Sokakban keltett visszatetszést az, ahogy módosította az adókedvezményre jogosult betegségek listáját tavaly év végén a szaktárca. A módosítás nyomán ugyanis megmagyarázhatatlan különbségek keletkeztek a hasonló lelki, fizikai, anyagi terhet jelentő megbetegedések között. Míg például az emlő- és a petefészek daganatok jogosítanak adókedvezményre, és néhány férfi rák is került a listára, sok más rossz indulatú daganatos betegség továbbra is hiányzik onnan. Így például a sok áldozatot szedő tüdő- és emésztőszerv-rendszeri daganatok egyes csoportjai, köztük vastagbélrák után sem jár adókedvezmény.
A minimálbér öt százalékának megfelelő összegű adókedvezményre jogosultak mindazok, akik úgynevezett súlyos fogyatékosságot jelentő betegségük mellett is dolgoznak. Ez idén, havonta 7450, évente kereken 90 ezer forintot jelenthet. Az erről szóló kormányrendelet 18 olyan betegségcsoportot – összesen hétszáz betegséget – határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adókedvezmény.
A kedvezményre jogosító betegségek közé tartozik egyebek mellett a hallás, a látás fogyatékossága, a mentális viselkedészavarok különböző fajtái, a mozgásszervi fogyatékosság több fajtája, a különböző immunbetegségek, az emésztőrendszer megbetegedései, valamint az anyagcsere-betegségek, így például az 1-es és 2-es cukorbetegség egyes esetei.
Január közepén Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár kizárólag a kormányzati sajtónak szóló kisebb kampányrendezvényen személyesen jelentette be: bővítették ezt a listát, remélve, hogy mind többen élnek majd ezzel az adókedvezménnyel. Ezek a változtatások teremtettek ellentmondásos helyzetet. Míg az emlő- és a petefészek daganatok jogosítanak adókedvezményre, néhány férfi rák is került a listára, sok más rossz indulatú daganatos betegség továbbra is lemaradt. Így például a sok áldozatot szedő tüdő-, emésztőszerv-rendszeri daganatok egyes csoportjai, köztük vastagbélrák sincs ott.
– Örülünk az adókedvezmény kiterjesztésének, viszont nem értjük, mi alapján döntötték el, hogy egy prosztatarákos vagy emlőrákos betegnek jár adókedvezmény, de a vastagbélrákos vagy tüdőrákos betegnek nem, csak ha már agyi vagy csontáttétei vannak, esetleg sztómával él – reagált Kalotay Gábor, a daganatos betegeket összefogó Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke. Hozzátette: egy rosszindulatú daganatos betegség diagnózisa minden családot megterhel fizikailag, érzelmileg és anyagilag egyaránt, elfogadhatatlan, hogy különbséget tegyenek rákbeteg és rákbeteg között, erre nem is talál logikus magyarázatot. Kalotay Gábor megjegyezte: a Gyógyulj Velünk Egyesület kezdeményezi a minisztériumnál, hogy minden rákbetegnek járjon az adókedvezmény, függetlenül a rák megjelenési formájától.
– Érthetetlen az is, hogy míg az inzulinfüggő-cukorbetegnek jár a kedvezmény, addig a gyógyszeresen kezelteknek már nem – állította lapunknak Katona Gábor tiszaroffi háziorvos. Körzetében körülbelül háromszáz adókedvezményre jogosító igazolást kell kiállítania, miközben szerinte sokkal több betegnek lenne ilyenre szüksége.
Lapunk kérdésére, hogy mi alapján nevesítették a kedvezményezett betegségeket, és mások miért maradtak le a listáról, a szaktárca sajtóosztálya azt válaszolta: lakossági megkeresés alapján merült fel a lista bővítése az emlő, a méhnyak, a petefészek, a prosztata és a here rákjaival, valamint az endometriosis-al. Mint írták: „a melléklet bővítése a fenti hat egészséget, reproduktivitást súlyosan érintő kórképpel illeszkedik a Kormány Családok Éve koncepciójához.” Megjegyezték, hogy az adókedvezményre jogosító kormányrendelet átfogó felülvizsgálatára még az idén sor kerülhet.
Van egyéb probléma is az adókedvezménnyel. Így egyes rákbetegek mellett például a cukorbeteg gyerekek szülei sem tudják igénybe venni a kedvezményt, csakis akkor, ha a kicsi nevén keletkeztetnek annyi szja-köteles jövedelmet, amiből azt vonni lehet. Ugyanígy elesnek a könnyítéstől azok, akik nem összevont szja-val adóznak, vagy abban a formában nem keletkezik elég jövedelmük, mert például nyugdíjasok vagy bevételeik után valamilyen tételes adót fizetnek.
A humán tárca szerint viszont a nyugdíjasokra és a gyermekekre vonatkozó kérdésben az egészségügyi ágazat nem illetékes. A Pénzügyminisztérium álláspontját tekintik irányadónak. Hozzátették: adókedvezményt, a természetéből adódóan csak olyan polgár vehet igénybe, aki személyi jövedelemadót fizet (ezért nyugdíjas személyre nem értelmezhető), gyermekek esetében pedig más támogatást szolgáló jogintézmények állnak rendelkezésre (például az emelt összegű családi pótlék). A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló rendelet az I-es és II-es típusú diabetes-t is tartalmazza. A szabályozás alapján a gyermek II-es típusú cukorbetegségénél szövődmény esetén, I-es típusú cukorbetegségénél szövődmény fennállása nélkül is jár a magasabb összegű családi pótlék – írták.
