Elhibázott szakmai lépésnek tartja a gyermekek otthongondozási díjának (GYOD) jelen körülmények közötti bevezetését Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Lapunknak úgy fogalmazott: azok, akik részesülnek a bruttó 100 ezer forintos díjban, csak „átmeneti nyertesei” az otthonápolás ügyének, az idén bevezetésre kerülő új értékelési rendszerrel ugyanis tömegesen fognak kiesni a GYOD-ra jogosultak köréből.
Mint arról lapunk is többször beszámolt, a térségben a magyar állam ismeri el anyagilag legkevésbé azoknak a munkáját (eddig maximum 55 800 forintban), akik súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen hozzátartozójukat ápolják otthon. Az otthonápolási díj emeléséért több civil mozgalom indult, az utóbbi időben a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület állt ki leghangosabban az otthonápolók ügye mellett. A kormány közben a nagy érdekvédelmi szervezetekkel – mint amilyen a MEOSZ is – egyeztetéseket indított.
Tavaly októberben jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): januártól bruttó 100 ezer forintot kapnak azok a szülők, akik önellátásra képtelen gyermeket nevelnek (több gyermek esetén az összeg 150 ezer forintra nő). Akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják otthon, 15 százalékos emelést kaptak, majd több lépcsőben, 2022-ig összesen 30 százalékos emelést remélhetnek. Időközben megjelent egy kormányrendelet-módosítás, amely szerint júliustól újabb, szigorúbb értékelési rendszeren kell átesniük a GYOD-ra, illetve az ápolási díjra szorulóknak.
Az ápolási díjat három kategóriában lehet megkapni (alap, emelt, kiemelt), a MEOSZ szerint mintegy 51 700 családot tesz ki a jogosultak köre. Ezzel szemben a GYOD-ban érintett családok száma mintegy 18 300-ra tehető. Az alap ápolási kategóriából mintegy 9 ezren, az emeltből 3200-an, a kiemelt kategóriából mintegy 6100-an kerültek át a GYOD-ba. Kovács Ágnes szerint ha életbe lép az új értékelési rendszer, lényegében csak az utóbbi kategóriába tartozók maradhatnának a GYOD-ra jogosultak körében.
Az értékelési lista nyolc kategóriából áll. Ezekben azt vizsgálnák, mennyire igényel segítséget az ápolt hozzátartozó az étkezés, öltözködés, tisztálkodás, WC-használat, kontinencia (mennyire tudja tartani vizeletét, székletét), lakáson belüli közlekedés, illetve köznevelési intézmény látogatása terén. Maximum 24 pontot lehet szerezni; a GYOD-ot 8 ponttól lehet kapni. Aki 5 van annál kevesebb pontot ér el, kiesik az ápolási díj köréből. Ez azért aggályos, mert például az autista hozzátartozók tudnak önállóan enni, tisztálkodni, öltözködni, WC-t használni, mégis folyamatos felügyeletre szorulnak, ennek ellenére kieshetnek a díjra jogosultak köréből.
Az ápolási díjra és a GYOD-ra tervezett költségvetési forrás 64,7 százalékkal nőtt, a MEOSZ elnöke szerint ezt a korábban említett három kategória között kellett volna egyenlően felosztani. Bár a kormánnyal történő egyeztetések során abban állapodtak meg, minden intézkedést megbeszélnek, a GYOD bevezetéséről csak a sajtóból értesültek. – Sokkal kevesebb feszültséggel lehetett volna számolni, ha a GYOD-ot nem vezetik be, helyette minden érintet igazságos emelésben részesül – fogalmazott Kovács Ágnes.
– A GYOD nagy segítséget jelent a gyermeküket otthon ápoló szülőknek – erről Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta, azt ők is igazságtalannak tartják, hogy nem részesült mindenki egyformán az emelésből. – Most azon kell gondolkodni, mi legyen a következő lépés annak érdekében, hogy az idős, beteg szüleiket vagy más hozzátartozóikat otthon ápolók is méltóbb anyagi elismerésben részesüljenek – mondta. Azt is el akarják érni, az állam foglalkoztatási jogviszonyként ismerje el az otthonápolást.
A tervezett értékelési listáról úgy nyilatkozott: tudomása szerint az Emmi részéről olyan ígéret érkezett, hogy a következő fél évben a szakmai visszajelzések alapján változhat a szempontrendszer. Az Egyesület az aHang Platformmal közösen hamarosan új kampányt is indít az ügy érdekében.
