A KDNP szerint csaló, aki teljes bőséget, vagy "pénzbevonzó kódokat" ígér

Publikálás dátuma
2019.01.30 18:23

Fotó: Shutterstock
Harrach Péter és Rétvári Bence szerdán egy sajtótájékoztatón "üzent hadat" a telejósdáknak és a távgyógyítóknak. Ez lenne a KDNP új "láthatósági mellénye"?
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) "jósdastopot" szeretne elérni, ezért a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordul, kérve a szolgáltatók tevékenységének alapos vizsgálatát. Ezt Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón mondta el, hozzátéve, hogy "sok 100 forintos percdíjért "küldenek" csalók gyógyító energiát, és ezzel jó szándékú embereket csapnak be, ami ellen fel kell lépni, mert súlyosan sérül a vásárlók érdeke"- tudósít az MTI. Harrach emlékeztetett: 2017-ben az NMHH már vizsgálta a kérdést, és megállapította, hogy nyilvánvaló a kiszolgáltatott emberek megtévesztése. Rétvári Bence KDNP-alelnök is arról beszélt, hogy
a távgyógyítók, távjósok sok száz forintot húznak ki az emberek zsebéből, és okkal feltételezhető, hogy sok embert károsítanak meg.
Kitért arra, hogy nagyon sokfélék az ígéretek: van, aki azt hirdeti, hogy az angyalok segítségével gyógyít vagy választ ígér arra, hogy mikor nézhet valaki anyagi örömök elé. Mások pénzbevonzó kódokat ígérnek vagy lottóhoroszkópot reklámoznak; van, aki önmagát egy görög istenről elnevezve a teljes bőséget vagy a jövő titkának megismerését ígéri. 
Rétvári kijelentette: társadalmi igény nem mutatható ki a szolgáltatás iránt, s nem lehet más emberek becsapására építeni egy üzletet.
A két politikus közlése szerint a KDNP nevében a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordultak, hogy vizsgálják ki alaposan ezen szolgáltatók tevékenységét. Felidézték, hogy a termékbemutatók kapcsán már indítottak hasonló akciót, s utána a joghézagot érintően törvénymódosításokat kezdeményeztek. Most is azt kérik, a hatóság járjon utána, hol szabálytalan, törvénytelen ezen szolgáltatók tevékenysége. 

"Mindegy mit, csak beszéljenek"?

Még a vasárnapi boltzár idején vetődött fel, hogy a téma valójában egyfajta "láthatósági mellényként" szolgál a KDNP-nek, azaz kellett valami, amit a választók egyértelműen az amúgy a Fidesztől nehezen elkülöníthető párthoz kötnek - márpedig a vallásos emberek számára kitüntetett szerepet betöltő vasárnapi pihenőnap ügye elvben erre alkalmasnak tűnt. Nos, a boltzárnak vége, - hivatalosan - nincs is újra napirenden, így könnyen lehet, hogy most a tévés jósoknak és a csodás távgyógyítóknak szánt hadüzenettel akar újra a közbeszéd részévé válni a párt. Kockáztatni pedig nem kockáztatnak túl sokat a látnokok száműzésével. Valami azt súgja, hogy a párt háza táján nélkülük is tudják, "mikor nézhet valaki anyagi örömök elé", és alighanem külön "pénzbevonzó kódokra" sincs szükségük. 

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00