Ahol még a meleget is áruba bocsátják - a szociális tűzifát a fideszes polgármester húga vásárolja fel

Publikálás dátuma
2019.01.31 06:45

Draskovics Ádám
Az ország egyik legszegényebb falujában nem számít a holnap: amin ma eladhatnak, azt eladják.
Rongyokkal, kartondobozokkal, műanyag palackokkal, adománycsomagokból származó cipőkkel, ruhákkal, gumidarabokkal fűtenek az ország legszegényebb falvaiban: ezek egyike a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura. A háromezerkétszáz fős településen hivatalosan is közel hetven százalékos a munkanélküliség, de ha a közmunkásokat nem számítjuk, ez az arány elérheti akár a nyolcvan-kilencven százalékot is. Élni nemigen, legfeljebb túlélni lehet ilyen körülmények között. A huszonkétezer forintos szociális segély, a gyerekek után járó gyes vagy gyed, a nagymama kicsi nyugdíja, a lakhatási támogatás, az eseti szociális segély, s az alkalmi munka – ez adja egy-egy család jövedelmét. Húsra, tejre ebből aligha futja, a gyerekek nagy része az iskolában kap tápláló ételt, otthon leginkább tészta és főtt krumpli, vagy zsíros kenyér kerül az asztalra. Másfél köbméter tűzifa itt nem egyszerűen azt jelenti, hogy melegebb lesz a nappaliban, vagy éjszaka nem kell nyakig húzni a dunyhát. Itt ennyi fából akár két hónapot is kihúzhat egy család, mert a legnagyobb mínuszokban egyetlen szobában húzódnak össze, ott alszanak, tévéznek és főznek a sparhelten. Ez a mennyiségű szociális tűzifa a Belügyminisztérium pályázatának köszönhetően minden rászorulónak járna – vagyis gyakorlatilag az egész falunak. Járni jár ugyan, de valahogy mégsem jut el hozzájuk, vagy ha mégis, nem ők tüzelik el. Turó Flórián helyi önkormányzati képviselő néhány hete egy testületi ülésen vonta kérdőre a polgármestert: miért csalnak a kiosztott fával, miért kapnak kevesebbet az előírt mennyiségnél a családok, s miért van az, hogy a polgármester húga fillérekért vásárolja fel a szociális tűzifát a kiszolgáltatott helyzetben lévő rászorulóktól? A felszólalást egy helyi aktivista, Turó Vilmos kamerával rögzítette, mire a polgármester berekesztette az ülést, kivonult, és rendőrt hívott. Az eseményt megelőzte egy bejárás: a képviselő a faosztás helyszínén mérte le azokat a kalodákat, amikbe a fát tették, s megállapította: az egy erdei köbméter – ami 1 méterszer 1 méterszer 1,7 méter – helyett minden családnak az előírtnál fél erdei köbméterrel kevesebb jutott, mert húsz centiméterrel alacsonyabb, vagyis csak nyolcvan centiméter magas volt a kaloda. Turó Flórián szerint a falu vezetői nyerészkednek a tűzifával, s kihasználják a szegények kiszolgáltatott helyzetét. A fakiosztást egyfajta jegyrendszer alapján végzik, de akadt, aki három napi sorban állás után sem jutott hozzá a fájához. Kiderült: azokat vették előre, akik később eladták a saját fájukat a polgármester húgának – ő egyébként közmunkásként dolgozik a faluban, így a helyiek szerint rejtély, milyen forrásból képes hatalmas mennyiségben felvásárolni a fát.
– Négy-ezerötszáz forintot fizetett egy köbméter fáért a polgármester húga – mondták el a faluban többen is. Arra a kérdésre, miért adták el potom pénzért a piacon 25-30 ezer forintba kerülő tűzifájukat, azt válaszolták: az asszony azonnal fizetett, s így legalább hozzájutottak valamennyi pénzhez, amiből élelmet vehettek. Hogy mivel fűtenek, ha eladták a saját fájukat, arra a legtöbben a vállukat vonogatták, valahogy majdcsak lesz, mondogatták.
– Most persze mindenki arra gondol, hogy elmennek majd fát lopni – mondta Turó Vilmos, a Fiatal Romák Országos Szövetségének aktivistája de a szavai szerint a vízügyi igazgatóság az utóbbi időben megerősítette az ártéri erdők védelmét, így fát lopni már nem is olyan egyszerű. Ráadásul a büntetés is magas, a korábbinál így jóval kevesebben kockáztatják a tolvajlást. Fa híján így marad az ilyen-olyan hulladékanyag, amivel tüzelnek otthon.
Szerettük volna megkérdezni a település fideszes polgármesterét, Nagy Imrét vajon etikusnak tartja-e, hogy a saját húga vásárolja fel töredék áron az emberektől az önkormányzat által kiosztott tűzifát, s hogy ezeknek a kuncsaftoknak utalják ki elsőként a fát, míg a többiek akár napokig várnak, de Nagy Imrét nem találtuk a polgármesteri hivatalban, s telefonos megkeresésünkre sem válaszolt. Testvérét is hiába kerestük a faluban. Ott volt viszont Mészáros Béla, fideszes alpolgármester, aki szerint a szociális tűzifa kiosztása rendben zajlik, és a megszabott határidőig mindenki sora kerül, s hazaviheti a fát. Kérdésünkre elismerte, maga is hallotta, hogy a polgármester húga többektől felvásárolta a kiosztott tűzifát, de azt felelte: nem tilthatják meg senkinek, hogy eladja a szociális tűzifát, s azt sem, hogy másvalaki felvásárolja azt a kialkudott árért, ráadásul senkinek nincs joga mások zsebében turkálni. Szerinte a tiszaburaiak egy része nem lát egy napnál tovább előre, s ha ma négy-ötezer forintot megkap egy köbméter fáért, nem érdekli, mivel fűt holnap – Majd jönnek a hivatalba, hogy adjunk engedélyt az árokparton fagyűjtésre, mint ahogy idén legalább harminc esetben már hozzájárultunk ehhez – tette hozzá. Az önkormányzati képviselő kifogására, miszerint az előírtnál jóval kevesebb fát kapott egy-egy család, lakonikusan csak azt felelte: nem biztos, hogy Turó Flórián jól meg tudta mérni a kalodát, s ki tudta számolni, mennyi annak erdei köbmétere.

Csődeljárás fenyegeti a falut

Nyolcvanmillió forintos inkasszót jegyeztetett be Tiszabura számlájára a megyei munkaügyi hivatal, a tartozás miatt hamarosan csődgondnokot jelölhetnek ki a település élére. Az alpolgármester szerint vitatott követelésről van szó: közmunka-programban kaptak negyven sertést az államtól, de azokat hónapokig nem vették át, mert nem is tudtak róluk. A hivatal szerint az így kieső hónapokra jogtalanul igényelték a közmunkások támogatását, így azt a pénzt vissza kellene fizetniük. Mivel a falunak nincs bevétele, nem tudnak fizetni. Az inkasszó azonban azzal a veszéllyel is jár, hogy elesnek az újabb közmunka-lehetőségektől, márpedig ezt a falut az tartja lélegeztető- csövön. Március elején legalább kétszáz embernek kellene kezdenie – kérdés, hogy addig sikerül-e megállapodniuk a munkaügyi hivatallal a követelés legalább részleges felfüggesztéséről.

Szociális tűzifa és kompenzáció

A szociális tűzifára évek óta az önkormányzatok pályáznak a Belügyminisztériumnál, s rendszerint a helyi erdészetek termelik meg az adott mennyiséget. Emellett tavaly először bevezették az úgynevezett egyszeri kompenzációt, amely 12 ezer forint értékben csökkentette a gázzal és távhővel fűtők számláját. Közfelháborodásra később ebbe a körbe bevették a szénnel és fával tüzelőket is, ők azonban sok eseteben ennek az összegnek reálértéken a felét kapták meg. A szállítási költséget ugyanis nem tartalmazza a kompenzáció – ezt szegényebb önkormányzatok nem tudták átvállalni a lakosoktól, így nekik kellett fizetni a fuvarért – számolt be erről nemrégiben lapunk. Ráadásul még a tűzifa kereskedők is trükköznek a fával. Vizes vagy puhafát adnak el az önkormányzatoknak, amelyek fűtőértéke töredéke a keményfáénak.

Frissítve: 2019.01.31 06:45

Karácsony Gergely sem könnyen döntötte el: j vagy ly a jó megoldás

Publikálás dátuma
2019.02.20 15:44

Draskovics Ádám
Úgy tűnik, az ellenzéki politikusoknak nehezen megy a helyesírás: a szocialisták emlékezetes hétfői durva hibája után most Karácsony Gergelynek gyűlt meg a baja a "j vagy ly"-dilemmával.
Karácsony Gergely reggel arról írt a Facebook-oldalán, semmi haszna nincs Budapestnek abból, hogy fideszes a vezetése, mert 67 milliárdos hitelt vesz fel. A Párbeszéd társelnökének bejegyzése úgy folytatódik:
"Miközben Mészáros Lőrinc dupla áron építi csilivili stadionokat városszerte, a budapestieknek fontos dolgokra még hitelből se nagyon van pénz. Persze Orbán Viktor dolgozószobájából ez már nem látszik."
Az eredeti posztban azonban a baloldali pártok főpolgármester-jelöltje a "dolgozószobájából" szóban lévő j-t ly-nek írta. A szerkesztési előzményekből kiderül, Karácsony Gergelynek ezt a bejegyzés másodszori módosításakor sikerült javítania - írta a hvg.hu a Pesti Srácok alapján.
Hétfőn az MSZP két képviselője, Kunhalmi Ágnes és Bangóné Borbély Ildikó vitt az Országgyűlés mentelmi bizottságának tárgyalószobája elé olyan papírlapokat, amelyekre a fojtani szó helytelenül, ly-vel írták.

Lélegezzen óvatosan 2030-ig, a kormány nem siet a légszennyezettség csökkentésével

Publikálás dátuma
2019.02.20 14:44

Népszava
Naponta jelentik be az újabb és újabb szmogriadókat az országban - most éppen Szolnokon -, a Fidesz-KDNP mégis évek óta tétlen.
Reggel inkább ne tartózkodjanak a szabadban a szolnokiak, használják a tömegközlekedést autóik helyett, és reméljék a legjobbakat: szerdán elrendelték a szomgriadó tájékoztatási fokozatát a városban - közölte a polgármesteri hivatal az MTI-vel. A szálló por koncentrációja egy belvárosi mérőállomás adatai szerint haladta meg a küszöbértéket kedden és szerdán a megyei kormányhivatal tájékoztatása alapján, és
nem várható lényeges változás az időjárásban, így a szálló por küszöbérték feletti koncentrációjában sem a következő napokon.
Veszélyes a levegő öt városban, Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Putnokon és Szegeden, és egészségtelen még 12 településen (Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Sajószentpéter, Salgótarján, Székesfehérvár, Szolnok, Tököl, Vác, Várpalota) - ezt szintén szerdán jelentette be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A szegénység megfojtja a vidéket

A magyar vidéken rendkívül súlyos problémát jelent a téli időszakban a szmog: az embereknek nincs pénze jó minőségű tüzelőre, sem korszerű fűtési rendszerekre. Így sokszor, különösen a tél végéhez közeledve már egyenesen hulladékot kényszerülnek elégetni, rengeteg szennyezőanyagot juttatva a levegőbe. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Az ezzel összefüggő megbetegedések száma az évi egymilliót is meghaladja. Évek óta túllépi Magyarország az unió légszennyezési határértékeit, ezért kötelezettségszegési eljárás is indult.
"Mit tesz a kormány, hogy minél hamarabb és hatékonyan visszaszorítsa a helytelen fűtési módok alkalmazását?"
- tette fel parlamenti írásbeli kérdését Nagy István, agrárminiszternek az LMP-s Ungár Péter. A miniszter válaszából kiderül, hogy a 2014-es "Fűts okosan" tájékoztató kampány óta gyakorlatilag semmit sem tett az Orbán-kormány a légszennyezés csökkentéért. Magyarország számára ugyanakkor már csak az EU-s, légszennyezettség csökkentéséről szóló irányelv is jelentős kötelezettségeket ír elő 2030-ra. Mint Nagy írta, a megfelelés érdekében ugyanakkor már elkezdték kidolgozni az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programot. A program részletesen tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket, amik ütemezett megvalósításával elérhetőek a 10 éves célok. Arról az agrárminiszter nem nyilatkozott, hogy legkorábban mikor léphetnek életbe ezek az intézkedések.