Lumbágós időszaka bárkinek bármikor lehet

Publikálás dátuma
2019.02.04. 14:14
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Szinte mindenkit érint a lumbágó, azaz deréktáji fájdalom, amelynek számos ok állhat a hátterében. Megelőzni rendszeres testmozgással, a megfelelő ülő- és alvókörnyezet kialakításával lehet.
A köznyelvben használttal ellentétben a lumbágó nem egy konkrét betegséget, hanem általában a hirtelen fellépő deréktáji fájdalmat jelenti, aminek több kiváltó oka is lehet. Alaposabb orvosi vizsgálat képes megállapítani, hogy izom-, porckorong, csigolya közti kisízület eredetű vagy akár egyéb, speciális kezelést igénylő elváltozás miatt alakul ki. A panasz jellegétől, erősségétől és a kórelőzménytől függően szükség lehet röntgen- vagy MR-vizsgálatra is az okok feltárásához és a megfelelő terápia elindításához. Az orvosi diagnózis alapján derül ki, hogy a kezeléséhez fizikoterápia, gyógytorna vagy akár gyógyszer szedésére van-e szükség – mondta a Népszavának Friedmann Éva gyógytornász. 
A statisztikák alapján lumbágós panasza életében legalább egyszer szinte mindenkinek van. Az azonban változó, hogy kinek mikor jön elő, az életkor előrehaladtával ennek természetesen nagyobb az esélye, leggyakoribb a 30-60 éves korosztálynál. Ülőmunka vagy bizonyos tevékenységek hatására azonban hamarabb, gyakrabban vagy súlyosabban jelentkezhet. Fizikai munka, például nem megfelelő technikával emelgetett nagy súlyok cipelése hajlamosító tényezője.

Mozgással csökkenthető az esélye

Ha rendszeres testmozgással, megfelelően karbantartott törzstartó izomzattal jól használjuk a testünket, az csökkenti az előfordulás valószínűségét, a mozgásszegény, ráadásul ülő életmód pedig növeli. Ilyenkor fontos, hogy legalább az ülőkörnyezetet úgy alakítsuk ki, hogy az ne terhelje fölöslegesen és rosszul a gerincet. Használjunk például deréktámaszt – ajánlotta a szakember. Lényeges a megfelelő fekvőhely is: kényelmes, jó matracon aludjunk, ami nem túl süppedős, de nem is túlságosan kemény. A pihentető alvás ugyanis hozzájárul az izmok, a gerinc megfelelő regenerációjához is.  
Sokféle edzésmódszer közül választhatunk, azonban a törzsizmokkal mindenképpen érdemes külön is foglalkozni. A legjobb lenne mindenkinek egyénre szabottan meghatározni a legmegfelelőbb mozgásformát, figyelembe véve az egyéni igényeket, és hogy a mozgás ne kötelesség, hanem kikapcsolódás legyen. Ajánlható a jóga, a pilates, gerinctorna, a manapság divatos funkcionális edzésmódszerek, természetesen az úszás, de a séta és futás is kimozdítja az izmokat a statikus terhelésből. A hangsúly a rendszerességen van – mondta Friedmann Éva.
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 15:12

Az északi étrend legalább olyan egészséges, mint a mediterrán

Publikálás dátuma
2019.02.02. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A legegészségesebbnek tartott mediterrán diéta vetélytársának tartják a skandináv országok gasztronómiai hagyományaira épülő északi étrendet.
mediterrán étrend dicsérete és ajánlása mellett a szakemberek az északi vagy skandináv diétát is egészségesnek, kiegyensúlyozottnak és könnyen követhetőnek tartják. Villámgyors fogyást ugyan nem ígér, de nem kell sem koplalni, sem megvonni magunktól semmit - írta az EgészségKalauz.  
Bár az északi országok: Dánia, Finnország, Svédország, Norvégia és Izland ételei nem annyira elterjedtek, mint az olasz, a spanyol, a francia vagy a görög gasztronómia, de a skandináv ételek legalább olyan változatosak, különlegesek és ízletesek, mint délebbi társaik. A skandinávok rendkívül fontosnak tartják az egyszerű, tápláló, hosszú ideig energiát adó ételeket. A hagyományos alapanyagai a halak, elsősorban a hering, a lazac és a makréla, a húsételek között pedig a disznóhús és olyan különlegességek is megtalálható, mint a rénszarvas. A gabonafélék közül a rozs a legfontosabb, a hagyományos kenyér is ebből készül. 
Az északi étrend alapját a friss, szezonális zöldségek jelentik, főként a gyökérzöldségek, például a cékla, a sárga- és fehérrépa, a paszternák és a burgonya; a keresztesvirágzatúak, mint a káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, a karalábé. A gyümölcsök közül a bogyósok kapják a legnagyobb szerepet, főként az áfonya, a málna, az egres, de az alma, a körte és a szilva is fogyasztható. Kerülni kell viszont a magas cukortartalmú, valamint gyorséttermi ételeket, a feldolgozott, adalékanyagokkal teli élelmiszereket, de a nagyon egzotikus, messzi országból származó vagy éppen szezonon kívüli élelmiszereket is. Az alkohol és a minőségi, esetleg otthon készített édességek, sütemények kis mennyiségben is részei lehetnek az étrendnek. 
A mediterrán és az északi étrend közötti legnagyobb különbség az élelmi zsírok megválasztásában van: az előbbinél az olívaolaj dominál, míg az utóbbinál a repceolaj. A vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban, egészséges zsírokban gazdag, cukorban és transzzsírokban szegényebb étrend csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, bizonyos daganattípusok, a krónikus gyulladásos problémák, például az ízületi panaszok kialakulásának esélyét.
Szerző

A műanyag-részecskék már bennünk lapulnak, és bármikor megbetegíthetnek

Publikálás dátuma
2019.02.01. 16:16
Illusztráció
Fotó: FRANKHOERMANN / SVEN SIMON / AFP
Nemcsak a környezetet szennyezik, az emberi szervezetet is veszélyeztetik a műanyagok. Különböző kontinensen élő emberek szervezetében találtak mikroszkopikus műanyagokat, amelyekre a szervezet gyulladással reagálhat.
Az apró műanyag részecskék nemcsak a tengereket fertőzik meg, hanem az ivóvízbe, azzal pedig az emberi testbe, sőt a véráramba is bekerülnek. Az 5 milliméter átmérőnél kisebb részecskék szabad szemmel nem láthatók, viszont az emberi testben, a véráramban már többször kimutatták a jelenlétét – írja a Bild der Frau alapján a Sokszínű Vidék.
Már a táplálkozási láncba is bekerültek az apró műanyag részecskék - írta Dr. Claus-Hermann Brückendorf osztrák kutató a tanulmányában. Kollégáival nyolc különböző korú, más-más kontinensről származó embert vizsgáltak meg, mindegyikük testében kimutathatóak voltak a mikroszkopikus műanyagok függetlenül attól, hogy hol éltek és mennyi idősek voltak. Ez alapján pedig 
feltételezhető, hogy mindannyiunk testében vannak ilyen részecskék.

Az emberi testben talált műanyag mikrorészecskék legtöbbször polipropilén, és polietilén-tereftalát, vagyis PET. Ez utóbbi anyag található a műanyag flakonokban, a csomagolásokban is. A bejutott idegen anyagra a szervezet gyulladással reagálhat, de lehet, hogy túlzott érzékenységet vagy allergiás reakciókat vált ki a folyamat. A műanyag egy része kiválasztódik a szervezetből, de a másik a bélrendszerben marad. A fő probléma az, hogy a műanyaghoz egyéb kemikáliák vagy ellenálló baktériumok tapadnak, amelyek előtt a műanyag utat nyit a testbe. 
Az állatorvostanban pedig már bizonyított tény, hogy a mikroszkopikus méretű műanyagot elnyeli a bélrendszer. Ez annyit jelent, hogy a részecskék bejutnak a véráramba, a nyirokvezetékekbe és a májba, korlátozzák a tápanyagfelvételt, ami által megváltozik a bélrendszer mikroflórája és baktérium-összetétele. A következmény allergia és olyan autoimmun betegségek kialakulása.
A probiotikus terápiák segíthetnek a bélflórának, de 
a legjobb védekezés a műanyag elhagyása lenne.

Ne igyunk műanyagból, használjunk üveget, és lehetőleg minél kevesebb műanyagba csomagolt terméket vásároljunk, inkább a piacon vegyünk friss élelmiszert.
Szerző