Nagyobb részvétel és valós tét az EP-voksoláson (friss felmérés)

Publikálás dátuma
2019.01.24. 07:15

Fotó: Vajda József / N épszava
Közös lista esetén akár verhető a Fidesz – állítja a Publicus Intézet, amely szerint a nem kormánypárti szavazók teljes ellenzéki összeborulást akarnak a májusi szavazáson.
Mintegy 4,25 millió ember állítja, hogy biztosan voksol majd az EP-választáson – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. Az 52 százalékos részvételi hajlandóság valószínűleg túlzó - az utóbbi három „brüsszeli szavazáson” ugyanis az emberek 29, 35 és 39 százaléka jutott el az urnákig -, ám azt jelzi: a választók most nem tét nélküli szavazásként tekintenek az EP-megmérettetésre. Ennek alapján nem kizárt, hogy 40 százaléknál is magasabb lesz a részvétel.
Azt, hogy ki lesz a választás győztese – akárcsak tavaly tavasszal – a bizonytalanok döntik el. A Magyarországon élő csaknem 4 millió pártpreferencia nélküli választóból 2,8 millióra tehető a gyakorlatilag soha nem szavazók aránya, így nagyjából 1,2 millió embert próbálhatnak meg magukhoz édesgetni a pártok. A Publicus Intézet felmérése szerint a választók 67 százaléka gondolja úgy, hogy az ellenzéknek teljes egységben (tehát a balpártoknak a Jobbikkal vállvetve) kellene ráfordulnia az európai parlamenti választásra. A szavazók 53 százaléka biztos abban, hogy ennek a legmegfelelőbb formája a közös lista.
Az ellenzéki pártok támogatóinak zöme egyébként egyetért azzal a kezdeményezéssel, hogy legyen teljes körű együttműködés – itt azt érdemes kiemelni, hogy a Jobbik szimpatizánsainak 88 százaléka támogatja ezt. A mozgósítható bizonytalanok 57 százalékának tetszik az ötlet. (Ráadásul az ellendrukkerek – például a Fidesz-szavazók 28 százaléka – is jó konstrukciónak tartják a közös listát. A teljes népességen belül 59 százalék tartja hatékony fegyvernek ezt.) A választói megérzés alapján viszonyulnak az emberek a voksolási modellekhez. Amikor például minden párt külön indul, akkor a Fidesz támogatottsága a legnagyobb, két közös lista esetén azonban az ellenzék már felzárkózik a kormánypárthoz, egységes fellépés esetén pedig akár meg is verheti. A szavazási képletet persze árnyalja, hogy mindhárom esetben vaskos a bizonytalanok aránya – ám az egyetlen közös lista esetén a legkisebb. Nem véletlenül, a bizonytalanoknak ugyanis a jelek szerint egyelőre alig több mint 25 százaléka tudja, kit támogatna az EP-voksoláson, és ennek a mintegy 300 ezer embernek a 80 százaléka a közös listára szavazna.  

Aktív ellenzékiek

Az utóbbi hetekben az MSZP és a Jobbik tudta leginkább mozgósítani táborát, erről tanúskodik a részvételi hajlandóság. Mindkét párt híveinek 75 százaléka ígér biztos választási részvételt, míg a Fidesz szimpatizánsainak mindössze 60 százaléka támadná az urnákat.

Korháború

A 60 évnél idősebbek körében többé-kevésbé kiegyenlítettek lehetnének az erőviszonyok: egy közös ellenzéki listát a korcsoport 31 százaléka szeretne, míg a Fideszt az idősek 28 százaléka támogatná. Azok körében viszont, akik csak most kezdik el élni az életüket, a közös lista lenne a nyerő: erre voksolna a 18-29 éves korosztály 37 százaléka, míg a kormánypárt a korcsoport támogatásának 19 százalékára számíthatna.

Szerző

Sürgős volt a válságkezelés a Honvédkórházban

Publikálás dátuma
2019.01.24. 06:45

Fotó: Róka László / MTI
Különös levelet kaptak a Honvédkórház Sürgősségi Centrumának dolgozói a távozó megbízott osztályvezetőtől. Burány Béla ebben tételesen cáfolja az öt hónappal ezelőtt, az elődje, Zacher Gábor távozásakor megjelent minisztériumi nyilatkozatokat.
Népszava írt akkor arról, hogy több mint negyven orvos fölmondja az önkéntes túlmunka szerződését, mert egyik napról a másikra megvonták tőlük a feladat elvégzésért jár extra juttatásokat. Jeleztük, ez akkora orvoshiányt okozhat, ami ellehetetlenítheti a sürgősségi centrum működését. A cikk megjelenése után a HM azonnal igyekezett cáfolni: szerintük a Honvédkórház Sürgősségi Centrumában nem mondott fel egyetlen orvos sem, s elegen is vannak a biztonságos ellátáshoz. Zacher Gábor a tárca e közleménye után, amikor bejelentette lemondását, azt találta mondani, hogy nem tud elszámolni a lelkiismeretével, mert az a fajta emberi- és eszközkrízis, ami az elmúlt évek alatt a kórházban kialakult, veszélyezteti a betegellátást. Megszólalására a tárca egy a problémákat elbagatellizáló közleményt adott ki. Szerintük Zacher Gábor valótlan állításaitól a kórház vezetősége és dolgozóinak jelentős része is elhatárolódik. Mint írják: „a Honvédkórház az ország egyik legmodernebb és legjobban felszerelt egészségügyi intézménye, ahol hazai és nemzetközi szinten is elismert, kiváló orvosok, ápolók és egészségügyi szakemberek végzik áldozatos munkájukat nap mint nap.” Csakhogy mint Burány Béla mostani levelében felidézi: ő szeptember elsején egy működésképtelen sürgősségi osztályt vett át. Az orvos-létszám a gyógyítási feladatok ellátásához a minimálisan szükséges felét sem érte el. A betegellátáshoz nélkülözhetetlen eszközök is hiányoztak. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt öt hónap válságkezeléssel telt, 19 új orvost, további nyolc mentőtisztet szerződtetett. Ennek eredményeként novemberben már csak 100 orvosi műszakot kellett más osztályokról vezényelt orvosokkal megoldaniuk, a szeptemberi 240 műszak helyett. Burány Béla is indult az SBC vezetői posztjára kiírt pályázaton, amit a tegnapi eredményhirdetés szerint Hetzman László nyert meg. Levele szerint Burány mint osztályvezető-helyettes szolgál tovább az osztályon. 
Szerző
Frissítve: 2019.01.24. 06:54

Az "évfordulón" indulhat újra a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2019.01.24. 06:40

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A következő hónapokban újraindulhat a visszafideszesített Magyar Nemzet, megszűnne a Magyar Idők.
- Ha tíz különböző koncepciót nem láttam arról, hogyan is fogunk majd működni, egyet sem - mondta a Népszavának a múlt év végén a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) szervezett médiumok egyikének a vezetője. Szavai jól érzékeltetik azt a helyzetet, amiről korábban lapunk is írt már: hiába az egyesítés, a médiabirodalom működésének finomhangolása a vártnál nehezebb és hosszadalmasabb folyamatnak bizonyult. Emiatt még maguk az érintettek sem tudnak sokat arról, mennyiben változik majd a munkájuk. A tisztánlátást nem segítette az alapítvány kuratóriumi elnökének, Varga István volt Fideszes képviselőnek kijelentése sem, aki a KESMA működéséről például csak annyit mondott a 24.hu-nak adott interjúban, hogy a „józan ész” mentén üzemeltetik majd.
Ennél sokkal konkrétabb változás, hogy - lapunk több egymástól független forrásból származó információi szerint - már eldöntött tény a Magyar Idők megszüntetése és helyette a Magyar Nemzet újraindítása. Egyelőre két időpontot említettek az indulásra: február 6-át, a „G-nap” évfordulóját, valamint március 15-ét. (Igaz, ez technikailag okozna nehézségeket, mivel munkaszüneti nap, így nem lenne könnyű a lapot terjeszteni.) Sokak szerint február 6-i dátumnak szimbolikus üzenete lenne. - Érzelmi okai lennének a miniszterelnök részéről, ha Simicska pálfordulásának napján indulna újra a Magyar Nemzet - fogalmazott egy kormányzati szereplő a Népszavának. Egy másik forrásunk csak annyit mondott, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem szeretné a február 6-i indulást. Ugyanakkor egyelőre technikai nehézségek is akadnak. A Magyar Idők szerkesztősége például nem vethető be egy az egyben a Magyar Nemzet készítésére, legalábbis kiegészítésre szorul. Az újraindított orgánum nem lenne a kormánypropaganda "bunkósbotja", inkább a Mandiner “tálalási módja” jellemezné.
A Közép-európai Sajtó és Média Alapítványba ugyan nem olvadt be a TV2, de sokan azt valószínűsítik, hogy Andy Vajna halála utána csatorna is Liszkay Gábor irányítása alá kerül.  Mint azt a Népszava tavaly nyáron elsőként megírta, Orbán Viktor elégedetlen volt a TV2 működésével. A csatornának hiába adtak évek óta milliárdos nagyságrendű állami hirdetést, a tévét működtető cég masszívan veszteséges volt, egyes forrásaink szerint azért, mert a nagy rivális RTL Klubhoz képest sokkal drágábban működött.
Az mindenesetre biztos, hogy a vasárnap elhunyt filmügyi biztos tavaly novemberben kiszállt az egyik legfontosabb cégéből, az AV Investments Befektetési Kft.-ből, amely alá egyebek mellett Nobu éttermet üzemeltető Buno, valamint a TV2-nek műsorokat gyártó IKO Holding tartozott. Az Átlátszó cikke szerint a vállalatban Vajna volt a többségi tulajdonos, a kisebbségi pedig a Cinergi nevű, Delaware-ben bejegyzett cég. Ősz óta azonban már a Cinergi az egyedüli tulajdonos.