Étteremben olcsón sokat enne a magyar, de főleg inkább cukrászdába, kávézóba jár

Publikálás dátuma
2019.02.06. 09:30
Illusztráció
Fotó: pexels
A magyarországi lakosság étterembe járási szokásait vizsgálta az ország első Gasztro Körképe.
A mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe - derült ki a Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített, reprezentatív közvélemény-kutatásból. A havonta étterembe járók elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városiak köréből kerülnek ki. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 és 16 százalék. Leginkább cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70 százalék). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel.
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság majdnem fele (45 százalék) mutat valamilyen szintű érdeklődést. A nők 63 százaléka fejezte ki vonzalmát a téma iránt, ami leginkább a tévés főzőműsorok nézését jelenti, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztrotémák iránti érdeklődés nem függ erősen össze az éttermek világában való jártassággal. Egy, a gasztrotémák iránt nyitottabb ember sem rendelkezik feltétlenül pontosabb ismeretekkel a magyar Michelin-csillagos éttermek számáról, a séfek személyéről. A magyarok 5 százaléka, azaz 400 ezer ember tervez a közeljövőben ilyen elismeréssel rendelkező étterembe látogatni. Kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, de sokan gondolják úgy, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem lehet jóllakni.
A felmérés eredményeit részletesen ismertető Index szerint az étterembe járó budapestiek mindenféle helyet szívesen kipróbálnak, elmennek street food-fesztiválra, de a jó éttermeket is meglátogatják. Az elemzés szerint a nyitott, kísérletező hozzáállás összefügg a külföldi vagy multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatokkal, illetve a gyakori külföldi nyaralással, ami azonban nem független az anyagi helyzettől. Az új helyek megismertetése nehéz feladat, mert a magyarok inkább a jól ismert helyekre térnek vissza. Ha viszont mégis újítanak, akkor 47 százalékuk számára az ismerősök, családtagok ajánlása számít. Mindössze 15 százalék néz utána a felhasználói értékeléseknek, és csak 14 százalékot érdekel bármilyen gasztronómiával foglalkozó felület: tévé, rádió, online vagy nyomtatott lap. Gasztroblogokra vagy toplistákra csak mindössze 5 százalék hallgat. 
A felmérésből az is kiderült, hogy az ár-érték arány fontosabb választási szempont, mint az étel minősége. A svédasztalos, azaz adott árért bármennyit lehet enni típusú éttermek népszerűség töretlen, a válaszadók 22 százalékának az étel mennyisége a fontos. Az étterem hírneve, közönsége, sőt a nyújtott gasztronómiai élmény sem nagyon érdekli a magyarokat. A többség inkább költ többször kevesebbet, mint egyszer nagyobb összeget. Az étterembe járó magyarok legnagyobb része 3 és 5 ezer forint közötti összeget költ alkalmanként, 30 százalék ennél kevesebbet. 18 százalék költ fejenként 5 és 10 ezret és csak 2 százalék ennél is többet. A magyarok személyenként átlagosan legfeljebb 8800 forintot költenének a saját fogyasztásukra.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 14:32

Utolsó évtizedeit végigbetegeskedi az átlagmagyar

Publikálás dátuma
2019.02.05. 13:45
Illusztráció
Fotó: pexels
A legtöbb ember egészsége már a nyugdíjkorhatár elérése előtt megrendül, a "baj nélkül" töltött évek száma az EU-átlag alatt van, derül ki az Eurostat felméréséből.
várható élettartam szempontjából sem állunk jól, de az egészséges életéveket tekintve is az uniós átlag alatt "teljesít" Magyarország. Az Európai Unióban ugyanis a nők átlagosan 64,2, míg a férfiak 63,5 éves korukig élnek egészségesen - derült ki a az Eurostat napokban közölt adataiból. Ez azt jelenti, hogy a nők 81, a férfiak pedig életük 77 százalékát töltik egészségben. Az egészséges életévek listáját a svédek vezetik  a nőknél 73,3, illetve a férfiaknál 73 évvel. A rangsor elején Málta, Írország és Ciprus áll, 70 fölötti eredménnyel. Lettországban legrosszabb a helyzet, 54,9, illetve 52,3 évvel, de meglepő módon Finnország és Ausztria is a lista alján szerepel - írta az Index. A nagyobb különbségeket az is okozhatja, hogy nem mindenhol azonosan értelmezik a mindennapi életet korlátozó tényezőket.
A magyar nők 60,2, míg a férfiaknak 59,9 egészséges évre van kilátásuk, azaz már a nyugdíjkorhatár megbetegszünk.

A WHO statisztikái szerint 2015-ben a magyar nők átlagos születéskor várható élettartama 79,5 év, a férfiaké 72,3 év volt. Ez azt jelenti, hogy bár a nők várhatóan tovább élnek, mint a férfiak, de betegen töltik az utolsó éveiket. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 08:21

Lumbágós időszaka bárkinek bármikor lehet

Publikálás dátuma
2019.02.04. 14:14
Illusztráció
Fotó: CHASSENET / BSIP / AFP
Szinte mindenkit érint a lumbágó, azaz deréktáji fájdalom, amelynek számos ok állhat a hátterében. Megelőzni rendszeres testmozgással, a megfelelő ülő- és alvókörnyezet kialakításával lehet.
A köznyelvben használttal ellentétben a lumbágó nem egy konkrét betegséget, hanem általában a hirtelen fellépő deréktáji fájdalmat jelenti, aminek több kiváltó oka is lehet. Alaposabb orvosi vizsgálat képes megállapítani, hogy izom-, porckorong, csigolya közti kisízület eredetű vagy akár egyéb, speciális kezelést igénylő elváltozás miatt alakul ki. A panasz jellegétől, erősségétől és a kórelőzménytől függően szükség lehet röntgen- vagy MR-vizsgálatra is az okok feltárásához és a megfelelő terápia elindításához. Az orvosi diagnózis alapján derül ki, hogy a kezeléséhez fizikoterápia, gyógytorna vagy akár gyógyszer szedésére van-e szükség – mondta a Népszavának Friedmann Éva gyógytornász. 
A statisztikák alapján lumbágós panasza életében legalább egyszer szinte mindenkinek van. Az azonban változó, hogy kinek mikor jön elő, az életkor előrehaladtával ennek természetesen nagyobb az esélye, leggyakoribb a 30-60 éves korosztálynál. Ülőmunka vagy bizonyos tevékenységek hatására azonban hamarabb, gyakrabban vagy súlyosabban jelentkezhet. Fizikai munka, például nem megfelelő technikával emelgetett nagy súlyok cipelése hajlamosító tényezője.

Mozgással csökkenthető az esélye

Ha rendszeres testmozgással, megfelelően karbantartott törzstartó izomzattal jól használjuk a testünket, az csökkenti az előfordulás valószínűségét, a mozgásszegény, ráadásul ülő életmód pedig növeli. Ilyenkor fontos, hogy legalább az ülőkörnyezetet úgy alakítsuk ki, hogy az ne terhelje fölöslegesen és rosszul a gerincet. Használjunk például deréktámaszt – ajánlotta a szakember. Lényeges a megfelelő fekvőhely is: kényelmes, jó matracon aludjunk, ami nem túl süppedős, de nem is túlságosan kemény. A pihentető alvás ugyanis hozzájárul az izmok, a gerinc megfelelő regenerációjához is.  
Sokféle edzésmódszer közül választhatunk, azonban a törzsizmokkal mindenképpen érdemes külön is foglalkozni. A legjobb lenne mindenkinek egyénre szabottan meghatározni a legmegfelelőbb mozgásformát, figyelembe véve az egyéni igényeket, és hogy a mozgás ne kötelesség, hanem kikapcsolódás legyen. Ajánlható a jóga, a pilates, gerinctorna, a manapság divatos funkcionális edzésmódszerek, természetesen az úszás, de a séta és futás is kimozdítja az izmokat a statikus terhelésből. A hangsúly a rendszerességen van – mondta Friedmann Éva.
Szerző
Frissítve: 2019.02.04. 15:12