Sztrájk nélkül is lassul a vasút

Nem kér a MÁV a rabszolgatörvényből. Nem véletlenül: a munkaerőhiány harmada a túlhajszolt dolgozók tartó betegségével magyarázható.

A vasúttársaság vezetői nem kérték és nem is akarják bevezetni a rabszolgatörvény 400 órára emelt túlórakeretét – ezt maguk mondták el azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik tegnap kora délután levében kérték ezt tőlük. Arról már nem beszéltek a cég vezetői: ha akarnák se tudnák bevezetni a szabályt, olyan túlterheltek a társaság dolgozói.

A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János azt mondta: a jelenlegi 300 órás túlmunkakeretet a legtöbb vasúti munkakörben októberre kimerítik a munkavállalók, utána egyéni megállapodásokat köthetnek, ha éreznek magukban erőt további pluszmunkára. Csakhogy a dolgozók már így is kimerültek a rengeteg munka miatt, és jó ideje érződik egészségük romlása is. A létszámhiány majdnem 35 százalékát a tartósan beteg munkavállalók adják – idézte lapunknak a cég egyik belső felmérését.

A megindult fejlesztések ezen a helyzeten alig segítenek, a cafetéria megadóztatásával pedig a kormány sokaktól elveszi a gyógyulás esélyét is – tette hozzá az érdekvédelmi vezető.

A létszámhiány és a dolgozók túlterheltsége is szerepet játszik abban, hogy sok a gond a járatokkal. A múlt év végén az Index közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a vonatok nagyjából tíz százaléka késik vagy el sem indul az országban, a gondok 40 százalékát okozza műszaki hiba, például felsővezeték-szakadás vagy a váltó meghibásodása, nagyobb részben tehát az ember hiányzik.

A Vasutasok Szakszervezetének elnöke úgy tudja, tavaly 1067 főt vettek fel a vasúttársasághoz, de ennél 115-tel többen hagyták ott a MÁV-ot. Különösen azokra a munkahelyekre nem találnak elég jelentkezőt, amelyek veszélyesnek minősülnek a felsővezetékek vagy a szélsőséges időjárás miatt – emlékeztetett Meleg János. Így nem véletlen, hogy a forgalmi területen szolgálatban lévő műszerészek, felsővezeték szerelők, váltókezelők és forgalmi szolgálattevők közül betegszenek meg a legtöbben.

Korábban épp azért volt 7,4 vagy 7,6 óra a munkaidejük, mert a szabadban, hétvégén és éjszaka is folyamatosan dolgoznak, de a jogszabály megváltozása után elvileg 8 órára nőtt a munkaidő, a valóságban pedig 8 óra 20 percre, mert attól kezdve az ebédszünetet már nem számítják bele a munkaidőbe. A többlet munkavégzésért nem kaptak béremelést a vasutasok.

Az, hogy nincs mozdonyvezető, vagy jegyvizsgáló, már ma is előfordul, a Budapest-Vác-Szob vonalon utazók ezt elég sűrűn megtapasztalhatták – emlékeztetett a romló helyzetre Meleg János. A táppénzek okát vizsgálva kiderül, hogy rengeteg kollégájuk küzd reumatikus panaszokkal és pszichés problémákkal. Utóbbiak mögött nem egyszer olyan ütközések vagy öngyilkosságok állnak, amelyeknek vétlen részesei például a mozdonyvezetők.

Az érdekvédelmi vezető szerint a késéseket és kimaradásokat csak részben lehet csökkenteni technikai fejlesztésekkel, például automata váltókkal kiválthatók a váltókezelők, de nem biztos, hogy a felszabaduló dolgozó el tud költözni oda, ahol szükség lenne a munkájára. Ilyen beruházások már elkészültek például a főváros és Székesfehérvár között, most tart az átépítés Debrecen térségében, a Balaton északi partján és a Budapest-Miskolc vonalon is kezdődik a munka, de a 40 ezer alkalmazottat foglalkoztató vasúti csoport létszámában ezek az újítások nem hoznak lényeges változást – hangsúlyozta Meleg János. A MÁV dolgozói zömében 50 év körüliek, de már az idén sokan mennek nyugdíjba.

A vasúttársaság is tisztában van vele, hogy nem tudja teljesíteni az elvárt szolgáltatásokat, ha tovább csökken a létszám, ezért partnere az érdekvédőknek a régi dolgozók megtartásában. A cégnél működő egészségmegőrző program keretében egy ideje már nem is a szabadságuk terhére mehettek el egy-két hét rekreációs kezelésre kényszerülő dolgozók, de idén erre már csak akkor van lehetőség, ha befizetik a MÁV-tól kapott természetbeli juttatás személyi jövedelemadóját.