Nagyobb részvétel és valós tét az EP-voksoláson (friss felmérés)

Közös lista esetén akár verhető a Fidesz – állítja a Publicus Intézet, amely szerint a nem kormánypárti szavazók teljes ellenzéki összeborulást akarnak a májusi szavazáson.

Mintegy 4,25 millió ember állítja, hogy biztosan voksol majd az EP-választáson – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. Az 52 százalékos részvételi hajlandóság valószínűleg túlzó - az utóbbi három „brüsszeli szavazáson” ugyanis az emberek 29, 35 és 39 százaléka jutott el az urnákig -, ám azt jelzi: a választók most nem tét nélküli szavazásként tekintenek az EP-megmérettetésre. Ennek alapján nem kizárt, hogy 40 százaléknál is magasabb lesz a részvétel.

Azt, hogy ki lesz a választás győztese – akárcsak tavaly tavasszal – a bizonytalanok döntik el. A Magyarországon élő csaknem 4 millió pártpreferencia nélküli választóból 2,8 millióra tehető a gyakorlatilag soha nem szavazók aránya, így nagyjából 1,2 millió embert próbálhatnak meg magukhoz édesgetni a pártok.

A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra. A szavazók 53 százaléka biztos abban, hogy ennek a legmegfelelőbb formája a közös lista.

Az ellenzéki pártok támogatóinak zöme egyébként egyetért azzal a kezdeményezéssel, hogy legyen teljes körű együttműködés – itt azt érdemes kiemelni, hogy a Jobbik szimpatizánsainak 88 százaléka támogatja ezt. A mozgósítható bizonytalanok 57 százalékának tetszik az ötlet. (Ráadásul az ellendrukkerek – például a Fidesz-szavazók 28 százaléka – is jó konstrukciónak tartják a közös listát. A teljes népességen belül 59 százalék tartja hatékony fegyvernek ezt.)

A választói megérzés alapján viszonyulnak az emberek a voksolási modellekhez. Amikor például minden párt külön indul, akkor a Fidesz támogatottsága a legnagyobb, két közös lista esetén azonban az ellenzék már felzárkózik a kormánypárthoz, egységes fellépés esetén pedig akár meg is verheti. A szavazási képletet persze árnyalja, hogy mindhárom esetben vaskos a bizonytalanok aránya – ám az egyetlen közös lista esetén a legkisebb. Nem véletlenül, a bizonytalanoknak ugyanis a jelek szerint egyelőre alig több mint 25 százaléka tudja, kit támogatna az EP-voksoláson, és ennek a mintegy 300 ezer embernek a 80 százaléka a közös listára szavazna.