Bukta Imre nem hagyta magát

Publikálás dátuma
2019.01.25. 19:32

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nem először fordult elő a Kieselbach Galéria történetében, hogy egy kiállítása megnyitója előtt tömeg tolongott a Szent István körúton, csütörtök este Bukta Imre Nálunk, vidéken című, február 16-ig látható tárlatának vernisszázsára jött össze újabb csődület.
Sokan csak az utcáról láthatták – vagy nem láthatták −, hogy a képzőművész továbbgondolta korábbi performanszait, és ezúttal sem tért ki szülőfaluja, Mezőszemere erős embere, Váradi Feri kihívása elől: egy emelvényre felállított thonet asztalka mellé ülve vívtak szkanderbajnokságot, miközben Bodor Éva Schubert-dalokat énekelt. A meccs bírája, Kónya Éva hol az egyik, hol a másik versenyző fejére helyezett varázssapkát, kalapot, a Fradi-szívűek örömmel konstatálták, a zöld-fehér sapkában erő van, még ha pomponos is. „Bukta, ne hagyd magad!” – szólt a biztatás, miközben a közönség soraiban volt, aki úgy vélte: a performansz fontosabbik része, hogy ilyen rengetegen kíváncsiak Bukta Imrére. Levegőt is alig lehetett kapni. Igaz, nem akárki ő, hanem a kortárs képzőművészet Pintér Bélája – a kiállítás-megnyitó előtt Kieselbach Tamás fogalmazott így róla. Indokkal: Akárcsak Pintér a színházi előadásaiban, Bukta a műveivel adja vissza a vidék kendőzetlen valóságát, tulajdonképpen megválaszolva a kérdést: mi a magyar? Mostani retrospektív kiállításán több mint száz festménnyel, grafikával, fotográfiával, kollázzsal, egyéb műfajú művel – a korai alkotásoktól a legújabbakig ad átfogó képet Bukta Imre művészetéről. (A kiállításhoz egy nagyszerű album is megjelent.) Autodidakta festőként indult, nem nyert felvételt a Képzőművészetire, ahol ma tanít. Több évtized szentendrei alkotói lét után kötözött vissza Mezőszemerére, hogy levegőhöz jusson. Bár voltak bőven meghökkentő, természetközeli performanszai is, ha a szomszédba átmegy gereblyézni, abban semmi művészi póz sincs. Képeivel egy-egy állapotot rögzít, nem ítélkezik, műveiben nincsenek politikai felhangok, minden alkotásához egy-egy személyes történet kapcsolódik – mondta el Bukta Imre a kiállítás-megnyitót megelőző sajtóbeszélgetésen, Lévai Balázs kérdésére. Persze Bukta Imre vidéki tájképei, életképei éles ellentétben állnak a romanticizáló, hamis, alföldi festészettel, Igaz, témái sem a templomtornyok, naplementék, gémeskutak. Ars poeticáját most így fogalmazta meg: „Ha mindenhez szeretettel nyúlunk, abból jó művek születhetnek.”    INFÓ Bukta Imre: Nálunk, vidéken Kieselbach Galéria Nyitva: február 16-ig. 
Témák
Bukta Imre

Michelangelo-tárlat lesz a Szépművészeti egyik idei nagy dobása

Publikálás dátuma
2019.01.25. 18:18
Fotó: Népszava
Újabb sztárkiállításokat rendez a Szépművészeti Múzeum, amelynek főigazgatója, Baán László a Liget Budapest projekt miniszteri biztosaként össznépi boldogságként látja a Városliget jövőjét.
„Mindegy, melyik oldal, az ellentábor mindent elhisz a másikról.” Az idézet mondat lehetne akár a Fidesz egykori kommunikációs tanácsadója, Arthur J.Finkelstein egyik alapvetése is, ám Baán László, a Szépművészeti Múzeum−Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója pénteki sajtótájékoztatóján nem cinizmussal, inkább kritikai éllel fogalmazott így. Igaz, a kritikai él most is a Liget Projekt bírálóinak lett szánva, többek között Zugló polgármesterének, Karácsony Gergelynek, aki – abban az esetben, ha főpolgármesterré választanák – leállíttatná a Városligetben folyó építkezéseket. Baán szerint a projektet nem szakmai, csupán politikailag motivált bírálatok érték, és közvélemény-kutatási eredményekre hivatkozva állította, a társadalmi megítélése pozitív. Most is elhangzott, hogy a projekttel a Városliget zöldterülete nő, az emberléptékű jövőt pedig olyan beruházásokkal szemléltette Baán, mint a tavaly átadott kutyás élménypark, a diáksportpálya, vagy a megújult Vakok Kertje. Az új Nemzeti Galéria építési engedélyét egy technikai hiba miatt semmisítették meg, mondta Baán László, aki állította, a CivilZugló Egyesület meg tudta tekinteni az új Nemzeti Galéria terveit, csak az egyesület jogi képviselője kapta kézhez határidőn túl. Ám mivel két építési szakasz között határozott így a bíróság, semmilyen fennakadást nem fog okozni, Baánnak nincs kétsége afelől, hogy a beruházás újra megkapja az építési engedélyt. Korábban az új Néprajzi Múzeum építési engedélyét is megsemmisítették, de a tervek szerint idén már megkezdődhetnek a magasépítési munkálatai. Az ötvenezer négyzetméteres nagysága miatt a civilek által a Duna Plázához is hasonlított Új Nemzeti Galéria látványtervéről is szó esett: Baán szerint olyan fotók, „szürke ellenlátványtervek” kerültek nyilvánosságra, amelyek nem a végleges terveket mutatják be, inkább egy olyan, Déli pályaudvar jellegű betonépületét, amit a cunami fújt a Városligetbe. A Liget Projekt keretén belül idén építkezések kezdődnek és fejeződnek be. Megépül Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb játszótere, nyár végére elkészül az Olof Palme Ház rekonstrukciója, amely Millennium Háza néven a Liget történetét, majd az 1910-es évek Budapestjét fogja bemutatni. Előtte rózsaliget lesz, a park növényzetét ligethonos fákkal újítják meg, két kilométeres, kivilágított futókört is létesítenek. Az év első felében átadják az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot a Szabolcs utcában, nyárra pedig a megújult komáromi Csillagerődöt, ahová a Szépművészeti gipszszobor-gyűjteménye kerül. Megkezdődik az új Nemzeti Galéria, a városligeti színház, valamint a Közlekedési Múzeum helyén a Magyar Innováció Háza építése is, folytatódik a Magyar Zene Házának a beruházása. A Szépművészeti, a nemzeti galéria, a Vasarely, illetve kelet-ázsiai művészetet bemutató Hopp Ferenc múzeum komoly kiállítási programmal készült idénre. A Szépművészetiben áprilisban nyílik Magyarország első Michelangelo-tárlata, amit ősszel Rubens és a flamand festészet vált. A nemzeti galériában többek között a Bauhaus-tárlat, Magritte, Dalí és más szürrealisták kiállítása, vagy Brassaï fotóművészete okozhat tumultuózus jeleneteket. A Vasarely Múzeum (a Nyugat-Európában is elismert) bonyhádi zománcművészeti kísérletekről és a holdra szállás félszáz éves évfordulójáról is megemlékezik, a Hopp Ferenc múzeumban egészen Tibetig fog vezetni az út.  

Megszűnt az Értéktár program

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programjának festményvásárlásai is szóba kerültek Baán László sajtótájékoztatóján. Bár elhangzott, az Európai Központi Bank többszöri bírálata – miszerint az MNB mecénási működése múzeumi feladatkört vett át részben, ez pedig nem illik bele egy jegybank profiljába – közrejátszott abban, hogy a 2014-ben indított programot múlt év végén megszüntették, az MNB lapunk megkeresésére hangsúlyozta: eredetileg is 2018 végéig tervezték az Értéktár program működését. Az MNB állítja, a program megszűnését december elején jelezték ekképp: „Az Értéktár program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig”. A közgyűjtemények nagy többsége a saját bevételéből, illetve a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatásából tudja a gyűjteményét gyarapítani.

Elhunyt Dusan Makavejev, a betiltott botrányfilmek világhírű rendezője

Publikálás dátuma
2019.01.25. 17:58

Fotó: MARCELLO MENCARINI / AFP
Nyolcvanhét éves korában, Belgrádban meghalt Dusan Makavejev filmrendező, forgatókönyvíró, producer és újságíró – adta hírül a szerb Blic nevű napilap.
Makavejev 1965 és 1993 között, a világ számos pontján viszonylag kevés, összesen kilenc, ám ennek ellenére jelentős, sokszor provokatív nagyjátékfilmet készített. W. R., avagy az organizmus misztériuma (1971) című alkotását Jugoszláviában Lenin emlékének és a kommunizmus „szent” eszméjének megsértése miatt tiltották be. Sőt, Makavejev disszidálni kényszerült. Ő jegyzi a filmtörténet egyik legprovokatívabb alkotását, a Sweet Movie-t is, amelyet az 1974-es cannes-i filmfesztiválon mutattak be – ezt viszont több nyugati országban tiltották be. 
Szerző