Lemondott egy magyar konzul, mert elege lett a kormány politikájából

Publikálás dátuma
2019.01.24. 15:42
Szijjártó Péter külügyminiszter
Fotó: HELMUT FOHRINGER / AFP
Vánky Eszter Magyarország tiszteletbeli konzulja volt Norvégiában, távozásakor írt levelében élesen, érzékeny pontokra tapintva bírálta az Orbán-kormányt. Szijjártóék válaszra sem méltatták.
Magyarország trondheimi tiszteletbeli konzulja még decemberben írt levelet Szijjártó Péter külügyminiszternek, amelyben lemondott posztjáról. A Válasz nevű portál birtokába került levélből kiderül, Vánky Eszter az utóbbi években „növekvő aggodalommal” figyelte, ahogy „Magyarország kormánya mind jobban letért a liberális demokrácia jól bevált útjáról”,
a közmédiát a "kormány szócsövévé változtatta", ellehetetlenítette a kormánykritikus sajtót és rádiót,

szükségtelen beruházásokkal „saját párthívei mértéktelen gazdagodását segítette elő, az országot a korrupció és a nepotizmus országává változtatta”.

Vánky úgy fogalmaz, az utolsó csepp a pohárban a „rabszolgatörvény súlyosan szabálytalan elfogadása, a független bíráskodást megkurtító közigazgatási bíróság létrehozása, valamint mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselők törvényes tevékenységének megakadályozása, majd a köztelevízió épületéből történt erőszakos eltávolítása volt”.

A volt konzul a portálnak elárulta, soha nem volt semmilyen politikai kötődése, 2012-ben Jeszenszky Géza akkori oslói nagykövet kérte fel a feladatra, és bár már akkor sem értett mindenben egyet a kormánnyal, a véleménykülönbségek akkor még áthidalhatóak voltak. Mikor arról kérdezték, miért csak most távozott, mikor például mentora, Jeszenszky már 2014-ben lemondott, azt felelte: „Soha nem voltam politikailag aktív, soha nem voltam magyar állampolgár, a magyar politika és közélet nem központi része a hétköznapjaimnak, mert egészen mással foglalkozom. Ettől még érdekel, mi történik Magyarországon; egyre több cikk jelent meg a nyugati sajtóban, és egyre többször kezdték kérdezni tőlem, mi történik Magyarországon. Soha nem voltam radikális szocialista, hanem – mint a legtöbb erdélyi, aki a kommunizmus elől menekült el –
polgári érzelmű vagyok, de ami most történik Magyarországon, azt már tényleg nem hagyhattam szó nélkül”

– mondta erről Vánky Eszter.

Az 57 éves, székelyudvarhelyi születésű szülész-nőgyógyász kutatóprofesszor hozzátette: „Nekünk erdélyieknek, akik elnyomásban éltünk, magyarnak lenni mindig büszkeség volt, szeretjük és ápoljuk a kultúránkat, de
nagy csalódás, amikor a magyar kormány kisajátítja magának, hogy ők az egyedüli igazi, becsületes hazafiak.

Vánky egyébként a levelére nem kapott választ a Külügyminisztériumtól, még annyit sem, hogy tudomásul vették a döntését. A protokoll szerint ez nem is kötelező, lévén a tiszteletbeli konzul nem tartozik a hivatalos állományba, de a 6 éves munka után azért talán elvárható lenne.
Szerző

Előválasztás: ennyien regisztráltak online szavazásra

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:50

Fotó: Népszava
A személyes voksolás pedig mindjárt kezdődik.
Több mint 1400-an jelezték, hogy a budapesti előválasztás első fordulójában online szeretnék leadni a voksukat – jelentette be az előválasztási bizottság szocialista tagja. Örsi Gergely közölte azt is, hogy az interneten szavazók jövő hétfőig kapják meg e-mailben a voksoláshoz szükséges adatokat. A procedúrát egyébként egy biztonságos szerveren bonyolítják majd le.

A személyes szavazáshoz nincs szükség előzetes regisztrációra. Aki hagyományos módon voksolna, az 33 helyszínen teheti meg a fővárosban. Ezen kívül hét sátrat állítanak nagy forgalmú csomópontokon, tovább 26 irodában lesz lehetőség véleményt nyilvánítani. (A helyszínek listája és nyitvatartási ideje az elovalasztas2019.hu honlapon található meg)
Az előválasztási bizottság - amelynek Örsin kívül tagja a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio, a DK-s Élő Norbert és a Szolidaritásból Huszti Andrea - ellenőrizte a két jelöltre, Horváth Csabára és Karácsony Gergelyre leadott ajánlásokat is. Eddig tizenkétezren javasolták vagy a szocialista politikust, vagy a Párbeszéd társelnökét, Tarlós István jelenlegi főpolgármester kihívójának.
Maga a szavazás január 28-tól február 3-áig tart majd. Horváth és Karácsony már két vitán vett részt, a következőt jövő héten rendezik a Republikon Intézet szervezésében. Az első kör győztese a tervek szerint nyáron mérkőzik majd meg Puzsér Róberttel, akit az LMP támogat. Vélhetően a második fordulóban indul még a liberális Sermer Ádám, valamint a Momentum eddig meg nem nevezett jelöltje is.
Szerző
Témák
előválasztás

“Az egész magyar tudományos közösség jövőjét veszélyeztetik”

Publikálás dátuma
2019.01.24. 13:45
Az MTA központi épülete. Fotó: Népszava
Nyolc pontban fogalmazták meg követeléseiket a Magyar Tudományos Akadémia dolgozói. Ha nem kapnak választ a kormánytól, hazai és nemzetközi fórumokon további lépéseket tesznek.
Súlyos aggodalmát fejezte ki az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek szervezeti és finanszírozási helyzetével, valamint munkavállalói jövőjével kapcsolatban az akadémiai kutatóintézetek dolgozóinak fóruma – olvasható abban a lapunknak megküldött nyilatkozatban, amit a fórum mai ülésén fogalmaztak meg az akadémiai dolgozók. Mint írták, a jelenlegi helyzet az MTA intézeteiben dolgozó mintegy ötezer munkavállalót tart egzisztenciális és szakmai bizonytalanságban, sőt „az egész magyar tudományos közösség jövőjét veszélyezteti”. Mint arról lapunk is több alkalommal beszámolt, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az akadémiai kutatóintézetek átszervezését helyezte kilátásba, amelyre egy március végéig lebonyolítandó, szakmai átvilágítás után kerülhet sor. Az ITM erre az átmeneti időszakra visszatartja a kutatóintézeti állami támogatások egy részét; a kutatók bérék hajlandóak kifizetni, de a dologi kiadásokat (kutatási anyagok beszerzése, rezsiköltség) az MTA-nak saját zsebből, pályázati úton kell állnia. 

Az akadémiai dolgozók nyolc pontban fogalmazták meg követeléseiket. Ezek a következők:

  • 1) Tartsák tiszteletben az MTA és kutatóintézeteinek egységét és függetlenségét, az MTA mint köztestület továbbra is maga dönthessen szervezetéről és költségvetésének felosztási módjáról!
  • 2) Tartsák fenn az akadémiai intézetek korábbi finanszírozási rendszerét, amelynek meghatározó része az alapműködést szolgáló normatív állami támogatás! A kutatóhálózat működtetése nem lehetséges pályázati jellegű konstrukciókon keresztül, ezért minden ilyen tervezetet elutasítunk. A pályázati úton elnyert támogatások a normatív állami támogatást nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik.
  • 3) Az érintettek bevonásával készüljön átfogó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia, ami a közpénzből finanszírozott kutatóhelyek szerepét, feladatait, teljesítménymérési és finanszírozási módját is meghatározza. Amíg nem lehet ezt a stratégiát megvalósítani, az MTA intézetei a 2018-as szervezeti keretek között működjenek, és kapják meg a teljes költségvetési támogatást!
  • 4) Tartsák egyben a kutatóintézeti hálózatot! Az Akadémia nemzeti és nemzetközi értéke csak a történetileg kialakult, tudományos teljesítmények által igazolt egységben szavatolható.
  • 5) A kutatóhálózat feletti szakmai felügyelet maradjon az Akadémiánál! A kutatói munkának csak a kutatóközpontok és intézetek által korábban felállított és nemzetközi tudományos sztenderdekhez igazított teljesítményértékelésnek kelljen megfelelnie!
  • 6) A foglalkoztatás maradjon a kutatóközpontoknál, illetve kutatóintézeteknél! Garantálják a dolgozók érvényes közalkalmazotti jogviszonyának és munkaszerződésének fenntartását!
  • 7) A közalkalmazotti jogviszonytól és az egyetemi oktatói bértáblától csak a dolgozók javára lehessen eltérni!
  • 8) Versenyképes és a társadalmi közjót hatékonyan szolgáló tudomány csak a kutatói munkahelyek stabilitásának helyreállításával, a kutatók és a kutatást segítő dolgozók európai viszonylatban versenyképes bérezésével érhető el.
Követeléseikre február 7-ig várnak választ és garanciákat az ITM-től. „Amennyiben követeléseinket nem veszik figyelembe, további lépéseket teszünk hazai és nemzetközi fórumokon” - írták.
Szerző