Ahol még a meleget is áruba bocsátják - a szociális tűzifát a fideszes polgármester húga vásárolja fel

Publikálás dátuma
2019.01.31 06:45

Fotó: Draskovics Ádám
Az ország egyik legszegényebb falujában nem számít a holnap: amin ma eladhatnak, azt eladják.
Rongyokkal, kartondobozokkal, műanyag palackokkal, adománycsomagokból származó cipőkkel, ruhákkal, gumidarabokkal fűtenek az ország legszegényebb falvaiban: ezek egyike a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura. A háromezerkétszáz fős településen hivatalosan is közel hetven százalékos a munkanélküliség, de ha a közmunkásokat nem számítjuk, ez az arány elérheti akár a nyolcvan-kilencven százalékot is. Élni nemigen, legfeljebb túlélni lehet ilyen körülmények között. A huszonkétezer forintos szociális segély, a gyerekek után járó gyes vagy gyed, a nagymama kicsi nyugdíja, a lakhatási támogatás, az eseti szociális segély, s az alkalmi munka – ez adja egy-egy család jövedelmét. Húsra, tejre ebből aligha futja, a gyerekek nagy része az iskolában kap tápláló ételt, otthon leginkább tészta és főtt krumpli, vagy zsíros kenyér kerül az asztalra. Másfél köbméter tűzifa itt nem egyszerűen azt jelenti, hogy melegebb lesz a nappaliban, vagy éjszaka nem kell nyakig húzni a dunyhát. Itt ennyi fából akár két hónapot is kihúzhat egy család, mert a legnagyobb mínuszokban egyetlen szobában húzódnak össze, ott alszanak, tévéznek és főznek a sparhelten. Ez a mennyiségű szociális tűzifa a Belügyminisztérium pályázatának köszönhetően minden rászorulónak járna – vagyis gyakorlatilag az egész falunak. Járni jár ugyan, de valahogy mégsem jut el hozzájuk, vagy ha mégis, nem ők tüzelik el. Turó Flórián helyi önkormányzati képviselő néhány hete egy testületi ülésen vonta kérdőre a polgármestert: miért csalnak a kiosztott fával, miért kapnak kevesebbet az előírt mennyiségnél a családok, s miért van az, hogy a polgármester húga fillérekért vásárolja fel a szociális tűzifát a kiszolgáltatott helyzetben lévő rászorulóktól? A felszólalást egy helyi aktivista, Turó Vilmos kamerával rögzítette, mire a polgármester berekesztette az ülést, kivonult, és rendőrt hívott. Az eseményt megelőzte egy bejárás: a képviselő a faosztás helyszínén mérte le azokat a kalodákat, amikbe a fát tették, s megállapította: az egy erdei köbméter – ami 1 méterszer 1 méterszer 1,7 méter – helyett minden családnak az előírtnál fél erdei köbméterrel kevesebb jutott, mert húsz centiméterrel alacsonyabb, vagyis csak nyolcvan centiméter magas volt a kaloda. Turó Flórián szerint a falu vezetői nyerészkednek a tűzifával, s kihasználják a szegények kiszolgáltatott helyzetét. A fakiosztást egyfajta jegyrendszer alapján végzik, de akadt, aki három napi sorban állás után sem jutott hozzá a fájához. Kiderült: azokat vették előre, akik később eladták a saját fájukat a polgármester húgának – ő egyébként közmunkásként dolgozik a faluban, így a helyiek szerint rejtély, milyen forrásból képes hatalmas mennyiségben felvásárolni a fát.
– Négy-ezerötszáz forintot fizetett egy köbméter fáért a polgármester húga – mondták el a faluban többen is. Arra a kérdésre, miért adták el potom pénzért a piacon 25-30 ezer forintba kerülő tűzifájukat, azt válaszolták: az asszony azonnal fizetett, s így legalább hozzájutottak valamennyi pénzhez, amiből élelmet vehettek. Hogy mivel fűtenek, ha eladták a saját fájukat, arra a legtöbben a vállukat vonogatták, valahogy majdcsak lesz, mondogatták.
– Most persze mindenki arra gondol, hogy elmennek majd fát lopni – mondta Turó Vilmos, a Fiatal Romák Országos Szövetségének aktivistája de a szavai szerint a vízügyi igazgatóság az utóbbi időben megerősítette az ártéri erdők védelmét, így fát lopni már nem is olyan egyszerű. Ráadásul a büntetés is magas, a korábbinál így jóval kevesebben kockáztatják a tolvajlást. Fa híján így marad az ilyen-olyan hulladékanyag, amivel tüzelnek otthon.
Szerettük volna megkérdezni a település fideszes polgármesterét, Nagy Imrét vajon etikusnak tartja-e, hogy a saját húga vásárolja fel töredék áron az emberektől az önkormányzat által kiosztott tűzifát, s hogy ezeknek a kuncsaftoknak utalják ki elsőként a fát, míg a többiek akár napokig várnak, de Nagy Imrét nem találtuk a polgármesteri hivatalban, s telefonos megkeresésünkre sem válaszolt. Testvérét is hiába kerestük a faluban. Ott volt viszont Mészáros Béla, fideszes alpolgármester, aki szerint a szociális tűzifa kiosztása rendben zajlik, és a megszabott határidőig mindenki sora kerül, s hazaviheti a fát. Kérdésünkre elismerte, maga is hallotta, hogy a polgármester húga többektől felvásárolta a kiosztott tűzifát, de azt felelte: nem tilthatják meg senkinek, hogy eladja a szociális tűzifát, s azt sem, hogy másvalaki felvásárolja azt a kialkudott árért, ráadásul senkinek nincs joga mások zsebében turkálni. Szerinte a tiszaburaiak egy része nem lát egy napnál tovább előre, s ha ma négy-ötezer forintot megkap egy köbméter fáért, nem érdekli, mivel fűt holnap – Majd jönnek a hivatalba, hogy adjunk engedélyt az árokparton fagyűjtésre, mint ahogy idén legalább harminc esetben már hozzájárultunk ehhez – tette hozzá. Az önkormányzati képviselő kifogására, miszerint az előírtnál jóval kevesebb fát kapott egy-egy család, lakonikusan csak azt felelte: nem biztos, hogy Turó Flórián jól meg tudta mérni a kalodát, s ki tudta számolni, mennyi annak erdei köbmétere.

Csődeljárás fenyegeti a falut

Nyolcvanmillió forintos inkasszót jegyeztetett be Tiszabura számlájára a megyei munkaügyi hivatal, a tartozás miatt hamarosan csődgondnokot jelölhetnek ki a település élére. Az alpolgármester szerint vitatott követelésről van szó: közmunka-programban kaptak negyven sertést az államtól, de azokat hónapokig nem vették át, mert nem is tudtak róluk. A hivatal szerint az így kieső hónapokra jogtalanul igényelték a közmunkások támogatását, így azt a pénzt vissza kellene fizetniük. Mivel a falunak nincs bevétele, nem tudnak fizetni. Az inkasszó azonban azzal a veszéllyel is jár, hogy elesnek az újabb közmunka-lehetőségektől, márpedig ezt a falut az tartja lélegeztető- csövön. Március elején legalább kétszáz embernek kellene kezdenie – kérdés, hogy addig sikerül-e megállapodniuk a munkaügyi hivatallal a követelés legalább részleges felfüggesztéséről.

Szociális tűzifa és kompenzáció

A szociális tűzifára évek óta az önkormányzatok pályáznak a Belügyminisztériumnál, s rendszerint a helyi erdészetek termelik meg az adott mennyiséget. Emellett tavaly először bevezették az úgynevezett egyszeri kompenzációt, amely 12 ezer forint értékben csökkentette a gázzal és távhővel fűtők számláját. Közfelháborodásra később ebbe a körbe bevették a szénnel és fával tüzelőket is, ők azonban sok eseteben ennek az összegnek reálértéken a felét kapták meg. A szállítási költséget ugyanis nem tartalmazza a kompenzáció – ezt szegényebb önkormányzatok nem tudták átvállalni a lakosoktól, így nekik kellett fizetni a fuvarért – számolt be erről nemrégiben lapunk. Ráadásul még a tűzifa kereskedők is trükköznek a fával. Vizes vagy puhafát adnak el az önkormányzatoknak, amelyek fűtőértéke töredéke a keményfáénak.

Frissítve: 2019.01.31 06:45

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.

Lift és padlófűtés is lesz a szegedi dómban, 1,7 milliárd forintért

Publikálás dátuma
2019.04.24 20:37
Illusztráció
Fotó: Népszava
A  Szeged-Csanádi Egyházmegye ennél olcsóbb beruházást akart, de nem bánták a félmilliárdos pluszköltséget sem.
Vége az idős asszonyok templomi fagyoskodásának – legalábbis a szegedi dómban, ahol Kiss- Rigó László szeged-csanádi püspök átfogó felújítást rendelt el, beleértve a fűtésrendszer kiépítését is. 
Mint a Közbeszerzési Értesítőből kiderül, a  Szeged-Csanádi Egyházmegye összesen 1,74 milliárd forint értékben rendelt meg korszerűsítési munkálatokat a Dóm téri fogadalmi templomban (a . A megbízás többek között kiterjed a templom teljes, 6500 négyzetméteres homlokfelületének szerkezeti javítására, restaurálására, új, fehér mészkő lépcsőburkolatra is. Mindez azért meglepő, mert a Délmagyar cikke szerint
a dómot már 2014 és 2015 között is felújították, akkor 2,1 milliárd forintnyi uniós és állami támogatással.
(A korábbi forrásból jutott a templom látogatóközpontjának felújítására, ahol aztán egy Katedrális nevű luxuséttermet alakítottak ki.) A Google Maps-en publikált friss, márciusi képen mindenesetre úgy tűnik, hogy „a homlokfelület” kifogástalan állapotú. 

Kell oda lift, meg csobogó is

Az egyházmegye nem érte be a szimpla (bár megkérdőjelezhető szükségességű) külső felújítással: a megbízás alapján csobogóval és díszkivilágítással látják el a Páduai Szent Antal szobor előtti vizes medencét, a templom liturgikus tere pedig 1366 négyzetméteres területen kap padlófűtést és persze új padlóburkolatot – „hang, fény- és látványtechnikai fejlesztéssel”. És hogy a misét celebráló idős püspökök se fáradjanak el, a 
a püspöki sekrestye bejárata előtt egyedi kivitelű új, 4 megállós, 11,68 méter emelőmagasságú liftet építenek
A közbeszerzési dokumentumból azt is megtudtuk, hogy az építkezés ideje alatt bekamerázzák a templomteret, a felújításról pedig fotókönyv készül. Ez - mármint a felszerelt webkamerák száma – külön pontot jelentett a pályázatok elbírálásakor. Bár az egyházmegye eredetileg 1,25 milliárd forintra becsülte a pályázat összértékét, a beérkező ajánlatokból gyorsan egyértelművé vált, hogy 1,7 milliárd alatt nem ússzák meg az újabb felújítást. A tendert végül a Kalotherm Építőipari Zrt. nyerte el, 1,74 milliárdos ajánlatával, ami közel félmilliárddal többet jelentett a tervezett összegnél, a beruházó azonban erre is rábólintott.
A két felújítás során tehát 3, 8 milliárdot szántak a fogadalmi templom restaurálására. Ebből az összegből számos szociális bérlakást, hajléktalanszállót – adott esetben kórházi részleget – is lehetett volna építeni. De, mint Semjén Zsolttól tudjuk, az egyház nem valamiféle emberbaráti egyesület