Fideszes képviselő járt jól a ceglédi laktanyabiznisszel

Publikálás dátuma
2019.01.29 07:32

Fotó: Németh András Péter
A ceglédi önkormányzat októberben határozott arról, hogy értékesíti a laktanyában levő 3000 négyzetméternyi részt, Hörömpő Annamária önkormányzati képviselőként is emellett szavazott. Majd az ő cége adott be ajánlatot, a minimális árért viheti az ingatlant. Amikor erről kérdezte a média, lecsapta a telefont.
Összesen hat ingatlan van Hörömpő Annamária nevén, a Fidesz ceglédi szervezetének 41 éves elnöke résztulajdonosa például egy 15 szobás, 1100 négyzetméteres, helyben csak Hörömpő-kúriaként emlegetett épületnek, amelyet a hozzá tartozó 25 hektáros területtel tavaly 100 millió forintért hirdettek. Hörömpő most egy cégen keresztül hozzájuthat egy újabb ingatlanhoz. Teheti ezt úgy, hogy a biznisz mindkét oldalán feltűnik - írja a 24.hu.
A fideszes többségű ceglédi önkormányzat október közepén határozott arról, hogy eladásra hirdeti a laktanya egy részét képező, 3000 négyzetméteres területet, rajta egy durván 500 négyzetméteres épülettel.
Az ezt tárgyaló önkormányzati ülésen ott volt az önkormányzati képviselő Hörömpő Annamária is. Amellett szavazott (15. napirendi pont), hogy a város értékesítse a szóban forgó ingatlant.
Mostanra pedig be is futott az egyetlen ajánlat: a Hörömpő és férje tulajdonában álló PHL Optima Kft.-é. A vállalkozás minimális kikiáltási árat, alig több mint nettó 10 millió forintot ajánlott a telekért és épületért, ahol – pályázatuk szerint – a sportszergyártó cégük telephelyet kíván létesíteni. A napokban összehívott testületi ülésen – a szintén fideszes polgármester javaslatára – döntöttek is arról, hogy kössék meg az adásvételi szerződést a PHL Optimával. (A magyar állam élhet elővásárlási jogával, de aligha valószínű, hogy ez esetben így tesz majd.) Hörömpő Annamária a mostani üléstől távol maradt. Az önkormányzati határozatban semmi megkötés nincs az ingatlan jövőbeli hasznosításáról, tehát a Hörömpő-cég akár bérbe is adhatja, vagy értékesítheti is.
Megpróbáltunk beszélni Hörömpő Annamáriával, de miután elmondtuk, hogy az ingatlanvásárlás ügyében keressük, még mielőtt feltehettük volna a kérdéseinket, ránk csapta a telefont
- olvasható a hírportál cikkében, amelyben megjegyzik: a képviselő írásban sem reagált kérdéseikre. Azt is írják még, Hörömpő a földárveréseken is aktív, a PHL Optima pedig nagyon jól menő vállalkozás.

Orbán folytatja a keleti nyitást: Kazahsztánba és Kínába látogat

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Tegyük hozzá: Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Kazahsztán tehát továbbra is diktatúra, de mit tegyünk, ha Orbán inkább otthon érzi magát ott, mint Brüsszelben - ahogy ezt már egy 2015-ös látogatása során is elismerte.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés. Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak.
Frissítve: 2019.04.20 11:06

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06