Vörös István;
irodalom;szépirodalom;versek;Ady;Nyitott mondat - irodalom;
2019-01-27 14:24:00
Behozom a hideget
Már gyérülő hajammal
fúrom be a fejemet
most húzott dunyhád alá.
Behozom a hideget.
Jégsapkák olvadásán
jól járt vad, kit kinevet
úr, és utál a szolga,
rég egy lettem teveled.
Már gyérülő hajammal
fúrom be a fejemet
most húzott dunyhád alá.
Behozom a hideget.
Pontosan tudom meddig
marad meg a föld neked,
míg gyérülő hajammal
is tűröd a fejemet.
Jobbágylevél a pusztulásnak
Ne zokogjatok rajta nagyon,
ne röhögjetek rajta nagyon:
szemetes, túlhevült Földünkön,
ki elnéptelenedni akar.
Jóslatnemértő nép az ember,
nagy nyugalomban élt, s rá hozta
magára a fenntartható fejlődést.
A jólétükben is önsirató gazok
nem is szólnak, elmenekülnek,
ó, a semmire nem emlékezők!
Ó, ti napszúrás-dicsérők,
hűtőpult előttetek, hűtőpult.
Mi voltunk a földnek józanja,
mégis ostobája, ártója, vésze.
És most jöjjenek a folyamatok:
Vagy tagadjuk még, hogy elvesztünk?