Képesek azonosítani a szavakat az újszülöttek

Publikálás dátuma
2019.01.31. 12:12
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szavak beszédből való kiválasztásához szükséges képességekkel együtt jön világra az újszülött - állapította meg egy európai kutatás.
Mielőtt egy csecsemő szavakat tanulna meg, először a folyamatos beszédből kell kiválasztania őket. A beszédben azonban nincsenek egyértelmű szóhatárok - ismertette a Developmental Science című szaklapban megjelent tanulmányt a ScienceDaily.com. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az első életév közepére a csecsemők megoldják ezt a problémát, azt azonban eddig nem tudták, hogy a szegmentálási készségek velünk születnek, vagy a beszédhallással és az agy fejlődésével alakulnak ki.
Egy európai kutatócsoport - a Liverpooli Egyetem, a Manchesteri Egyetem és az olasz SISSA kutatóintézet és a francia Neurospin központ tudósai - újszülötteknek játszottak le hangfelvételeket, amelyeknek szótagfolyamában négy értelmetlen szó rejtőzött. A közeli infravörös spektroszkópia eljárását használva megállapították, hogy az agy melyik részei aktiválódtak a felvétel hallgatása közben. A háromnapos babáknál két mechanizmust fedeztek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy a hangfolyamból kiválasszák a szavakat. Az egyik a prozódia, vagyis a beszéd dallama, ez segít megállapítani, hogyan kezdődik és végződik a szó. A másik a nyelv statisztikája, amivel kiszámoljuk, hogy egy szóban milyen gyakorisággal kerülnek egymás mellé a hangok.
A felfedezés kulcsfontosságú a nyelvtanulás első lépcsőfokának megismeréséhez. 
"Arra világít rá a tanulmány, hogy milyen jó érzékelők a csecsemők valójában és mennyi információt szívnak magukba. A szülőknek nagyon fontos, hogy megismerjék, hogyan figyel rájuk a baba"

- mondta Alissa Ferry, a Manchesteri Egyetem kutatója.

Szerző

Fantomnőkkel teszteli a NASA a magyar műszereket

Publikálás dátuma
2019.01.30. 09:50

A NASA új Orion űrhajója az első - egyelőre emberek nélküli - Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) sugárzásmérő detektorait is magával viszi.
Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt abban a kísérletben, amelynek során az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf - azaz emberszerű - női fantomot helyeznek el. 
Az MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet újabb részleteiről szóló beszámoló szerint, a két női fantom - nevük Helga és Zohar - az Orion űrhajó egy-egy ülésében foglal majd helyet. A végtagok nélküli, 38-38 szeletből felépített testszövetekvivalens műanyagból készült torzók sűrűsége testen belül a lágyszöveteknek, csontoknak, illetve a tüdőknek megfelelően változik. A torzókban - elsősorban az érzékenyebb szervek, úgy mint a tüdők, a gyomor, az anyaméh, illetve a csontvelő helyén - több mind 5600 sugárzásmérő detektor, illetve dózismérő foglal majd helyet, közöttük az MTA EK detektorai is. 
Thomas Berger, a MARE kísérlet vezető kutatója a női fantomok melletti választást azzal indokolta, hogy egyrészt egyre több a női űrhajós, másrészt a női szervezet általában érzékenyebb az ionizáló sugárzásra. Az űrhajósok számára a kozmikus sugárzás, valamint a Napból származó nagyenergiájú töltött részecskék jelentik az egyik legnagyobb kockázatot egy holdutazás során. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az űrhajósokat 250-szer nagyobb sugárdózis éri, mint minket itt a Föld felszínén. A bolygóközi térben, a Föld mágneses védelmén kívül a sugárterhelés a földi háttérnek akár a 700-szorosa is lehet. A polietilénből készült AstroRad sugárvédelmi mellényt Zohar fogja viselni, amely a felső testét és méhét fogja védeni. 
A földi gyakorlatban Helgához és Zoharhoz hasonló fantomokat használnak kórházakban rosszindulatú daganatok sugárterápiás kezelésének tervezéséhez, az AstroRad mellény tervezésénél pedig a radiológiai vészhelyzetekre fejlesztett sugárvédelmi mellényeket vették alapul az izraeli StemRad cég fejlesztői. A Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a NASA MARE kísérletében való részvételre. 
Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új Orion űrhajójának első Hold körüli próbarepülése 2019 végén várható.
Szerző

Megkezdte a Nap körüli második körét a Parker űrszonda

Publikálás dátuma
2019.01.29. 16:16
Illusztráció
Fotó: NASA Kennedy
A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss blogbejegyzésében.
NASA bejelentette, hogy a Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal befejezte első körét a Nap körül, elérte az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül. Január elsején az űrszonda teljes műszerkészlete munkába állt, adatokat küld a Földre. Az adatokat a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül továbbítja, eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le a küldeményekből. Nap körüli első útjának teljes adatkészletét áprilisra töltik le a kutatók.
"Lenyűgöző volt az első Napkör, sokat tanultunk belőle arról, hogyan működik az űrszonda, hogyan reagál a Nap körüli környezeti viszonyokra"

- idézte a blog Andy Driesmant, a Parker-missziót tervező és irányító Johns Hopkins Egyetem alkalmazott fizikai laboratóriumának munkatársa.

 A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, amelyet a Helios 2 állított fel 1976-ban. A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt. Az autóméretű űreszközt augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.
A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.)  A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli időjárás-előrejelzéseket.
Szerző
Témák
NASA űrszonda