Étteremben olcsón sokat enne a magyar, de főleg inkább cukrászdába, kávézóba jár

Publikálás dátuma
2019.02.06 09:30
Illusztráció
Fotó: pexels
A magyarországi lakosság étterembe járási szokásait vizsgálta az ország első Gasztro Körképe.
A mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe - derült ki a Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített, reprezentatív közvélemény-kutatásból. A havonta étterembe járók elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városiak köréből kerülnek ki. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 és 16 százalék. Leginkább cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70 százalék). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel.
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság majdnem fele (45 százalék) mutat valamilyen szintű érdeklődést. A nők 63 százaléka fejezte ki vonzalmát a téma iránt, ami leginkább a tévés főzőműsorok nézését jelenti, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztrotémák iránti érdeklődés nem függ erősen össze az éttermek világában való jártassággal. Egy, a gasztrotémák iránt nyitottabb ember sem rendelkezik feltétlenül pontosabb ismeretekkel a magyar Michelin-csillagos éttermek számáról, a séfek személyéről. A magyarok 5 százaléka, azaz 400 ezer ember tervez a közeljövőben ilyen elismeréssel rendelkező étterembe látogatni. Kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, de sokan gondolják úgy, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem lehet jóllakni.
A felmérés eredményeit részletesen ismertető Index szerint az étterembe járó budapestiek mindenféle helyet szívesen kipróbálnak, elmennek street food-fesztiválra, de a jó éttermeket is meglátogatják. Az elemzés szerint a nyitott, kísérletező hozzáállás összefügg a külföldi vagy multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatokkal, illetve a gyakori külföldi nyaralással, ami azonban nem független az anyagi helyzettől. Az új helyek megismertetése nehéz feladat, mert a magyarok inkább a jól ismert helyekre térnek vissza. Ha viszont mégis újítanak, akkor 47 százalékuk számára az ismerősök, családtagok ajánlása számít. Mindössze 15 százalék néz utána a felhasználói értékeléseknek, és csak 14 százalékot érdekel bármilyen gasztronómiával foglalkozó felület: tévé, rádió, online vagy nyomtatott lap. Gasztroblogokra vagy toplistákra csak mindössze 5 százalék hallgat. 
A felmérésből az is kiderült, hogy az ár-érték arány fontosabb választási szempont, mint az étel minősége. A svédasztalos, azaz adott árért bármennyit lehet enni típusú éttermek népszerűség töretlen, a válaszadók 22 százalékának az étel mennyisége a fontos. Az étterem hírneve, közönsége, sőt a nyújtott gasztronómiai élmény sem nagyon érdekli a magyarokat. A többség inkább költ többször kevesebbet, mint egyszer nagyobb összeget. Az étterembe járó magyarok legnagyobb része 3 és 5 ezer forint közötti összeget költ alkalmanként, 30 százalék ennél kevesebbet. 18 százalék költ fejenként 5 és 10 ezret és csak 2 százalék ennél is többet. A magyarok személyenként átlagosan legfeljebb 8800 forintot költenének a saját fogyasztásukra.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06 14:32

A takarítás és a gyerekkori elhízás összefügghet

Publikálás dátuma
2019.04.25 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Peter Muller/Cultura Creative
Megváltoztatják a bélflórát ezért hozzájárulhatnak a gyerekkori elhízáshoz a leggyakrabban használt háztartási tisztítószerek – állapították meg kanadai kutatók.
A tudósok 757 csecsemő bélflóráját vizsgálták 3-4 hónapos korukban, majd súlyukat 1 és 3 éves korukban. Figyelembe vették azt is, hogy otthonukban milyen fertőtlenítő szert, mosószert vagy környezetbarát terméket használnak – számolt be a Tudatos Vásárló.
A kutatók a csecsemők székletében lévő mikrobákat tanulmányozták, az adatokat a Kanadai Gyermekegészségügyi Szervezettől kapták, a testtömeg-index (BMI) pontszámokhoz az Egészségügyi Világszervezet (WHO) növekedési görbéit használták.
Megállapítottuk, hogy azok a 3-4 hónapos csecsemők, akik olyan háztartásokban élnek, ahol legalább hetente használnak fertőtlenítőszereket, kétszer olyan valószínűséggel rendelkeznek magas Lachnospiraceae-szinttel. 3 éves korukban pedig ugyanezeknek a gyerekeknek magasabb a testtömegindexük azoknál a társaiknál, akik otthonában nem használtak ilyen tisztítószereket - mondta Anita Kozyrskyj, az Albertai Egyetem gyermekgyógyász professzora, a SyMBIOTA-projekt vizsgálatvezetője. 
A Lachnospiraceae természetes összetevője a bélflórának, állatkísérletekből azonban kiderült, hogy megemelkedett szintje magasabb testzsírt és inzulinrezisztenciát okozhat - magyarázta Kozyrskyj.
A környezetbarát tisztítószereket használó háztartásokban élő csecsemők más a bélflórája, és kisebb annak a valószínűsége is, hogy totyogós korukban túlsúlyosak legyenek. A kutatónő azt is hozzátette, hogy azok az édesanyák, akik környezetbarát termékeket használnak, a legtöbbször egészségesebb életmódot és étkezési szokásokat is követnek, ezért is lehet, hogy gyermekeik bélflórája és a súlyuk a normál tartományban mozog.
„Az antibakteriális tisztítószerek képesek megváltoztatni a környezet mikrobiomját és növelik a túlsúly kockázatának kialakulását”
– írták a szerzők.
A tanulmány új információkat szolgáltat arról, hogy ezek a termékek hatással vannak a csecsemők bélflórájának összetételére és a túlsúlyosság megjelenésére. A kutatók megjegyezték további olyan tanulmányokra is szükség lenne, amelyek a tisztítószereket tényleges összetevőik szerint osztályozzák. 
Frissítve: 2019.04.25 14:14

WHO: kétéves koruk előtt passzívan se kütyüzzenek a gyerekek

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:15
Illusztráció
Fotó: AFP/ Bonfanti Diego/Cultura Creative
Először fogalmazott meg ajánlást az Egészségügyi Világszervezet (WHO) öt év alatti gyermekek számára a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az új ajánlással a gyermekkori mozgásszegénység ellen küzd, mivel a kevés testedzés globálisan vezető kockázati tényezője az idő előtti halálozásnak és az elhízás okozta betegségeknek. Az szerepel az új ajánlásban, hogy a szülők kétéves koruk előtt ne ültessék passzívan a képernyők elé a kicsiket, ne adjanak a kezükbe szórakoztatásként tabletet vagy mobiltelefont. A nemzetközi szervezet szerint kettő és négy éves kor között is legfeljebb napi egy órát, de inkább kevesebb időt lehetne képernyők előtt tölteni. 
Juana Willumsen, az ajánlások egyik kidolgozója azt tanácsolta a szülőknek, hogy a passzívan a képernyő előtt töltött időt változtassák inkább értékes együttlétté: például olvassanak a gyerekeknek, mert az fejleszti a nyelvi készségeiket. A szakértő szerint az olyan tévés gyermekprogramok, amelyek arra biztatják a kicsiket, hogy mozogjanak közben, nézhetők, de ezeket is jobb, ha a szülő vagy gondviselő együtt nézi velük, és segít a feladatokban vagy abban, hogy be tudjanak kapcsolódni a tevékenységbe.
Az ajánlások között szerepel az is, hogy a kisbabák egyáltalán ne legyenek képernyő előtt, sokat mozogjanak, és legalább harminc percig feküdjenek a hasukon. Az újszülöttek számára fontos a 14-17 óra alvás, négy és 11 hónapos kor között pedig 12-16 óra alvás ajánlott. Ebben az időszakban azt sem ajánlják a szakemberek, hogy a gyerek egyszerre egy óránál többet töltsön babakocsiba, ülésbe vagy babahordóba kötve.
Az egy és két év közötti kisgyerekek számára napi legalább háromórás fizikai aktivitást, legfeljebb egy órai képernyőidőt és 10-13 óra alvást ajánl a WHO. Ebben a korcsoportban szintén nem ajánlott egyszerre egy óránál több időre korlátozni a gyerekek mozgását, például a kocsiülésbe kötve.
A WHO az ajánlásokat a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fogalmazta meg. A képernyő előtt töltött idővel kapcsolatban azonban továbbra sem született olyan meghatározó kutatás, amely egyértelműen megállapítaná, milyen károsodásokat okoz, illetve milyen haszna lehet. 
Az Egyesült Államokban 18 hónapos kor előtt nem ajánlják a gyerekeknek a képernyőnézést, Kanadában kétéves kor a határ. Nagy-Britanniában nincs hivatalosan ajánlott limit.
A BBC News kiemelte, hogy a WHO először fogalmazott meg öt év alatti gyermekek számára ajánlást a fizikai aktivitással, mozgásszegény viselkedéssel és az alvással kapcsolatban. Az új irányelveket a WHO vasárnap Glasgowban, az elhízással foglalkozó európai kongresszuson ismerteti részletesen.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:15