Tovább küzdenek az otthonápolók - mert a kormány különbséget tesz gyerekek és idősek között

Publikálás dátuma
2019.02.06. 06:00

Fotó: Tóth Gergő
Az érdekvédelmi szervezetek és a civilek sem elégedettek az ápolási díj rendszerének átalakításával. A Lépjünk, hogy léphessenek! Egyesület újabb akcióra készül.
Elhibázott szakmai lépésnek tartja a gyermekek otthongondozási díjának (GYOD) jelen körülmények közötti bevezetését Kovács Ágnes, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) elnöke. Lapunknak úgy fogalmazott: azok, akik részesülnek a bruttó 100 ezer forintos díjban, csak „átmeneti nyertesei” az otthonápolás ügyének, az idén bevezetésre kerülő új értékelési rendszerrel ugyanis tömegesen fognak kiesni a GYOD-ra jogosultak köréből. Mint arról lapunk is többször beszámolt, a térségben a magyar állam ismeri el anyagilag legkevésbé azoknak a munkáját (eddig maximum 55 800 forintban), akik súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen hozzátartozójukat ápolják otthon. Az otthonápolási díj emeléséért több civil mozgalom indult, az utóbbi időben a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület állt ki leghangosabban az otthonápolók ügye mellett. A kormány közben a nagy érdekvédelmi szervezetekkel – mint amilyen a MEOSZ is – egyeztetéseket indított. Tavaly októberben jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): januártól bruttó 100 ezer forintot kapnak azok a szülők, akik önellátásra képtelen gyermeket nevelnek (több gyermek esetén az összeg 150 ezer forintra nő). Akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják otthon, 15 százalékos emelést kaptak, majd több lépcsőben, 2022-ig összesen 30 százalékos emelést remélhetnek. Időközben megjelent egy kormányrendelet-módosítás, amely szerint júliustól újabb, szigorúbb értékelési rendszeren kell átesniük a GYOD-ra, illetve az ápolási díjra szorulóknak. Az ápolási díjat három kategóriában lehet megkapni (alap, emelt, kiemelt), a MEOSZ szerint mintegy 51 700 családot tesz ki a jogosultak köre. Ezzel szemben a GYOD-ban érintett családok száma mintegy 18 300-ra tehető. Az alap ápolási kategóriából mintegy 9 ezren, az emeltből 3200-an, a kiemelt kategóriából mintegy 6100-an kerültek át a GYOD-ba. Kovács Ágnes szerint ha életbe lép az új értékelési rendszer, lényegében csak az utóbbi kategóriába tartozók maradhatnának a GYOD-ra jogosultak körében. Az értékelési lista nyolc kategóriából áll. Ezekben azt vizsgálnák, mennyire igényel segítséget az ápolt hozzátartozó az étkezés, öltözködés, tisztálkodás, WC-használat, kontinencia (mennyire tudja tartani vizeletét, székletét), lakáson belüli közlekedés, illetve köznevelési intézmény látogatása terén. Maximum 24 pontot lehet szerezni; a GYOD-ot 8 ponttól lehet kapni. Aki 5 van annál kevesebb pontot ér el, kiesik az ápolási díj köréből. Ez azért aggályos, mert például az autista hozzátartozók tudnak önállóan enni, tisztálkodni, öltözködni, WC-t használni, mégis folyamatos felügyeletre szorulnak, ennek ellenére kieshetnek a díjra jogosultak köréből. Az ápolási díjra és a GYOD-ra tervezett költségvetési forrás 64,7 százalékkal nőtt, a MEOSZ elnöke szerint ezt a korábban említett három kategória között kellett volna egyenlően felosztani. Bár a kormánnyal történő egyeztetések során abban állapodtak meg, minden intézkedést megbeszélnek, a GYOD bevezetéséről csak a sajtóból értesültek. – Sokkal kevesebb feszültséggel lehetett volna számolni, ha a GYOD-ot nem vezetik be, helyette minden érintet igazságos emelésben részesül – fogalmazott Kovács Ágnes. – A GYOD nagy segítséget jelent a gyermeküket otthon ápoló szülőknek – erről Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület elnöke beszélt a Népszavának. Hangsúlyozta, azt ők is igazságtalannak tartják, hogy nem részesült mindenki egyformán az emelésből. – Most azon kell gondolkodni, mi legyen a következő lépés annak érdekében, hogy az idős, beteg szüleiket vagy más hozzátartozóikat otthon ápolók is méltóbb anyagi elismerésben részesüljenek – mondta. Azt is el akarják érni, az állam foglalkoztatási jogviszonyként ismerje el az otthonápolást. A tervezett értékelési listáról úgy nyilatkozott: tudomása szerint az Emmi részéről olyan ígéret érkezett, hogy a következő fél évben a szakmai visszajelzések alapján változhat a szempontrendszer. Az Egyesület az aHang Platformmal közösen hamarosan új kampányt is indít az ügy érdekében.
Szerző
Témák
otthonápolás

Ezer településről eltűnnek a falugazdászok, sok-sok idős termelő marad segítség nélkül

Publikálás dátuma
2019.02.06. 05:30

Fotó: Radó Ferenc
A hivatalos magyarázat a hatékonyságról szól.
"Tisztelt Lakosság! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján a falugazdász ügyfélfogadási ideje és ügyfélfogadásának helye 2019. február 4-től az alábbiak szerint változik: ügyfélfogadás minden páros héten, kedden 8-12 óra között Győrzámolyban." Az elmúlt hónapokban meglehetősen sok, jellemzően kistelepülés volt kénytelen hasonló hirdetményt közzé tenni, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bejelentette, átalakítja falugazdász-rendszerét, és akisebb településeken megszűnik a szakemberek heti fogadóórája. – Eddig szerda délelőttönként jött a falugazdász, januártól viszont már nem jár ki hozzánk – mondta Varga András, a félezres somogyi település, Várda polgármestere. – A nagyobb gazdáknak, akik interneten, illetve a NAK kaposvári irodájában intézték az ügyeiket ez nem gond, viszont az őstermelőknek, közülük is az idősebbeknek komoly problémát okoz, hogy Somogyjádra vagy a megyeszékhelyre kell utazniuk mindenért. A falugazdászok feladatai közé tartozik többek között a közreműködés a tagok agrártámogatásainak igénybevételében, az őstermelői igazolványok kiadása, érvényesítése, visszavonása, a mezőgazdasági káresemények felmérése és dokumentálása, termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtés, adatszolgáltatás, folyamatos tájékoztatás a kormányzati döntésekről, segítségnyújtás a gazdálkodók egyes adatszolgáltatási kötelezettségeiben. - Hetente nagyjából egy órát töltött nálunk a falugazdász – folytatta Varga András -, az új szabály szerint viszont állítólag minimum három órás az ügyfélfogadás. Mivel a faluban erre nincs szükség, így ki sem jön. Pedig Kaposvárról Somogyjád felé át kell mennie a falun, nem tudom, miért nem állhat meg… A polgármester hozzátette, noha a Modern Falvak Program szerint élhetőbbé és vonzóbbá kellene tenni a kistelepüléseket, most megint elvisznek egy szolgáltatást. Úgy vélte, ismét olyanok döntöttek egy az emberek mindennapjait befolyásoló kérdésben, akiknek fogalmuk sincsen a vidéken élők helyzetéről. - Nemcsak a papírmunka miatt volt hasznos, hogy hetente jött a falugazdász, de rengeteg tanácsot is adott – mondta Babodi Attiláné. Az idős várdai őstermelő hozzátette, nem mindegy, hogy az önkormányzatig kell elmennie egy papír elintézése vagy tanácsadás miatt, vagy a szomszéd faluba. Utóbbi már szervezést igényel, hiszen valahogyan át kell jutnia. - Valóban átszerveztük a szolgálatot, racionálisabbá és költséghatékonyabbá tesszük a falugazdászok munkáját – felelte lapunk megkeresésére Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója. – Átalakítottuk az ügyfélfogadási rendet, s a jövőben tényleg legalább három órát tölt el egy helyen a falugazdász, ennél rövidebb időnek ugyanis nincs értelme: a kevés ügyfél, sok utazás modell nem hatékony. A falugazdászok eddig több mint 1800 településen tartottak fogadóórát, ez a jövőben 700-800 helyszínnel csökken. A NAK többféle szempont – a helyben élő tagok, illetve ügyek száma, vagy éppen a távolság egy állandó ügyfélszolgálati irodától – alapján döntött, mely településeken szűnjön meg a heti, rendszeres fogadóóra. 
- Egészen pontosan lesznek olyan települések, ahová eddig hetente járt a falugazdász, mostantól viszont ritkábban megy majd – állította Darabos Tamás -, más helyekre pedig igény szerint. Több önkormányzat felajánlotta már, hogy segítenek rendszerezni az igényeket, de természetesen indokolt egyedi kérésekre is elmennek majd a szakembereink. Előzetes egyeztetés alapján bárki kérheti a segítségüket, akár olyan okkal is, hogy valamiért nincs lehetősége utazni. A kampányidőszakokban pedig, mint az április közepétől egy hónapon át tartó egységes kérelmek beadása, a falugazdászok mindenhová elmennek majd.
Szerző
Témák
falugazdász

A munkavállalókat is megkérdezték, ők is leszavazták a rabszolgatörvényt Hódmezővásárhelyen

Publikálás dátuma
2019.02.05. 21:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ugyan az önkormányzati cégek kevés alkalmazottja szavazott a politikailag kényes kérdésről, de közülük csak egyetlen ember támogatta a túlóratörvény bevezetését.
Megszavaztatták a hódmezővásárhelyi önkormányzati cégek munkavállalóit, akik elsöprő többségben elutasították a rabszolgatörvényt, írja közösségi oldalán a Polgármesteri Hivatal gyorshír szolgálata. A város közgyűlése a január 16-i rendkívüli ülésén tárgyalta a Munka Törvénykönyvének rabszolgatörvényként elhíresült módosítását. Márki-Zay Péter polgármester akkor azt javasolta:
a teljes mértékig önkormányzati tulajdonú cégek számára tiltsa meg a Közgyűlés az évi 250 órát meghaladó túlóra alkalmazását, valamint 12 hónapnál hosszabb munkaidőkeret bevezetését.

A Közgyűlés akkor úgy döntött, hogy meg kell kérdezni az érintett cégek munkavállalóit a döntés meghozatala előtt.
A Fidesz-frakció tagjai ígéretet tettek arra, hogy a munkavállalók véleményét fogják képviselni.

Keddre szervezett szavazást az önkormányzat. Az érintett mintegy 370 munkavállaló mindössze 8 százaléka, 45 fő jelent meg, ami egy politikailag ennyire kényes ügy esetében nem meglepő. Ugyanakkor a megjelentek közül
mindössze egyetlen munkavállaló szavazott a túlóratörvény bevezetésére.

A titkos szavazás során leadott 45 szavazatból 42 a rabszolgatörvény ellen foglalt állást, 2 pedig érvénytelen lett. 
Elsőként egyébként Szeged szavazta meg, hogy nem alkalmazza a túlóratörvényt. A dél-alföldi városon kívül aztán Ajka, Dombóvár, Salgótarján, Szombathely, a fővárosban pedig a XIV., a XV. és a XX. kerület is jelezte, hogy nem kér a túlóratörvényből. Az illetékes kormányhivatalok viszont már január végén elkezdték felülvizsgálni a rabszolgatörvény bojkottjáról hozott önkormányzati döntéseket: több megyei kormányhivatal is jogsértés alapos gyanújára hivatkozva vizsgálódik.
Szerző