Folytatódik az eljárás Magyarország ellen a Stop, Soros! miatt

Publikálás dátuma
2019.01.22. 06:30
Fotó: Tóth Gergő
Indoklással ellátott vélemény kiküldésével az Európai Bizottság (EB) a második szakaszba lépteti a Stop, Soros! törvénycsomag, és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást – értesült brüsszeli forrásokból a Népszava. A döntés nyilvánosságra hozatala csütörtökön várható. Mint arról lapunk korábban is írt, az EB tavaly júliusban, elindítva az eljárást, felszólító levelet küldött a magyar kormánynak. A levélben leszögezte: nem egyeztethető össze az uniós joggal a Stop, Soros! néven emlegetett törvénycsomag, és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás, amely bűncselekménnyé nyilvánítja, ha civil szervezetek nevében bárki segítséget nyújt menedékjog vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó embereknek.   A felszólító levélben az EB két hónapot adott a magyar hatóságoknak a válaszadásra. A kormány szeptemberben bejelentette: nem vonja vissza és nem módosítja a jogszabályokat. Ezek után már csak idő kérdése volt, hogy Brüsszel mikor dönt a folytatásról. 

Andy Vajna halála: körlevélben nyugtatják a TV2 dolgozóit

Publikálás dátuma
2019.01.22. 06:00

Fotó: Népszava
Könnyen lehet, hogy a filmproducer halála után a kormányközeli csatorna is Liszkay Gábor érdekeltségébe kerül. Egy forrásunk szerint ez a sors várhat a Rádió 1-re is.
A TV2 Csoport napi működése a továbbiakban is zavartalanul folyik tovább – a Népszava birtokába jutott belső email szerint ezzel a mondattal próbálta megnyugtatni Andy Vajna halálhíre után Dirk Gerkens, a csatorna vezérigazgatója a dolgozókat. A bizonytalanság érthető, a Népszava információi szerint Andy Vajna halától függetlenül is tulajdonosváltásra került volna sor a televíziónál, a tragédia pedig felgyorsíthatja a változásokat. Úgy tudjuk, Andy Vajna még a múlt héten is személyesen vett részt több üzleti tárgyaláson, erre a helyzetre azonban természetesen senki nem készült. Az kisebb meglepetés volt tavaly decemberben, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) megalakulásakor Andy Vajna két jelentős médiaérdekeltségét is megtarthatta, sem a TV2-őt, sem a Rádió 1-et nem kellett „felajánlania” Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasának, Liszkay Gábornak. Egy médiapiaci forrásunk szerint azonban ez már eleve csak egy ideiglenes helyzet volt, a háttérben már elkezdődött a tulajdonosváltás előkészítése. Mint azt a Népszava tavaly nyáron elsőként megírta, Orbán Viktor elégedetlen volt a csatorna működésével. A TV2-nek hiába adtak évek óta milliárdos nagyságrendű állami hirdetést, a csatornát működtető cég masszívan veszteséges volt, egyes forrásaink szerint azért, mert a nagy rivális RTL Klubhoz képest sokkal drágábban működött. A nagy tervekkel szerződtetett egykori RTL Klubos Dirk Gerkensnek a csatorna nézettségén sem sikerült jelentősen változtatnia, a TV2 nyomába sem ér riválisának. Az elmúlt években leginkább arról vált híressé, hogy egyes ellenzéki szereplőket személyesen is lejáratni próbáló anyagok sorozatával jelentkezett a híradója. (Amikor például összekeverték a hvg.hu lejáratni próbált újságíróját egy másik Gergely Zsófiával, 1,7 millió forintot kellett fizetniük.) Az még kérdés, hogy a csatorna végül a KESMA-hoz kerül-e, vagy „csak” egy kormányzati bizalmas tulajdonába. A csatornánál jelenleg, a cégadatok szerint 366-an dolgoznak, az éves bérköltség elérheti a 2,1 milliárd forintot. Ugyanígy új tulajdonosa lehet egy kormányzati forrásunk szerint a Rádió 1-nek is. Ez azért is érdekes lehet, mert informátorunk szerint Andy Vajna személyesen is többször megvédte a reggeli adás műsorvezetőit, akik olykor-olykor bírálták a kormányt és a Fideszt. „Ha új lesz a tulajdonos, akkor természetesen ez is megváltozhat” – mondta forrásunk, aki azt sem zárta ki, hogy Sebestyén Balázséknak esetleg új munkahely után kell nézniük.

Nem áll le a Filmalap

Nyitott kérdés még, hogy miként alakul a hazai filmfinanszírozás sorsa. Vajna ugyanis a nemzeti filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos is volt és a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. egyik létrehozója. A Filmalap – amelynek jelenleg 201 munkavállalója  van – 2019-ben 10,8 milliárd forint felett rendelkezhet. A társaság lapunk érdeklődésére leszögezte, hogy a haláleset ellenére sem állnak le a forgatások és a fejlesztések.