A Kétfarkú Kutya Párt lett az Állami Számvevőszék újabb "kiszemeltje"

Publikálás dátuma
2019.01.27 09:43

Több szabálytalanságot is megállapított az Állami Számvevőszék a Magyar Kétfarkú Kutya Párt állami támogatásának felhasználásával kapcsolatban, miután a szervezet leadta az elszámolását.
Elképzelhető, hogy a Párbeszéd és a Momentum után a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) lehet az a szervezet, amelyikre rászáll az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az MKKP ugyanis a honlapján azt írja, "úgy tűnik, mi leszünk a következő ÁSZ-károsult". Egyben idézik a számvevőszék megállapításait a párt elszámolásával kapcsolatban: „A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatást nem szabályszerűen használta fel. A választási kampány költségeire vonatkozó kortlátozás betartása tekintetében nem volt átlátható és elszámoltatható. A tiltott támogatásra vonatkozó finanszírozási tilalmak betartása nem volt átlátható és elszámoltatható. Az egyéni jelöltek által a párt javára lemondott költségvetési támogatás felhasználása szabályszerű volt." Erről több sajtóorgánum is beszámolt.
Az Index cikkben például az olvasható, 
arról egyelőre nincs szó, hogy a párt büntetést kapna, vagy megvonnák a támogatását, mint ahogy azt tette az ÁSZ a Momentum és a Párbeszéd esetében, de az MKKP arra számít, hogy ők is hasonló sorsra jutnak majd.
„Ezt ugye mind azért, mert 5 nap helyett csak 8 nap alatt tudtuk leadni a 176 430 oldalas elszámolást, az Állami Számvevőszék pedig úgy tesz, mintha nem kapott volna tőlünk semmit. Az ÁSZ-al (sic!) beszélni fél éve nem sikerül: emailekre nem válaszolnak, telefont nem veszik fel és iwiw-en is elérhetetlen a szervezet. Úgyhogy esélyes, hogy úgy járunk majd, mint a Példabeszéd és a Momentán" - írja az MKKP.
Az esetet először megíró hvg.hu felidézi: az ÁSZ jelentéstervezetét tilos nyilvánosságra hozni, de a kétfarkúak elérhetővé tették az arra adott válaszaikat, pontosabban „a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Háttéroligarchájának Egyik Ismerősének Megállapításait és a Pártelnök Véleményét az Állami Számvevőszék EL-0939-002/2018 sz. Ellenőrzési Eljárásáról és a Számvevőszéki jelentéstervezetéről. Ugyanakkor a már fél éve nyilvános elszámolásukat is ismét közzétették. Az ÁSZ kért továbbá olyan nyilatkozatokat, amiben a nem pénzbeli támogatásokról nyilatkoznak, a nem pénzbeli támogatások értékeléséről, a vagyonhasznosítási szerződésekről. Ilyenek a párt szerint nem voltak, ezért ezekre nemleges nyilatkozatot adtak le. Majd hosszasan ismertetik a Magyar Államkincstárral és a Közbeszerzési Hatósággal folytatott procedúrát, mégpedig „Elképesztő titkok a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és háttérsimogatói által ellopott kampánypénz sorsáról II. rész” címmel.
Az ÁSZ MKKP-vel szembeni azért nagyon különös, mert a Momemtumhoz és a Párbeszédhez is kísértetiesen hasonló módon viszonyul a számvevőszék. Lapunk december végén írta meg: az ÁSZ továbbra sem hajlandó tudomást venni arról, hogy a Párbeszéd és a Momentum már hetekkel korábban megküldte a kampányfinanszírozásukról szóló dokumentumokat. A két pártnak először felfüggesztették az állami támogatását, aztán ezt feloldották, majd újra felfüggesztették, a következő lépésben pedig feljelentették a két ellenzéki pártot. Az ÁSZ buzgóságának köszönhetően most már az adóhatóság vizsgálódik az ügyben.

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Európa dinoszauruszai közt a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:00
A klímaváltozás egyik szörnyű következménye: a NASA képe a mára már teljesen kiszáradt chilei Acuelo tavat mutatja be
Fotó: Facebook/NASA
Az európai környezetvédő szervezetek klímavédő hálózata (Climate Action Network – CAN) elkészítette a most záruló parlamenti ciklus klíma-szempontú értékelését. A pártcsaládok és képviselők rangsora tartogat néhány meglepetést.
Azon aligha csodálkozik bárki, hogy a nagy politikai tömbök közül a két magyar képviselővel - az LMP-s Meszerics Tamással és a párbeszédes Jávor Benedekkel - felálló Greens/EFA (Greens-European Free Alliance, köznapi nyelven a Zöldek) állt ki a legnagyobb, 84,9 százalékos arányban a klímavédelmet szolgáló lépések mellett. Jócskán lemaradva, 66,6 százalékkal a másik zöld-bal csoportosulás, a European United Left-Nordic Green Left (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) következik, közvetlenül mögöttük pedig – 61,5 százalékkal – a kisebbik nagy centrumpárt, a szocialista frakció (S&D), benne az MSZP és a DK képviselőivel. Aki a Fideszt a tagjai között tudó Európai Néppárt (EPP) helyezésére kíváncsi, a sor végén keresgéljen: a néppárt 14,3 százaléknyi klímabarát döntéssel az utolsó előtti helyre futott be, a legutolsó pedig az Európai Konzervatívok és Reformerek tömörülése, a magyar kormánypárt lehetséges következő klubja lett kerek 10 százalékkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a képviselőik minden tíz éghajlatvédő javaslatból kilencet leszavaztak, vagyis ebben a klubban igazi klímagyilkosok dolgoztak öt éven át – de az EPP (és benne a Fidesz) sem lehet sokkal büszkébb az éghajlatvédelmi teljesítményére. A CAN az eredmények alapján három kategóriába – védelmezők, késleltetők és dinoszauruszok – sorolta az Európai Parlament (EP) pártjait. Az elsőbe értelemszerűen azok tartoznak, akiknek a tevékenysége optimális esetben hozzájárulhat az éghajlatváltozás megakadályozásához. Ebben a csapatban játszanak a magyarok közül a Greens-EFA és az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) képviselői. A késleltetők munkája nem lenne képes megakadályozni a klímakatasztrófát, legfeljebb csak későbbre tolni – itt nincs magyar érintett. A dinoszauruszok közé azokat sorolták, akik nem vesznek tudomást a klímaproblémáról, azaz – ha rajtuk múlik – úgy fogunk járni mint a kihalt őshüllők. Itt van magyar szempontból a legnépesebb mezőny a Fidesznek köszönhetően. A szervezet a nemzeti pártokat is sorba rendezte a Brüsszelben végzett munka alapján. Az élen az Együtt-Párbeszéd végzett (Jávor hivatalosan az ő színeikben került be az EP-be, 96 százalékos eredményéhez hasonlót európai összevetésben csak a francia Génération.s, a litván Farmerek és Zöldek Uniója, a holland állatvédők pártja és a német Kalózpárt tudott fölmutatni), második a DK, harmadik az LMP, negyedik az MSZP lett – mind a négy párt a védelmező kategóriába került. A lista túlsó végén a Fidesz dinoszauruszai szerénykednek 11 százalékos teljesítménnyel – ami azonban még mindig kimagasló a Jobbik nulla (!) százalékához képest. Nemzeti szinten némi meglepetésre Olaszországé és Spanyolországé lett a pálma – EP-képviselőik több mint fele „védelmezőként” szavazott az elmúlt öt évben –, az abszolút mélypontot pedig Szlovákia és Lengyelország jelenti: mindkét visegrádi ország kizárólag „dinoszauruszokkal” képviseltette magát az Európai Parlamentben. A hamarosan sorra kerülő EP-választásra tekintettel – Wendel Trio, a CAN vezetője annyit jegyzett meg: ha az európai konzervatív centrumpártok továbbra is hanyagolják a klímaproblémát, jó eséllyel európaiak millióinak szavazatát veszítik el. 
Frissítve: 2019.04.20 09:00