Nem alkusznak, tovább sztrájkolnak Győrben az audisok - és újabb akción gondolkoznak

Publikálás dátuma
2019.01.30. 11:10

Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Bár éjszakába nyúlóan tárgyaltak, kedden sem született megállapodás a győri Audi-gyárban az idei béremelésről, így a dolgozók tovább sztrájkolnak. A szakszervezet sztrájkbizottsága hamarosan dönt a folytatásról: még az is lehet, hogy hosszabbítanak.
Újabb maratoni bértárgyaláson van túl az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) és az Audia Hungaria Zrt. menedzsmentje, ám még mindig nem született meg a megállapodás az idei béremelésről. Kedden éjszakába nyúlóan zajlottak az egyeztetések, ahol a munkáltató újabb engedményt tett korábbi ajánlatához képest, ám mégsem köttetett meg az egyezség. A munkáltató, mint már a hétfői ajánlatában is, most már megadná a szakszervezet által követelt 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos alapbéremelést, de cserében jelentősen csökkentené az eddigi évi 620 ezer forintos cafeteriakeretet. A keddi ajánlat annyiban előrelépés a hétfőihez képest, hogy míg hétfőn 300 ezer forint volt a cég ajánlata a béren kívüli juttatások éves keretére, addig kedden már 400 ezer forint. A korábban a munkaadói ajánlatokat üzleti titokként kezelő cégvezetés most már nem ennyire szemérmes. Egy szűk szavú kommentár mellett - miszerint a vállalat újabb kompromisszuma ellenére a keddi tárgyalássorozat sem vezetett eredményre - szerda reggel az Audi Hungaria HR-osztályának honlapjára fel is tették a legújabb céges ajánlatot. Ez az alapbéremelés és a cafeteriakeret összegén túl a lojalítási bónuszra is tesz javaslatot: az 5.-9. évben ez havi 5 ezer forint, a 10.-14. évben havi 8 ezer forint, a 15. évtől havi 10 ezer forint lenne. A jubileumi bónusz pedig a tizedik évben egyszeri 100 ezer forintos, a huszadik évben egyszeri 200 ezer forintos összeg lenne, a 25. évben pedig  1 havi munkabér és egy nap pótszabadság járna.   Teljesítenék azt a szakszervezeti követelést is, miszerint minden munkavállaló számára járjon minden hónapban legalább egy teljes szabad hétvége. Azt pedig, hogy a munkavállalók milyen módon rendelkezhetnének a gyermekek és az életkor után járó pótszabadságukkal, az idén június 30-ig dolgoznák ki.   A szeptember óta tartó egyeztetések során a cégvezetés hosszú ideig kitartott 10+10 százalékos, két évre szóló béremelési javaslata mellett, majd a sztrájk idején ezt 11+11 százalékra emelte. A keddi verzió ehhez képest már elmozdulást jelent, pláne, hogy korábban a szakszervezet által követelt fix összegű béremelési elem nem is szerepelt a munkaadói ajánlatban. Márpedig ez azért fontos a szakszervezetnek, mert az alacsonyabb bérkategóriákban dolgozóknál a fix 75 ezer forintos emelés adott esetben nagyobb összeget jelent, mint a 18 százalékos fizetésnövelés.  Ami viszont a béren kívüli juttatást illeti: a szakszervezet eredeti követelése az volt, hogy az adóterhek idei emelkedése miatt az éves cafeteriakeretet emeljék meg 787 ezer forintra. Ehhez képest a munkaadó most éppen azt a 620 ezer forintos cafeteriakeretet akarja lecsökkenteni az alapbéremelésért cserében, amelyet a két évvel ezelőtti figyelmeztető sztrájk során harcoltak ki maguknak a dolgozók. A szakszervezet közösségi oldalán olvasható hozzászólásokban néhányan már úgy vélik, el kellene fogadni ezt a javaslatot, ám a többség még mindig kitart a sztrájk mellett - sőt azt írják, most kell igazán kitartani. Utóbbiak úgy látják, a legújabb munkáltatói ajánlat is csupán játék a számokkal, nem pedig valódi elmozdulás.   Az AHFSZ közösségi oldalán most azt közölte: a szerdai napra összehívják a sztrájkbizottságot, amelynek feladata lesz kiértékelni az eddig történteket. „Fontos döntés előtt állunk, hiszen fel kell térképeznünk a további lehetőségeinket, valamint az ezután következő lépéseinket” - írták. Csalogány György, az AHFSZ elnökhelyettese korábban ezzel kapcsolatban azt mondta lapunknak: ha addig nem lesz megállapodás, valószínűleg a 168 órásra meghirdetett sztrájk határidejének lejárta után is azonnal tovább folytatják a sztrájkot, ám erről a sztrájkbizottság dönt majd. (A múlt csütörtökön reggel 6-kor indult egy hetesre meghirdetett sztrájk határideje csütörtökön reggel 6-kor jár le.)  Az biztos, hogy a dolgozók még mindig nagy létszámban sztrájkolnak, a munka jelenleg is áll a győri Audi-gyárban, de nem csak itt, hanem a Volkswagen konszern más országokban lévő üzemeiben is. Győrben Audi és Volkswagen márkájú járművekbe készítenek átlagosan mintegy 9 ezer motort naponta, ezeket a Volkswagen konszern 32 járműgyártó üzemébe szállítják el. A hiányzó motorok miatt előbb hétfőn az Audi ingolstadti gyárában álltak le az A3, A4, A5 és a Q2 modelleket gyártó szalagok, és csütörtökig 10 ezer munkavállaló számára kényszerszünetet rendeltek el. Itt úgy látják, még csütörtökön sem fogják tudni elkezdeni a munkát. Kedden pedig a Volkswagen pozsonyi gyárában is leállt több szalag a győrből származó alkatrészek hiánya miatt. A győri sztrájk egyelőre a luxus SUV-ok pozsonyi gyártására volt hatással, a városi kisautók gyártása viszont korlátozások nélkül folytatódik.  A Volkswagen egyébként éppen ebben a gyárában készül most jelentős, mintegy ezerfős létszámleépítésre és a műszakok csökkentésére. A Reuters szerint a Volkswagen a minap be is jelentette: 500, korábban a győri Auditól kölcsönzött munkavállalójuktól válnak meg Pozsonyban. A bejelentésnek nincs köze a sztrájkhoz – a ma7.sk úgy tudja, az érintettek Győrben folytathatják a munkát -, a leépítéseket a Volkswagen a járművek iránti csökkenő globális kereslettel indokolja. 
Szerző

Milliárdokat fizetnek az emberek a kormányzati "bankadó" miatt

Publikálás dátuma
2019.01.30. 11:02

Fotó: Shutterstock
A tranzakciós illetéket a pénzintézetek lendületből átnyomták az ügyfelekre.
Indított-e vizsgálatot a Magyar Nemzeti Bank azon bankokkal szemben, amelyek az ügyfelekre hárították a tranzakciós illetéket, ezt firtatta az MSZP-s Mesterházy Attila, írja a hvg.hu. A 2013. január elsejével bevezetett (és 2019. január elsejével a 20 ezer forint alatti tranzakciókra eltörölt) 0,3 százalékos illetéket ugyanis a hitelintézetek jó része közvetlenül a fogyasztóra hárította, melyre egyébként a jogszabály lehetőséget is biztosított nekik. Matolcsy György jegybankelnök válaszában leszögezte: a Magyar Nemzeti Bank figyelemmel kísérte, hogy az intézmények a jogszabályokkal összhangban módosították-e egyoldalúan a bankszámlák, bankkártyák díjait vagy költségeit. „A vizsgálatok eredményként a Jegybank összesen 1,86 milliárd forint bírságot szabott ki és 142 intézménnyel szemben hozott intézkedést” - írja az MNB-elnök. A jegybank a jogsértően elvont jutalékok és díjak visszafizetését is előírta, ennek nyomán „a hitelintézetek több mint 1 millió fogyasztónak mintegy 4 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza.” Bár az érintett pénzintézetek többsége végrehajtotta a jegybanki határozatot, 26 intézmény perben támadta meg azokat. Ebből 23 zárult le jogerősen az MNB pernyertességével, kettő még folyamatban van, és csak egyet nyert meg bank." A bankok tehát a bírság mértéke, illetve az intézkedések és elvesztett perek számából kiindulva többségében "túltolták" a közteher áthárítását a fogyasztókra. Január elsejétől egyébként a 20 ezer forintnál alacsonyabb összegű átutalásoknál eltörölték az állam zsebébe vándorló tranzakciós illetéket - más kérdés, hogy néhány hazai pénzintézet nem építette be azonnal a változást a díjszabásába, vagyis az ügyfelek ma is ugyanannyit fizetnek, mint korábban. Amikor a hónap eleján megkérdeztük az MNB-t, van-e hatásköre felügyeleti szervként arra, hogy a számlaköltségek csökkentését kikényszerítse, kiderült, hogy nincs.
Szerző

Okostelefon, vén autó és darált helyett szemes - át kellett írni a magyarok vásárlási statisztikáját

Publikálás dátuma
2019.01.30. 10:14
Illusztráció
Fotó: AFP
Érezhetően mást vesznek a magyarok, mint pár évvel korábban.
Idén is jó néhány termékkel és szolgáltatással bővült a fogyasztói árindex kiszámításához használt inflációs kosár. Az ok, hogy érezhetően mást vesznek a magyarok, mint pár évvel korábban - írja a napi.hu. Február 12-én publikálja a KSH a 2019-es első, januári inflációs számait. Ilyentájt derül ki az is, hogy milyen fontosabb tételek változtak a fogyasztói kosárban.
A fogyasztói árak változása jelentősen befolyásolja a nettó átlagkeresetek reálértékét. Így az inflációs kosár olyan tételek kiszámításának lehet fontos alapja, mint például a nyugdíj.
Ebben a megfigyelésben jelenleg mintegy 1000 reprezentáns - 140 árucsoportra összegezve - szerepel. A statisztikusok minden megyében feljegyzik minden reprezentáns árát, mégpedig több felíróhelyen, így havonta reprezentánsonként 35-150, összesen pedig mintegy nyolcvanezer ár gyűlik össze az árindex számításához. Hat tétel került ki, és nyolc be a KSH-féle fogyasztói kosárba januártól.

Ezek változtak

A fogyasztás tartós bővülésének logikus következménye az autózással kapcsolatos kiadások emelkedése. A statisztikusok tavaly, 2018-ban csak egy autót vettek fel az amúgy elég hosszú listára, idén viszont több fontos változás is történt. Így a használt, 5-7 éves Suzuki Swift 1.2-as lekerült, a használt, 12-14 éves Suzuki Swift 1.3-as felkerült a listára. A lépés mind bizonnyal nem független attól, hogy kitartóan öregszik a magyarországi járműpark: a KSH adatai szerint a személygépkocsik átlagéletkora a 2010-es 11,3 évről 2016-ban 13,9 évre, majd 2017-ben 14,1 évre emelkedett. A kosárba került egyúttal az első hibrid is, az ötajtós Toyota Auris 1.8 Hybrid Live. A KSH kivette a tételek közül továbbá az autófényezés rezsi óradíját, helyére pedig a személygépkocsi átírásának illetéke, az eredetiségvizsgálat díja, valamint a téli-nyári autógumicsere díja került.
Kivették 2019-től a mobilok közül a 8 gigabyte-os (GB) belső tárhellyel rendelkező, 4-5 hüvelykes kijelző androidos készüléket, bekerült viszont a 32 GB-os belső tárhelyű, 5,5-6 hüvelykes kijelzős androidos okostelefon - miközben ott továbbra is szerepel köztes modellként a 16 GB-os androidos mobil.
Egy repüléssel kapcsolatos tétel is megjelent, elismerve a magyarok utazási szokásait: a statisztikusok ugyanis januártól nézik és beszámolják az infláció alakulásába az 55-ször 40-szer 20 centiméteres gurulós bőrönd fapados légitársaságok által elkért árát is.
A reprezentánsok listáján többféle kávététel is található, közülük az egyiknél most csere történt. A KSH ugyanis az egy kilogrammos őrölt kávét levette a listáról, bekerült viszont a fél kilogrammos szemes kávé.
A fogyasztási reprezentánsok közül lekerült a bezárt Magyar Nemzet. Így jelenleg a napilapok közül a Nemzeti Sport és Blikk szerepel a KSH "inflációs célpontjai" között, míg a hetilapok közül a Story, a HVG, a Kiskegyed, Nők Lapja, a TVR-Hét.
Az idei veszteséglistát növeli a szék kárpitozása - egészen pontosan a 45-ször 55 centiméter ülőrészes szék kárpitozásának - munkadíjának levétele. A jelek szerint a magyarok egyre kevésbé hajlanak kopott székeik felújíttatására.
Szerző
Frissítve: 2019.01.30. 10:32