A fehérorosz fegyverembargó megvétózásával zsarolhatja az EU-t Magyarország

Publikálás dátuma
2019.02.04. 19:38
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök
Fotó: VASILY FEDOSENKO / AFP
Folytatódik a diplomáciai ámokfutás: addig nem hajlandó jóváhagyását adni a kormány, amíg egy teljesen másik ügyben nem lép az unió. A háttérben egy orosz atomerőmű sejlik fel.
Elgáncsolná a Fehéroroszország elleni EU-s fegyver-embargót a magyar kormány, értesült a RadioFreeEurope. A fehérorosz rezsimmel szembeni embargót 2011 óta évente hosszabbítja meg az Európai Unió, ám a döntés meghozásához mind a 28 jelenlegi tagország jóváhagyása szükséges. A hosszabbításról február 28-ig kellene meghozni a határozatot, ám a magyar külügy kivár. Korábban azt is Magyarországnak sikerült elérnie, hogy a sportlövészethez használt fegyverek mentesüljenek a tiltás alól.
Budapest ezzel állítólag azt akarja eléri, hogy Brüsszel aláírjon egy évek óta húzódó egyezményt Minszkkel, mely az ország kapcsolatait egyengetné az unióval. A "Belarus Partnership Priorities" nevű egyezmény elfogadását viszont Litvánia hátráltatja egy oroszok által Belorussziában épített atomerőmű miatt. Az ugyanis alig 50 kilométerre készül Vilnius litván fővárostól, és így sérti az atomerőműveket szabályozó, a fukushimai baleset után elfogadott nemzetközi elveket.
A fegyverembargót a nemzetközi jog és az emberi jogok megsértése miatt vetette ki Fehéroroszországra az EU. 2011-es bevezetésével együtt 174 belorusz állampolgárt sújtottak vízummegvonással - köztük az Európa utolsó diktátorának is nevezett elnökkel, Aljakszandr Lukasenkával, aki tárt karokkal várja Orbán Viktort. Zárolták vagyonukat, és több céggel szemben is szankciókat léptettek életbe. 2016 óta már csak négyen szerepelnek a szankciós listán.
A mostani akár annak főpróbája is lehet, hogy meddig képes elmenni Magyarország a Moszkva elleni szankciók akadályozásában, vélekedett a RadioFreeEurope forrása. Az Orbán-kormány ugyanis köztudottan remek viszonyt ápol Putyin Oroszországával, még ha nyíltan nem is lépett még fel érdekében az EU-val szemben. Egy magyar diplomata csak annyit nyilatkozott ezzel kapcsolatban, hogy nem kommentál folyamatban lévő ügyeket. Az homályban maradt, hogy az embargó esetleges megszűnése után mely országoknak vagy vállalatoknak lenne lehetősége fegyvereket eladni Fehéroroszországnak.
Az ügy kedden az EU-nagykövetek elé kerül.
Legutóbb szombaton vétózott meg egy fontos uniós szintű döntést Budapest: az Arab országokkal egyeztetett volna az EU az illegális migrációról, Magyarország viszont nem szavazta meg a közös álláspontot. "Magyarország diplomáciai ámokfutásának lehettünk a tanúi" - fogalmazott ennek kapcsán egy brüsszeli diplomata. A német kormány nagykövete pedig úgy kommentálta az esetet: "emlékezni fogunk erre a napra, amikor a 2020-as évek EU-támogatásait osztjuk szét".
Szerző

Már nyolc európai ország ismerte el Venezuela elnökének Juan Guaidót

Publikálás dátuma
2019.02.04. 16:24

Fotó: FEDERICO PARRA / AFP
Az európai Unió ugyanakkor nem egységes abban a kérdésben, kit tekintsen a dél-amerikai ország államfőjének.
Ezek az államok múlt vasárnapig adtak határidőt arra, hogy Nicolas Maduro jelenlegi elnök idő előtti voksolást írjon ki, ő azonban ezt visszautasította, s szemtelenségnek nevezte. Ugyanakkor szombaton bejelentette, hogy új parlamenti választást írat ki. Ennek azonban nagy jelentősége nem lenne, hiszen a mostani törvényhozásban az ellenzék dominál, s a képviselőknek semmi beleszólásuk sincs az ország ügyeibe. Hétfőn ezért Németország, Franciaország, Spanyolország, Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Hollandia, valamint Ausztria ezért Guaidó elismerése mellett döntött. Jeremy Hunt brit külügyminiszter a Twitteren azt írta, Guaidó addig maradhat hatalmon, amíg hiteles és demokratikus parlamenti választást tartanak az országban. Szinte szó szerint ugyanezt írta Anders Samuelsen dán külügyminiszter is. Pedro Sánchez spanyol kormányfő arra kérte Guaidót, mielőbb írjon ki új voksolást. A Japánban tartózkodó Angela Merkel azt közölte, Berlin számára Guaidó Venezuela törvényes vezetője. Emmanuel Macron francia elnök közölte, a venezuelaiak joga, hogy kifejezzék demokratikus akaratukat. Az Európai Unió azonban nem egységes. Alekszisz Ciprasz görög kormánya például Maduro egyik legnagyobb európai támogatója, ezért Guaidó meghívta Caracasba, hogy a saját szemével győződjön meg arról, milyen reménytelenségben élnek a helyiek. Ciprasz tekintélyvesztés nélkül jelenthetné be Guaidó támogatását, mert a venezuelai parlamenti elnök pártja, a Voluntad Popular a Szocialista Internacionálé tagja. Megosztott a populista olasz kormánykoalíció is a venezuelai eseményeket illetően, amit már az is jelzett, hogy Róma nem szerepelt az ultimátumot bejelentő országok között. Ez az Öt Csillag Mozgalom (M5S) ellenállása miatt alakult így, Luigi Di Maio, a párt vezetője nem adta hozzájárulását Giuseppe Conte kormányfőnek arra, hogy ellássa kézjegyével a közös nyilatkozatot. Indoklása szerint így akarja elkerülni „Európa még nagyobb elszigetelődését”. Matteo Salvini, a Liga elnöke viszont támogatta a Guaidó melletti közös uniós fellépést. Az Európai Unió összekötő csoportot alapít, amelynek feladata, hogy elősegítse az idő előtti venezuelai választás kiírását. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, tagjai először csütörtökön, Uruguayban tanácskoznak a latin-amerikai országokkal. Maga Mogherini hétfőn a 13 országot tömörítő, úgynevezett Lima csoporttal folytatott megbeszéléseket. Maduro szinte teljesen elszigetelődött már Latin-Amerikában. Hagyományos támogatóin, Kubán és Bolívián kívül csak Uruguay és Mexikó támogatja, igaz, ez utóbbi ország fogyatkozó lelkesedéssel.

Értetlenkedik Szijjártó Péter

Publikálás dátuma
2019.02.04. 15:52

Fotó: Burger Zsolt / MTI/KKM
Magyarország azért nem hajlandó elfogadni az EU és az Arab Liga országainak február végi csúcstalálkozójára kidolgozott közös nyilatkozattervezetet, mert az “lopakodva próbálja átnyomni, és hivatkozási alappá tenni az ENSZ migrációs paktumát”.
Ezen kívül a migrációt “kezelni” akarja és nem tekinti biztonsági kockázatnak - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a két szervezet brüsszeli külügyminiszteri ülésének szünetében. A politikus szerint fennáll a veszély, hogy a dokumentum kidolgozása az állam- és kormányfőkre marad, bár vannak kísérletek rá, hogy a részes államok helyett csak a két társelnök nevében szülessen meg a közlemény. Lapunk megkérdezte a minisztert, hogy a kormány miért nem akarta fogadni a magyarországi jogállamról vizsgálódni szándékozó holland parlamenti bizottságot. “Hollandia nem felügyeleti szerve Magyarországnak, nem pontosan értjük, hogy mit és milyen alapon akarna vizsgálgatni. Az nem megy, hogy bírálnak, majd utána odajönnek, hogy tárgyalni akarunk. Mi egy ország vagyunk, ezeréves nemzet” - mondta Szijjártó Péter.