Kormányzati pénzenergia: rekordbevétel a szén-dioxid-kvótákból

Publikálás dátuma
2019.01.30. 07:00
A vékony falak, födémek, az elavult berendezések miatt az ország évi több milliárd köbméter gázt tüzel el feleslegesen
Fotó: Kállai Márton / Népszava
Az Orbán-kormány térdig gázol az energiahatékonyságra költhető forrásokban, ám azok elköltése - már-már Lázár János időszakát idézően – akadozik.
Minden eddigi becslésnél magasabb összeg, több mint 72 milliárd forint folyt be tavaly az államkasszába úgynevezett szén-dioxid-kvótákból– derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) lapunk megkeresésére adott válaszából. Idén se sokkal kevesebb, 54 milliárd forint a tervezett bevétel. A magyar állam elméletileg e keretből fedezi a vissza nem térítendő energiatakarékossági támogatásokat is. Ám tavaly mégis jóval kevesebbet költöttek e célra. Mindössze egy olyan, eredetileg kétmilliárd forint keretű hűtő- és mosógépcsere-pályázatot írtak ki, aminek forrását a beérkezett közel 120 ezer igény nyomán 5 milliárdra bővítették. Ezen túlmenően egy, idén február-márciusban induló, kétmilliárd forint keretű konvektorcsere-programot is meghirdettek. Pedig Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tavaly nyáron az Inforádióban még családi házak évi ötvenmilliárdos keretű felújítási lehetőségét említette. Bár ennek egyelőre kevés jele, a területért felelős Weingartner Balázs fenntarthatósági államtitkár január végi tájékoztatóján újabb szigetelési, nyílászárócsere- és napelemtelepítési vissza nem térítendő támogatások lehetőségét pendítette meg. Igaz, lakástípusról nem tett említést. Ilyen típusú pénzekért a lakosság utoljára 2016-ban versenghetett. De egy-egy kiírás kerete mindig is csupán néhány milliárdra rúgott. Bár minden fillér számít, szakértők a juttatásokat jóhiszemű megközelítéssel is csak jelképesnek minősítették. A helyzetre jellemző, hogy a források jó része az internetes pályázati ablak megnyitásától számítva túlnyomórészt percek-órák alatt kimerült. A szakértők – sőt ellenzékben maga a Fidesz is – évi százmilliárdos nagyságrendű támogatást sürgettek annak érdekében, hogy a hazai lakásállomány energiahatékonysági mutatója legalább közelítsen az uniós átlaghoz. Hisz a vékony falak, födémek, a szelelő nyílászárók és az elavult berendezések miatt az ország évi több milliárd köbméter gázt tüzel el feleslegesen. Az Orbán-kormány már korábban rögzítette, hogy ilyen célra csak szén-dioxid-kvótabevételeiből költ. A vissza nem térítendő támogatások eddigi szűk keretét indokolhatta, hogy 2011-ben, egész tavalyig jelentősen leesett a szén-dioxid-kvóták tőzsdei ára. (Igaz, a kabinet eddig kevéssé hozta nyilvánosságra ebbéli bevételeit, így azt nem lehetett összevetni a pályázati keretekkel.) Épp ezért hatott hidegzuhanyként 2015-ben, amikor a kabinet az Unió által kifejezetten lakossági energiahatékonyságra elkülönített, százmilliárdos vissza nem térítendő támogatást középületek felújítására csoportosította át. Lázár János akkori kancelláriaminiszter a lépést azzal indokolta, hogy a lakosságnak „nem jár ingyenpénz”. Egy fajta kiváltásképp az állami Magyar Fejlesztési Bank „visszatérítendő támogatási”-, vagyis kamatmentes hitelprogramot indított, ám ennek fogadtatása legalábbis vegyes. Mivel azonban a szén-dioxid-kvóta-tőzsde tavaly kilőtt, most az ITM is elismerte: a bevételek jelentősen meghaladták az előzetes várakozásokat. A befolyt összegek fele zöldgazdaság-fejlesztési célokban, az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében és megkötésében hasznosulnak, az éghajlatváltozást lassító beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez biztosítanak támogatást idén is - fogalmaznak. (Ez alapján tehát számításunk szerint kifejezetten energiahatékonysági célokra, az ismert programok keretét levonva már közel 60 milliárd forint áll rendelkezésre.) A források a korábbiakhoz hasonlóan egyebek mellett az Otthon Melege Program (OMP) beruházásaihoz, energiahatékony gépcserékhez biztosítanak fedezetet, és a Jedlik Ányos Tervnek megfelelően az elektromobilitás hazai elterjesztését segítik elő – írták. (Ez utóbbi kerete hárommilliárd.) További konkrétumokat nem említettek. Lapunk megkeresésére üdvözölte a forrásokról szóló adatot Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI) ügyvezetője. A jogszabályok, az uniós vállalások és a szerződések nyomán ezeket előbb-utóbb valóban konkrét programokra kell fordítani – tette hozzá. Azt is helyénvalónak tartja, hogy Weingartner Balázs legutóbbi tájékoztatóján ismét a lakások átfogó felújítása mellett tett hitet. (Két éve a jogelőd fejlesztési tárca a magas költségekre hivatkozva még letérni látszott erről az útról.) Kérdésesnek nevezte ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló források leghatékonyabb elköltésére valóban az OMP jelenlegi keretei a legalkalmasabbak-e, felvetve, hogy esetleg ennek rendszerén is szükségesek lehetnek bizonyos módosítások.

Kvótakereskedelem

Az államok évente meghatározott mennyiségű kvótát ingyen kapnak, amit aztán a nemzetközi piacon pénzzé tehetnek. Az így elérhető bevétel a kvóta tőzsdei árától függ. A pályáztatás már csak azért is indokolt, mivel általában a vevő is kiköti, hogy a bevételt csak szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő támogatásra fordíthatják. Ehhez képest a hazai törvények alapján a bevételek fele a költségvetésbe kerül és csak a fennmaradó hányadot fordítják energiahatékonyságra.

Szerző

Továbbra sincs egyezség az Audinál

Publikálás dátuma
2019.01.29. 20:21
Az Audi-dolgozók sztrájkjával szimpatizálók a cég győri üzeme előtt
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Hat napja sztrájkolnak a győri Audi dolgozói, ami a Volkswagen konszern újabb gyárait kényszeríti leállásra. A tárgyalások érezhetően sűrűsödnek a helyi szakszervezet és a munkáltató között, ám úgy tudjuk, kedden sem született meg a megállapodás az idei béremelésről.
Pedig a cég vezetése már külső szakértő bevonását is kezdeményezte. A múlt csütörtökön meghirdetett egyhetes munkabeszüntetés így kedden este is tartott. Hétfőn éjszakába nyúlóan tárgyalt a cég vezetése az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHSZF) képviselőivel. A munkáltató ekkor már megadta volna az AHSZF által követelt 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos alapbéremelést, de cserében több mint a felére csökkentette volna az évi 620 ezer forintos cafeteria-keretet. Ezt az AHFSZ nem fogadta el. Kedden ezután négyszer is tárgyalóasztalhoz ültek a felek, de úgy tudjuk, az éjszakába nyúló tárgyalások eredménytelenül zárultak. Szerdán így a szakszervezet sztrájkbizottsága ismét összeül, és dönt a további lépésekről. Csütörtök reggel 6-kor lejár a 168 órásra meghirdetett sztrájk határideje: ezt valószínűleg meghosszabbítják, azaz tovább sztrájkolnak a dolgozók. Hacsak addig nem sikerül megegyezni a cégvezetéssel.  Eközben az Audi próbálja jobb belátásra bírni a dolgozókat. "Egy sztrájk mindenkinek fáj! Sztrájk idejére nem kapsz bért!"- vetítették ki azokra a monitorokra, amelyeken korábban munkával kapcsolatos instrukciókat adtak. A vezetők pedig sorra járják a sztrájkoló dolgozókat, és arról próbálják meggyőzni őket, hogy fogadják el a cég ajánlatát, és vegyék fel újra a munkát. Arról is beszélnek, hogy ha folytatódik a sztrájk, akkor az Audi elviszi a termelést Győrből, de legalábbis nem kapnak új megrendeléseket, így a dolgozóknak nem lesz munkájuk. A szakszervezeti vezetők viszont igyekeznek megnyugtatni a dolgozókat, hogy nem fenyeget ilyen veszély. 
A sztrájk támogatottsága egyébként továbbra is magas a dolgozók körében, sokan a délelőttös műszakból maradtak délután is, a gyár kerítésén túlról pedig családtagok és szakszervezetek spontán akciókkal biztatják őket. Utóbbiak egyébként egyre nagyobb számban küldenek szolidaritási nyilatkozatokat is.

A győriek munkabeszüntetése egyre nagyobb problémákat okoz az anyavállalatnak, a Volkswagen-konszern más üzemei is leállásra kényszerülnek az itt gyártott motorok hiánya miatt. Hétfőn az Audi ingolstadti gyárában, kedden pedig a Volkswagen pozsonyi gyárában akadt meg a munka. Előbbiben az Audi A3, A4, A5 és a Q2 modelljeit gyártó szalagok álltak le, és 10 ezer munkavállaló számára rendeltek el kényszerszünetet. Úgy tudni, itt még csütörtökön sem indul el a munka. Pozsonyban egyelőre csak a luxus SUV-ok gyártását korlátozta a hiány, a városi kisautók gyártása korlátozások nélkül folytatódik. A Volkswagen egyébként éppen ebben a gyárában készül most jelentős, mintegy ezerfős létszámleépítésre és a műszakok csökkentésére. A Reuters szerint a Volkswagen a minap be is jelentette: 500, korábban a győri Auditól kölcsönzött munkavállalójuktól válnak meg Pozsonyban. A bejelentésnek nincs köze a sztrájkhoz – a ma7.sk úgy tudja, az érintettek Győrben folytathatják a munkát -, a leépítéseket a Volkswagen a járművek iránti csökkenő globális kereslettel indokolja. A német Manager Magazin ugyanakkor arról írt: az Audi jelentős költségcsökkentésre készül a nagyobb profit érdekében. Az eladások visszaestek, Bram Schot, az Audi Igazgatótanácsának új elnöke viszont – az árbevétel növelésével és a költségek csökkentésével - 2018-2020 között összesen 15 milliárd euróval növelné az üzemi nyereséget. Alexander Seitz, a vállalt pénzügyi vezetője korábban arról beszélt a lapnak, hogy egy alapos költségtakarékossági program nélkül a cég nyereségrátája a következő években a nulla közelébe csökkenhetne. A vállalat vezetősége többek között a személyi költségen spórolna: az üres állásokat ezentúl nem töltenék fel, sőt, a lap információi szerint akár le is építenének. A németországi alkalmazottak foglalkoztatását ugyanakkor továbbra is garantálják 2025-ig.  
Szerző
Frissítve: 2019.01.29. 22:45

317,18 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.01.29. 19:33
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
A forint kedden nyolchónapos csúcsra drágult az euróhoz viszonyítva. Az euró jegyzése 317,18 forintra csökkent este negyed nyolc körül a reggel hét órakor jegyzett 317,40 forintról. Az euró kedden 317,07 forint és 317,58 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 279,94 forintról 278,81 forintra, a dolláré pedig 277,63 forintról 277,55 forintra csökkent. Az euró a reggeli 1,1432 dollár után este 1,1427 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár