Megmutatott hangok: Süsü-előadás hallássérülteknek

Publikálás dátuma
2019.01.31. 20:30

Hallássérült nézők számára is élvezhető Süsü-előadás készült Takács Erika közreműködésével a HADART Színháznak köszönhetően.
De nemcsak a hallássérült, hanem a halló nézők számára is páratlan élményt nyújtott a jelnyelvi tolmács előadása. Takács Erika a tolmácsolás során figyelembe vette a színdarab műfaját, a színpad méretét, mekkora teret kell betöltenie kezeivel, hogy az látható legyen a távolabb ülők számára. Törekedett a magyar hangzó nyelv követésére, de figyelembe vette a jelnyelvet használó hallássérültek kommunikációs stílusát is, a színészek játékát, a szöveg idejét. A hallássérült nézők elsősorban a vizuális élményre támaszkodnak, a színészek testbeszédére, gesztusára, mimikájára. Ezért különösen fontos Takács Erika jelnyelvi tolmács arcjátéka. Tükrözi a szereplők hangulatát, érzelmeit, így vizuálisan is megjelenik a színész hanglejtése, hangsúlya. Ez egyfajta megosztott figyelmet kíván meg a hallássérült nézőtől. A jelnyelvi tolmácsnak nem csak információközvetítő szerepe van, ha kell, a figyelmet visszairányítja a színészekre, egy kulcsfontosságú mozzanatra, vagy éppen olyan információt oszt meg, amiről nem tudhat a hallássérült néző, például: valaki kopog az ajtón. Takács Erika fontosnak tartja a színházi darabok jelnyelvi akadálymentesítését és hozzáférhetőségét. Az 1996-ban létrehozott Hallássérültek Kultúrájáért Alapítvány munkatársaként aktívan tevékenykedik az integrált előadások létrehozatalában. Az alapítvány egyik fő törekvése, hogy a hallássérültek számára is lehetőség nyíljon az aktív kulturális életre, a színházak pedig nyitottabbá váljanak a jelnyelvi tolmácsolásra. Ez rugalmasságot és a fogyatékossággal élők befogadására való törekvést kíván. A jelnyelvi tolmács a jövőben szeretné, hogy a jelnyelvi akadálymentesítés természetessé váljon a kultúrában, az oktatásban és ügyintézések területén a fejlettebb országokhoz hasonlóan. Többek között a Hatszín Teátrum és a Pesti Magyar Színház is fogadja a hallássérült nézőket. A jelnyelvi tolmácsolással kísért darabokról tájékozódni a Színházi előadás akadálymentesen Facebook-csoportban, színházak és SINOSZ honlapján lehet.  

Kinevezték Demeter Szilárdot a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójának

Publikálás dátuma
2019.01.31. 14:17

Fotó: MOHAI BALÁZS / MTI
Február 1-i hatállyal a Petőfi Irodalmi Múzeum végleges főigazgatójává nevezte ki Demeter Szilárdot az Emberi Erőforrások Minisztériuma - derül ki a minisztérium közleményéből.
A múzeum vezetésére Prőhle Gergely októberi leváltása után írtak ki január 17-i határidővel pályázatotben Kásler Miklós miniszter december közepén megbízott főigazgatóvá nevezte ki Demeter Szilárdot, aki pályázatot is benyújtott a posztért. Az immár nyertes Demeter Szilárd pályázata a múzeum honlapján olvasható.  

Versekben vacillál

Publikálás dátuma
2019.01.31. 11:30

Fotó: Vajda József
A rossz közérzetet elemzi és keres rá gyógyírt legújabb verseiben Nyerges Gábor Ádám költő.
Apró-cseprő problémákból indul ki, és jut el filozófiai magasságokba Nyerges Gábor Ádám legújabb, Berendezkedés című verseskötetében. A személyes hangvételéről ismert költő azonban ezúttal kifejezetten személytelen hangnemet üt meg, hogy általános érvénnyel szólhasson a társadalom közérzetéről és problémáiról. A verseinek egyik „alaptétele”, hogy a környezetünktől számos impulzust kapunk, melyeket próbálunk rendszerezni, de már rögtön az értelmezésnél zátonyra futunk. A hatások pedig mindenhonnan érkeznek, a közvetlen környezetünktől, a barátainktól, családtagjainktól, ismerőseinktől, és tágabb értelemben véve a nagyvilágból. – Az identitásunkat bármi befolyásolhatja, legyen az egy pár perces buszút, egy évek óta tartó építkezés vagy egy világpolitikai fordulat – mondja Nyerges, aki szerint Kelet-Európában arra vagyunk trenírozva, hogy minden változásra fel legyünk készülve. A Berendezkedés cím így kétféleképpen is értelmezhető: egyrészt utal arra, amikor valaki egy környezetben otthonossá válik, de értelmezhető úgy is, hogy a személy berendezkedik egy hosszú távú, nehéz lelki időszakra. – A nap végére az ember elhasználtnak, gyakran frusztráltnak érzi magát – mondja a költő, aki szerint levert állapotunk fő oka a folytonos bizonytalanság, mely idővel szorongást szül. E gondolat miatt Nyerges műve vitathatatlanul kelet-európai, hiszen gyakori szereplő benne a kisember, aki állandó harcot vív a külvilág és a mindennapok erőivel. Remek példa erre Ez egy kávéház című verse, melyben egy baráti társaság a kedvenc helyén próbál egymással beszélgetni, de együttlétüket egy ismeretlen fényképész akasztja meg, majd a pincérnőtől megtudják, hogy hamarosan a kávéház bezár, a helyén egy indiai kifőzde vagy egy aurafényképészet fog nyílni. A Ki tudja milyen arányban? című versében Budapest forgalmas tereit járja be a reggeli indulástól egészen az este beköszöntéig, és mutatja be érzékletesen, hogy a külvilágból érkező megannyi impulzus hogyan hat az egyénre. A konstans változást jelképezi a kötet címlapján is szereplő japán óriásszörny, aki a budapesti járókelők között trappol a városban, és tűnik fel a Következő percekben érkezők című versben. Ebben a szövegben azon mereng a költő, hogyha az egyik köztéren felbukkanna a hatalmas szörny, hogyan reagálna arra a környezet. Nyerges szerint az első reakciónk a sokk és a pánik lenne, de aztán, ahogy minden változást, ezt is hamar megszoknánk. A saját érdekünkben ugyanis gyorsan elfogadunk bármit, legyen az egy szakítás, egy munkahelyi elbocsátás vagy bármilyen fordulat. – A normalitásunk fogalomkörét egyre inkább az extremitás irányába szélesítjük ki – így Nyerges. A Berendezkedést tehát áthatja a pesszimizmus és a tehetetlenség, a költő szerint azonban a versekben visszatérő önvizsgálat és –kritika kifejezetten jó hatással van az ember személyiségére. – Nem feltétlenül rossz, ha valaki megkérdőjelezi magát – vallja Nyerges, akinél az önvizsgálat szinte napi gyakorlat, a Berendezkedést is átjárja a „mi lett volna, ha” érzése, és a feltételes mód használata. – Az új versekben nem akartam túl sok kijelentő mondatot írni, az ugyanis magabiztosságot és az igazság birtoklását feltételezi – mondja a szerző, aki verseiben inkább válaszutakat vázol fel, és örömmel vacillál közöttük. A jövőben Nyerges nemcsak lírában, de regény formájában is kifejti a társadalmi közérzetről vallott gondolatait. A Mire ez a nap véget ér című műben viszont szűkíti a perspektívát, a figyelmét már egy gimnáziumi osztályra helyezi, és kíséri figyelemmel annak négy évét. Nyerges „osztályának” fiataljai egytől egyig magányosak, így különösen izgalmas lesz az olvasónak feltenni a kérdést, vajon hogyan birkóznak meg a diákok a kamaszkori változásokkal, és működnek együtt mint osztály, és mint közösség. 

Névjegy

Nyerges Gábor Ádám 1989-ben született Budapesten. Író, költő, az Apokrif irodalmi folyóirat alapítója, főszerkesztője. Első verseskötete 2010-ben jelent meg Helyi érzéstelenítés címmel. Jelenleg az ELTE BTK 1945 utáni magyar irodalom doktori programjának hallgatója.