Válságban a mérsékelt jobboldal Európában

Publikálás dátuma
2019.01.23. 11:30
Silvio Berlusconi népszerűségének hanyatlásával pártja is elindult a lejtőn
Fotó: SILVIA LORE / NURPHOTO
A szélsőséges pártok térnyerése a tradicionális pártok visszaesését eredményezte. Igaz, más okok is állnak a háttérben.
Az európai szociáldemokraták a legérdekeltebbek abban, hogy halasszák el a Brexitet, s a brit választók még vegyenek részt a március végén esedékes európai parlamenti választáson. Ha ugyanis a szigetországiak még képviseltetnék magukat a következő EP-ben, a szociáldemokrata frakció 156 fős lenne, ha viszont nem, mindössze 132-en ülhetnének a pártcsalád képviselőcsoportjában – derül ki az osztrák Polls of Polls intézet felméréséből. Ez történelmien alacsony frakciót jelentene a a szociáldemokraták szempontjából. Ám az Európai Néppárt (EPP) sem dicsekedhet kivételesen jó értékekkel. Ha a britek választanának, 178 képviselője lenne az EPP-nek, ha nem, még néggyel növelnék is frakciójuk létszámát, mert a britek mandátumainak egy részét az uniós tagok között osztják el. A toryk pedig nem az Európai Néppártban foglalnak helyet. Nemcsak a tradicionális bal-, hanem a jobboldal is súlyos válságba került Európa nyugati részén. Portugáliában különösen szembetűnő a jobbközép szociáldemokrata párt visszaesése. A PSD a 2015-ös parlamenti választáson még az élen végzett 38,6 százalékos eredményt elérve, több mint hat százalékkal megelőzve a szocialistákat, később mégis utóbbi párt alakított kormányt António Costa vezetésével. Azóta azonban igencsak megfordult a politikai széljárás az ibériai országban. Ma már a szocialisták 14-15 százalékkal előzik meg a szociáldemokratákat, ami miatt hétvégén kis híján megbuktatták az ellenzék vezetőjét, Rui Rio egykori portói polgármestert. Spanyolországban még rosszabbul áll a hagyományos jobboldali politikai erő, a Néppárt. Azóta, hogy 2018 májusában megbukott Mariano Rajoy néppárti miniszterelnök, és a szocialista Pedro Sánchez került a kisebbségi kabinet élére, a PP valósággal száguldani kezdett lefelé a lejtőn. Jellemző, hogy a 2016. júniusi parlamenti választáson a Néppárt még 33 százalékot szerzett, sőt még ugyanazon év őszén akadt olyan közvélemény-kutatás, amely 37 százalék felett mérte támogatottságát. A PP 2017 őszén került 30 százalék alá, akkor azonban még a szocialisták előtt állt. 2018 januárjában jelentek meg az első olyan felmérések, amelyek a polgári liberális Ciudadanos elsőségét mutatták ki a PP-ével szemben, a szocialisták ekkor a harmadik helyen vesztegeltek. Ezután fej-fej mellett haladt a két politikai erő a felmérések szerint, az újabb változás júniusban következett be, amikor már a szocialisták kerültek az élre. Azóta is az övék a legnépszerűbb párt, csekély fölénnyel. A legutóbbi két felmérés a szocialistákat 21-23, a Ciudadanost 19-23, a Néppártot pedig 19-21 százalékon látta. Pablo Casado pártja tehát már csak a harmadik a közvélemény-kutatások szerint. Még egy éve sem gondolta volna senki, hogy a Néppártnak a húsz százalék eléréséért kell küzdenie. Ennek oka lehet az is, hogy a Vox nevű szélsőjobboldali párt egyik napról a másikra vált számottevő politikai tényezővé, elsősorban az andalúziai választás után. E voksoláson bejutott a regionális parlamentbe és kívülről támogatja majd a kabinetet. Franciaországban szintén súlyos válságba került a hagyományos jobbközép, gaullistának nevezett párt, a Republikánusok, amelyet többször kereszteltek át az eltelt évtizedek folyamán. Az Ifop iroda múlt héten közzétett felmérése szerint 10 százalékon áll, messze lemaradva az Emmanuel Macron által fémjelzett LREM, illetve a jobboldali radikális Marine Le Pen irányította Nemzeti Gyűlés (RN) mögött. A tradicionális jobbközép párt évtizedeken át, egészen a közelmúltig a francia belpolitika meghatározó ereje volt, ám az utóbbi két évben látványos visszaesésen ment keresztül. Ez elsősorban népszerűtlen elnökének, a 2017 decemberében a politikai erő élére választott Laurent Wauquiez-nek köszönhető. Az Ifop múlt hétvégi felmérése szerint ha Macron nem indulna a következő voksoláson, Wauquiez csak az ötödik helyen végezne a potenciális elnökjelöltek között. A centrista Francois Bayrou népszerűsége 44 százalékos, a szocialista Benoit Hamon 37-en áll, Le Pen 33-on, ami egyébként öt százalékos emelkedésnek felelne meg. Wauquiez-t mindössze a megkérdezettek 31 százaléka kedveli. A pártelnök nagyon elszámította magát. A Republikánusok vezetőjeként ugyanis igyekezett kifogni a szelet Le Penék vitorlájából, mert a bevándorlásellenességet helyezte a párt programjának középpontjába. Jellemző, hogy Donald Trump felemelkedését és politikáját tekintette követendő példának. Wauquiez azonban szembekerült a jobbközép nagy öregjeivel, Alain Juppével, Jean-Pierre Raffarinnel és Nicolas Sarkozyvel. Részint a Republikánusok visszaesése magyarázza Le Pen pártjának megerősödését. Olaszországban már korábban végbement a tradicionális jobboldal erodálása. Ennek elsősorban az az oka, hogy a korábbi kormánypárt, a Forza Italia, amelynek szintén több neve volt már a történelem folyamán, túlságosan is Silvio Berlusconi személyéhez kötődött. Tény, ő építette fel a tömörülést, ő biztosított számára komoly médiajelenlétet televízióiban, de hanyatlásával a Forza Italia is elindult lefelé a lejtőn. Érdekes, hogy a számos botrányba keveredett, az állam pénzét saját céljaira felhasználó egykori miniszterelnök ma már mérsékelt politikusnak tűnik a Liga elnökével, Matteo Salvinivel szemben. Berlusconi pártja egyébként még 29,2 százalékot szerzett a 2013-as választáson, 2018 márciusában azonban már csak 14 százalékot. Most pedig 8-10 százalék között mérik. A Forza Italia egyértelműen a Liga felemelkedésének kárvallottja.
Németországban a CDU/CSU már túlvan legrosszabb időszakán, ismét tartósan 30 százalék fölé került. Ausztriában töretlen az Osztrák Néppárt népszerűsége, 35 százalékkal.

Így állnak a tradicionális pártok

Ország - Párt - Százalék Portugália / PSD / 24-26 Spanyolország / PP / 19-21 Franciaország / LR / 10 Olaszország / FI / 7-8 Németország / CDU/CSU/  30-32 Ausztria / ÖVP / 34-35

Palotaforradalom a bécsi spanyol lovasiskolában

Publikálás dátuma
2019.01.23. 10:00
Sonja Klima reméli, hogy a vihar majd elcsitul, és bizonyíthat
Fotó: STARPIX APA/PICTUREDESK
Sebastian Kurz osztrák kancellár kormánya semmibe véve a pályázati eredményeket saját emberét nevezte ki a patinás lovasiskola élére.
„Mit ért ön Sonja Klima a lipicai lovakhoz? „Ezzel a provokatív címmel jelent meg a kétmillió ember által olvasott osztrák bulvárlap, a Kronen Zeitung vasárnapi számában kétkolumnás interjú a spanyol lovasiskola újonnan kinevezett vezetőjével. Az 55 esztendős szépasszony pályázat útján nyerte el az állást, amely havi 8000 euró fizetéssel jár. Az UNESCO világörökségéhez tartozó lovasiskola vezetői pályázatán hárman indultak, az első helyen, 165 ponttal Herwig Radnetter végzett, ennyit ért az a 42 év, amit a nemes paripák között eltöltött. 145 pontot szerzett Sonja, aki már gyermekkorában imádta a lovakat, s bár a történelmi intézménynek eddig nem került a közelébe, de élettársával felépített egy tenyésztéssel, kiképzéssel foglalkozó, 50 lovas magánménes vállalkozást. Pályáját valaha tanítónőként kezdte, a nevelés fortélyait már az emberi nebulóknál megtanulta. A harmadik helyen, Klimától csak két ponttal elmaradva, az egykori Miss Universe, Ulla Weigerstorfer végzett. Az osztrák kormány, élén a még mindig csak 32 esztendős kancellárral, Sebastian Kurzzal, merészen semmibe vette a pályázati sorsolást, s Klimát nevezte ki a császári palotában működő lóistállóból, a Piberben lévő lótenyészetből és a Heldenbergben található gyakorlóközpontból álló vállalkozás élére. Az úri lovaglás világhírű központja 160 embernek ad munkát, köztük 21 lovasnak. A gömbölyded farú hófehér paripák külföldre is járnak balettozni, s növeli a nemes bevételt, fényezi az elmúlt császári időket, hogy elegáns bálok számára ma is kibérelhető a lovasiskola épülete. A tekintélyes személyiségekből álló lovasiskolai tanácsadó testület mind a négy tagja haladéktalanul lemondott tisztségéről a döntés hallatán, s pár órával később a felügyelőbizottságban ülő Martin Bartenstein, volt kereszténydemokrata miniszter is felállt, kijelentve, hogy az adott körülmények között egy percig sem maradhat tovább. A felháborodás nem elsősorban a semmibe vett pályázati eredménynek szólt, hanem annak, hogy a „Vörös Sonjaként” aposztrofált, magát menedzsernek minősítő asszony 1995-ben a későbbi szociáldemokrata kancellár, Viktor Klima felesége lett. Tíz évvel később elváltak, de Klima már az ezredfordulón elhagyta Ausztriát, hogy pártjának csúfos veresége elől Argentinában, a Volkswagen helyi főnökeként telepedjék le. Volt felesége a szociáldemokrata pártból is kilépett, s társasági ladyként igyekezett az egykori magasságokba emelkedni. Barátságokat szőtt az új kereszténydemokrata-szabadságpárti hatalom embereivel, azok feleségeivel, s 2010-től "lóügyi" kinevezése napjáig a Ronald-McDonald Gyereksegítő Alapítványt vezette. Ott nem csupán irányító képességével tűnt ki, de azzal is, hogy egymillió euró adományt kalapozott össze a szervezet sikeres működéséhez. Az előkelőséghez szokott urak és hölgyek gyomra azonban nem tudta bevenni a rangon aluli kinevezést, ahogyan ezt elmondhatatlanul komoly, kardot nyelt képviselőjük az osztrák állami televízió 22 órás híradójában, a helyzet súlyosságához illően kifejtette. Megemlékezett viszont a lovasiskolát 11 esztendőn át vezető elődről, a tisztségét decemberben visszaadó Elisabeth Gürtelről, akit 69 éves kora arra kötelez, hogy a megterhelő munkát visszaadja, s csak saját vállalkozásának, a bécsi és a salzburgi ötcsillagos Hotel Sacher irányításának szentelje energiáit. Gürtel a kereszténydemokrata párt elismert személyisége, nyolc éven át vezette a szintén a bécsi tradíciók ékkövének tartott Operabált. Mint visszavonulásakor írták, a különleges ruhakölteményekben fellépő Gürtelnek sikerült a bál régi fényét visszaállítania. A vezetőváltás okozta földrengést nem érzékelők azt mondják, ideje volt a szállodás nagyasszony távozásának, 11 év alatt nem tudta nyereségessé tenni a mindmáig évi 25 millió euró állami szubvencióra szoruló intézményt, nem tudta kiírtani a munkatársak közötti szüntelen intrikát. Sonja bizakodó, reméli, hogy a vihar majd elcsitul, s ő bizonyíthatja rátermettségét.

Tombol a tél Amerikában: 8-an meghaltak, befagyott a Niagara-vízesés

Publikálás dátuma
2019.01.23. 09:38

Fotó: Seyit Aydogan / AFP
Nyolc halálos áldozatot követeltek az elmúlt napokban az Amerika közép-nyugati részén és a keleti partvidéken dúló téli viharok. A mínusz 20 Celsius fokos hidegben a Niagara-vízesés egyes részei befagytak.
Az amerikai-kanadai határvidéken mínusz 20 Celsius foknál is hidegebb az idő, és öt év után ismét befagyott a Niagara-vízesés nagy része. A keleti partvidéken általában is mínusz 5 és mínusz 20 fok közötti a hőmérséklet. 
Északkeleten megállíthatatlanok a hóviharok, ahol nem hó, ott ónos eső hullik. Több mint 74 millió embert érintenek a viharriadók. A rossz időjárás eddig nyolc ember életét követelte: Wisconsin, Missouri és Connecticut államban autóbalesetben vagy hólapátolás közben haltak meg. Egy 12 éves kislányt Illinois államban hózuhatag temetett maga alá.
Felfagyott, jeges utak, áramkimaradások és a gázszolgáltatás fennakadásai nehezítik a mindennapokat több mint 15 államban. Rhode Island államban Gina Raimondo kormányzó több megyére rendkívüli állapotot rendelt el és szolgálatra hívta a Nemzeti Gárda tagjait.
Több keleti parti államban szerdáig viharriadó van érvényben, Massachusettsben a hatóságok kifejezetten arra kérték az embereket, hogy ne sokáig tartózkodjanak a szabadban, a háziállatokat pedig egyáltalán ne engedjék ki. Kedden - miként hétfőn is - repülőjáratok százai indultak késve vagy egyenesen törölték őket a chicagói O'Hare és a bostoni Logan légikikötőkben. 
A meteorológusok előrejelzései szerint a sarkvidéki hideg egész héten kitart.
Szerző