Ahol még a meleget is áruba bocsátják - a szociális tűzifát a fideszes polgármester húga vásárolja fel

Publikálás dátuma
2019.01.31. 06:45

Fotó: Draskovics Ádám
Az ország egyik legszegényebb falujában nem számít a holnap: amin ma eladhatnak, azt eladják.
Rongyokkal, kartondobozokkal, műanyag palackokkal, adománycsomagokból származó cipőkkel, ruhákkal, gumidarabokkal fűtenek az ország legszegényebb falvaiban: ezek egyike a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura. A háromezerkétszáz fős településen hivatalosan is közel hetven százalékos a munkanélküliség, de ha a közmunkásokat nem számítjuk, ez az arány elérheti akár a nyolcvan-kilencven százalékot is. Élni nemigen, legfeljebb túlélni lehet ilyen körülmények között. A huszonkétezer forintos szociális segély, a gyerekek után járó gyes vagy gyed, a nagymama kicsi nyugdíja, a lakhatási támogatás, az eseti szociális segély, s az alkalmi munka – ez adja egy-egy család jövedelmét. Húsra, tejre ebből aligha futja, a gyerekek nagy része az iskolában kap tápláló ételt, otthon leginkább tészta és főtt krumpli, vagy zsíros kenyér kerül az asztalra. Másfél köbméter tűzifa itt nem egyszerűen azt jelenti, hogy melegebb lesz a nappaliban, vagy éjszaka nem kell nyakig húzni a dunyhát. Itt ennyi fából akár két hónapot is kihúzhat egy család, mert a legnagyobb mínuszokban egyetlen szobában húzódnak össze, ott alszanak, tévéznek és főznek a sparhelten. Ez a mennyiségű szociális tűzifa a Belügyminisztérium pályázatának köszönhetően minden rászorulónak járna – vagyis gyakorlatilag az egész falunak. Járni jár ugyan, de valahogy mégsem jut el hozzájuk, vagy ha mégis, nem ők tüzelik el. Turó Flórián helyi önkormányzati képviselő néhány hete egy testületi ülésen vonta kérdőre a polgármestert: miért csalnak a kiosztott fával, miért kapnak kevesebbet az előírt mennyiségnél a családok, s miért van az, hogy a polgármester húga fillérekért vásárolja fel a szociális tűzifát a kiszolgáltatott helyzetben lévő rászorulóktól? A felszólalást egy helyi aktivista, Turó Vilmos kamerával rögzítette, mire a polgármester berekesztette az ülést, kivonult, és rendőrt hívott. Az eseményt megelőzte egy bejárás: a képviselő a faosztás helyszínén mérte le azokat a kalodákat, amikbe a fát tették, s megállapította: az egy erdei köbméter – ami 1 méterszer 1 méterszer 1,7 méter – helyett minden családnak az előírtnál fél erdei köbméterrel kevesebb jutott, mert húsz centiméterrel alacsonyabb, vagyis csak nyolcvan centiméter magas volt a kaloda. Turó Flórián szerint a falu vezetői nyerészkednek a tűzifával, s kihasználják a szegények kiszolgáltatott helyzetét. A fakiosztást egyfajta jegyrendszer alapján végzik, de akadt, aki három napi sorban állás után sem jutott hozzá a fájához. Kiderült: azokat vették előre, akik később eladták a saját fájukat a polgármester húgának – ő egyébként közmunkásként dolgozik a faluban, így a helyiek szerint rejtély, milyen forrásból képes hatalmas mennyiségben felvásárolni a fát.
– Négy-ezerötszáz forintot fizetett egy köbméter fáért a polgármester húga – mondták el a faluban többen is. Arra a kérdésre, miért adták el potom pénzért a piacon 25-30 ezer forintba kerülő tűzifájukat, azt válaszolták: az asszony azonnal fizetett, s így legalább hozzájutottak valamennyi pénzhez, amiből élelmet vehettek. Hogy mivel fűtenek, ha eladták a saját fájukat, arra a legtöbben a vállukat vonogatták, valahogy majdcsak lesz, mondogatták.
– Most persze mindenki arra gondol, hogy elmennek majd fát lopni – mondta Turó Vilmos, a Fiatal Romák Országos Szövetségének aktivistája de a szavai szerint a vízügyi igazgatóság az utóbbi időben megerősítette az ártéri erdők védelmét, így fát lopni már nem is olyan egyszerű. Ráadásul a büntetés is magas, a korábbinál így jóval kevesebben kockáztatják a tolvajlást. Fa híján így marad az ilyen-olyan hulladékanyag, amivel tüzelnek otthon.
Szerettük volna megkérdezni a település fideszes polgármesterét, Nagy Imrét vajon etikusnak tartja-e, hogy a saját húga vásárolja fel töredék áron az emberektől az önkormányzat által kiosztott tűzifát, s hogy ezeknek a kuncsaftoknak utalják ki elsőként a fát, míg a többiek akár napokig várnak, de Nagy Imrét nem találtuk a polgármesteri hivatalban, s telefonos megkeresésünkre sem válaszolt. Testvérét is hiába kerestük a faluban. Ott volt viszont Mészáros Béla, fideszes alpolgármester, aki szerint a szociális tűzifa kiosztása rendben zajlik, és a megszabott határidőig mindenki sora kerül, s hazaviheti a fát. Kérdésünkre elismerte, maga is hallotta, hogy a polgármester húga többektől felvásárolta a kiosztott tűzifát, de azt felelte: nem tilthatják meg senkinek, hogy eladja a szociális tűzifát, s azt sem, hogy másvalaki felvásárolja azt a kialkudott árért, ráadásul senkinek nincs joga mások zsebében turkálni. Szerinte a tiszaburaiak egy része nem lát egy napnál tovább előre, s ha ma négy-ötezer forintot megkap egy köbméter fáért, nem érdekli, mivel fűt holnap – Majd jönnek a hivatalba, hogy adjunk engedélyt az árokparton fagyűjtésre, mint ahogy idén legalább harminc esetben már hozzájárultunk ehhez – tette hozzá. Az önkormányzati képviselő kifogására, miszerint az előírtnál jóval kevesebb fát kapott egy-egy család, lakonikusan csak azt felelte: nem biztos, hogy Turó Flórián jól meg tudta mérni a kalodát, s ki tudta számolni, mennyi annak erdei köbmétere.

Csődeljárás fenyegeti a falut

Nyolcvanmillió forintos inkasszót jegyeztetett be Tiszabura számlájára a megyei munkaügyi hivatal, a tartozás miatt hamarosan csődgondnokot jelölhetnek ki a település élére. Az alpolgármester szerint vitatott követelésről van szó: közmunka-programban kaptak negyven sertést az államtól, de azokat hónapokig nem vették át, mert nem is tudtak róluk. A hivatal szerint az így kieső hónapokra jogtalanul igényelték a közmunkások támogatását, így azt a pénzt vissza kellene fizetniük. Mivel a falunak nincs bevétele, nem tudnak fizetni. Az inkasszó azonban azzal a veszéllyel is jár, hogy elesnek az újabb közmunka-lehetőségektől, márpedig ezt a falut az tartja lélegeztető- csövön. Március elején legalább kétszáz embernek kellene kezdenie – kérdés, hogy addig sikerül-e megállapodniuk a munkaügyi hivatallal a követelés legalább részleges felfüggesztéséről.

Szociális tűzifa és kompenzáció

A szociális tűzifára évek óta az önkormányzatok pályáznak a Belügyminisztériumnál, s rendszerint a helyi erdészetek termelik meg az adott mennyiséget. Emellett tavaly először bevezették az úgynevezett egyszeri kompenzációt, amely 12 ezer forint értékben csökkentette a gázzal és távhővel fűtők számláját. Közfelháborodásra később ebbe a körbe bevették a szénnel és fával tüzelőket is, ők azonban sok eseteben ennek az összegnek reálértéken a felét kapták meg. A szállítási költséget ugyanis nem tartalmazza a kompenzáció – ezt szegényebb önkormányzatok nem tudták átvállalni a lakosoktól, így nekik kellett fizetni a fuvarért – számolt be erről nemrégiben lapunk. Ráadásul még a tűzifa kereskedők is trükköznek a fával. Vizes vagy puhafát adnak el az önkormányzatoknak, amelyek fűtőértéke töredéke a keményfáénak.

Szerző

Folytatódik a borús, enyhén csapadékos idő

Publikálás dátuma
2019.01.31. 06:25

Fotó: Shutterstock
Hó, eső, havas eső eshet az ország egy részén.
A meteorológiai szolgálat prognózisa szerint csütörtökön többnyire erősen felhős vagy borult, párás idő várható. Elszórtan számíthatunk gyenge csapadékra: nyugaton hó, havas eső, míg keleten havas eső, eső valószínű. A légmozgás többnyire mérsékelt marad, de délután, este a Kisalföldön és az Alpokalja északi részén megélénkülhet a déli szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 5 fok között valószínű. Késő estére -3, +2 fok közé hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás

Válogat a kormány a rákbetegek között

Publikálás dátuma
2019.01.31. 06:00

Fotó: Németh András Péter
A családok éve koncepciójával magyarázza a kormányzat azt, hogy miért csak egyes onkológiai betegségek jogosítanak adókedvezményre egy friss módosítás nyomán.
Sokakban keltett visszatetszést az, ahogy módosította az adókedvezményre jogosult betegségek listáját tavaly év végén a szaktárca. A módosítás nyomán ugyanis megmagyarázhatatlan különbségek keletkeztek a hasonló lelki, fizikai, anyagi terhet jelentő megbetegedések között. Míg például az emlő- és a petefészek daganatok jogosítanak adókedvezményre, és néhány férfi rák is került a listára, sok más rossz indulatú daganatos betegség továbbra is hiányzik onnan. Így például a sok áldozatot szedő tüdő- és emésztőszerv-rendszeri daganatok egyes csoportjai, köztük vastagbélrák után sem jár adókedvezmény. A minimálbér öt százalékának megfelelő összegű adókedvezményre jogosultak mindazok, akik úgynevezett súlyos fogyatékosságot jelentő betegségük mellett is dolgoznak. Ez idén, havonta 7450, évente kereken 90 ezer forintot jelenthet. Az erről szóló kormányrendelet 18 olyan betegségcsoportot – összesen hétszáz betegséget – határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adókedvezmény. A kedvezményre jogosító betegségek közé tartozik egyebek mellett a hallás, a látás fogyatékossága, a mentális viselkedészavarok különböző fajtái, a mozgásszervi fogyatékosság több fajtája, a különböző immunbetegségek, az emésztőrendszer megbetegedései, valamint az anyagcsere-betegségek, így például az 1-es és 2-es cukorbetegség egyes esetei.
Január közepén Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár kizárólag a kormányzati sajtónak szóló kisebb kampányrendezvényen személyesen jelentette be: bővítették ezt a listát, remélve, hogy mind többen élnek majd ezzel az adókedvezménnyel. Ezek a változtatások teremtettek ellentmondásos helyzetet. Míg az emlő- és a petefészek daganatok jogosítanak adókedvezményre, néhány férfi rák is került a listára, sok más rossz indulatú daganatos betegség továbbra is lemaradt. Így például a sok áldozatot szedő tüdő-, emésztőszerv-rendszeri daganatok egyes csoportjai, köztük vastagbélrák sincs ott. 
– Örülünk az adókedvezmény kiterjesztésének, viszont nem értjük, mi alapján döntötték el, hogy egy prosztatarákos vagy emlőrákos betegnek jár adókedvezmény, de a vastagbélrákos vagy tüdőrákos betegnek nem, csak ha már agyi vagy csontáttétei vannak, esetleg sztómával él – reagált Kalotay Gábor, a daganatos betegeket összefogó Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke. Hozzátette: egy rosszindulatú daganatos betegség diagnózisa minden családot megterhel fizikailag, érzelmileg és anyagilag egyaránt, elfogadhatatlan, hogy különbséget tegyenek rákbeteg és rákbeteg között, erre nem is talál logikus magyarázatot. Kalotay Gábor megjegyezte: a Gyógyulj Velünk Egyesület kezdeményezi a minisztériumnál, hogy minden rákbetegnek járjon az adókedvezmény, függetlenül a rák megjelenési formájától.
– Érthetetlen az is, hogy míg az inzulinfüggő-cukorbetegnek jár a kedvezmény, addig a gyógyszeresen kezelteknek már nem – állította lapunknak Katona Gábor tiszaroffi háziorvos. Körzetében körülbelül háromszáz adókedvezményre jogosító igazolást kell kiállítania, miközben szerinte sokkal több betegnek lenne ilyenre szüksége. Lapunk kérdésére, hogy mi alapján nevesítették a kedvezményezett betegségeket, és mások miért maradtak le a listáról, a szaktárca sajtóosztálya azt válaszolta: lakossági megkeresés alapján merült fel a lista bővítése az emlő, a méhnyak, a petefészek, a prosztata és a here rákjaival, valamint az endometriosis-al. Mint írták: „a melléklet bővítése a fenti hat egészséget, reproduktivitást súlyosan érintő kórképpel illeszkedik a Kormány Családok Éve koncepciójához.” Megjegyezték, hogy az adókedvezményre jogosító kormányrendelet átfogó felülvizsgálatára még az idén sor kerülhet. Van egyéb probléma is az adókedvezménnyel. Így egyes rákbetegek mellett például a cukorbeteg gyerekek szülei sem tudják igénybe venni a kedvezményt, csakis akkor, ha a kicsi nevén keletkeztetnek annyi szja-köteles jövedelmet, amiből azt vonni lehet. Ugyanígy elesnek a könnyítéstől azok, akik nem összevont szja-val adóznak, vagy abban a formában nem keletkezik elég jövedelmük, mert például nyugdíjasok vagy bevételeik után valamilyen tételes adót fizetnek. A humán tárca szerint viszont a nyugdíjasokra és a gyermekekre vonatkozó kérdésben az egészségügyi ágazat nem illetékes. A Pénzügyminisztérium álláspontját tekintik irányadónak. Hozzátették: adókedvezményt, a természetéből adódóan csak olyan polgár vehet igénybe, aki személyi jövedelemadót fizet (ezért nyugdíjas személyre nem értelmezhető), gyermekek esetében pedig más támogatást szolgáló jogintézmények állnak rendelkezésre (például az emelt összegű családi pótlék). A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet az I-es és II-es típusú diabetes-t is tartalmazza. A szabályozás alapján a gyermek II-es típusú cukorbetegségénél szövődmény esetén, I-es típusú cukorbetegségénél szövődmény fennállása nélkül is jár a magasabb összegű családi pótlék – írták.
Szerző
Frissítve: 2019.01.31. 11:16