Étteremben olcsón sokat enne a magyar, de főleg inkább cukrászdába, kávézóba jár

Publikálás dátuma
2019.02.06 09:30
Illusztráció
Fotó: pexels/
A magyarországi lakosság étterembe járási szokásait vizsgálta az ország első Gasztro Körképe.
A mintegy 8 millió fős felnőtt magyarországi lakosság 41 százaléka legalább félévente, 13 százaléka pedig havi szinten jár étterembe - derült ki a Dining Guide gasztronómiai platform megbízásából, az Ipsos Kutatóintézet által készített, reprezentatív közvélemény-kutatásból. A havonta étterembe járók elsősorban a 40 év alatti, legalább érettségivel rendelkező városiak köréből kerülnek ki. A 25-60 éves budapestiek körében ezek az arányok magasabbak, 56 és 16 százalék. Leginkább cukrászdába, kávézóba, fagyizóba járnak a magyarok (70 százalék). Saját bevallásuk szerint éttermekben a magyarok 65 százaléka, gyorséttermekben 54 százaléka fordul meg valamilyen rendszerességgel.
A gasztronómia iránt a felnőtt magyar lakosság majdnem fele (45 százalék) mutat valamilyen szintű érdeklődést. A nők 63 százaléka fejezte ki vonzalmát a téma iránt, ami leginkább a tévés főzőműsorok nézését jelenti, míg a férfiak csupán negyedének köti le figyelmét ez a terület. A gasztrotémák iránti érdeklődés nem függ erősen össze az éttermek világában való jártassággal. Egy, a gasztrotémák iránt nyitottabb ember sem rendelkezik feltétlenül pontosabb ismeretekkel a magyar Michelin-csillagos éttermek számáról, a séfek személyéről. A magyarok 5 százaléka, azaz 400 ezer ember tervez a közeljövőben ilyen elismeréssel rendelkező étterembe látogatni. Kevesen vonják kétségbe a fine dining éttermek magas minőségét és exkluzív jellegét, de sokan gondolják úgy, hogy kis adagokat kínálnak magas áron, amivel nem lehet jóllakni.
A felmérés eredményeit részletesen ismertető Index szerint az étterembe járó budapestiek mindenféle helyet szívesen kipróbálnak, elmennek street food-fesztiválra, de a jó éttermeket is meglátogatják. Az elemzés szerint a nyitott, kísérletező hozzáállás összefügg a külföldi vagy multinacionális cégeknél szerzett tapasztalatokkal, illetve a gyakori külföldi nyaralással, ami azonban nem független az anyagi helyzettől. Az új helyek megismertetése nehéz feladat, mert a magyarok inkább a jól ismert helyekre térnek vissza. Ha viszont mégis újítanak, akkor 47 százalékuk számára az ismerősök, családtagok ajánlása számít. Mindössze 15 százalék néz utána a felhasználói értékeléseknek, és csak 14 százalékot érdekel bármilyen gasztronómiával foglalkozó felület: tévé, rádió, online vagy nyomtatott lap. Gasztroblogokra vagy toplistákra csak mindössze 5 százalék hallgat. 
A felmérésből az is kiderült, hogy az ár-érték arány fontosabb választási szempont, mint az étel minősége. A svédasztalos, azaz adott árért bármennyit lehet enni típusú éttermek népszerűség töretlen, a válaszadók 22 százalékának az étel mennyisége a fontos. Az étterem hírneve, közönsége, sőt a nyújtott gasztronómiai élmény sem nagyon érdekli a magyarokat. A többség inkább költ többször kevesebbet, mint egyszer nagyobb összeget. Az étterembe járó magyarok legnagyobb része 3 és 5 ezer forint közötti összeget költ alkalmanként, 30 százalék ennél kevesebbet. 18 százalék költ fejenként 5 és 10 ezret és csak 2 százalék ennél is többet. A magyarok személyenként átlagosan legfeljebb 8800 forintot költenének a saját fogyasztásukra.
Szerző
2019.02.06 09:30
Frissítve: 2019.02.06 14:32

Mentes gasztrofesztivált rendeznek Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.16 14:14

Fotó: Mentes Feszt/
Különféle „mentes” gasztronómiai újításokat és kedvenceket lehet kóstolni a február 23-án kezdődő, kétnapos Mentes Feszten az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
Egyre többen küzdenek valamilyen ételallergiával, ételintoleranciával, cukorbetegséggel, így sokan örülnek, ha különféle „mentes” ételekre bukkannak. Nekik, és a minden, újdonságra nyitott érdeklődőnek is kedvez a Mentes Feszt nevű, kétnapos gasztronómiai fesztivál - derült ki a szervezők közleményéből.
Glutén-, laktóz- és hozzáadott cukormentes, egészségtudatos, tartósítószer-, íz-és állagjavítót nem tartalmazó termékekkel és szolgáltatásokkal több mint 40 kiállító mutatkozik be az 1200 négyzetméteres területen. A "mentes" finomságok mellett kispiaccal és gasztroudvarral is készülnek, sőt az érdeklődők szakmai előadásokat is meghallgathatnak. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: gyereksarok, ovis és sulis jóga várja őket.
A gasztrofesztivál vendégei jótékonysági kezdeményezésekben is részt vehetnek. A Református Szeretetszolgálat rohammentőjében a gyermekek újrahasznosított hulladékból készült plüssmacikat, és maci formájú süteményeket is lehet vehetnek, amelyek bevétele a szervezetet támogatja. Találkozhatnak még a Patronus Nappali Otthon fogyatékkal élő felnőtt lakóinak kézzel készült termékeivel, a belépőváltással pedig mindenki az SOS Gyermekfalvakat támogatja.
Mentes Fesztet február 23-án és 24-én rendezik az ELTE Lágymányosi Campus Északi Tömbjében.
2019.02.16 14:14
Frissítve: 2019.02.16 14:14

Miért „hallgatózik” az orvos?

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:14
Illusztráció
Fotó: AFP/ Science Photo Library
A szív dobogását hallgatja az orvos, amikor a sztetoszkópot a páciens mellkasához tapasztva „hallgatózik”. Sokszor csak ezzel, a régi módszerrel lehet felfedezni a zörejt.
A szív feletti hallgatózás az egyik legrégebben és leggyakrabban használt kardiológiai vizsgáló módszer. Fonendoszkóppal, sztetoszkóppal, illetve a csecsemőknél a fület a testre szorítva hallgatja az orvos a szívhangokat – mondta dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. Ezek a normálison kívül lehetnek akcidentális és kóros szívzörejek. Utóbbiak megjelenésének helyét punctum maximumnak nevezik, ami arra a pontra vonatkozik, ahol a legerősebben hallható. Ha ez megvan, a zörejek intenzitását és hosszúságát kell meghallani. Ezt a klasszikus módszert még a XXI. században sem lehet mellőzni, legfeljebb ki kell egészíteni a szívultrahanggal, hogy a zörej okát egészen pontosan meg lehessen határozni.
A szívhangok elsősorban a billentyűk mozgásából, leginkább a becsapódásukból erednek. A zörejek helyéből, erejéből, intenzitásából és hosszúságából következtetni lehet a betegségre. Nagy részük a billentyűk elváltozásából: szűkületből vagy elégtelen záródásból ered. Gyermekkorban a két szívfél közötti sövény nyitva maradása is. Okozhat zörejt a magas láz, a vérszegénység (anaemia), a gyorsult keringés, és például a szívburok gyulladása is. Hallható lehet még az úgynevezett galopp hang, ami a kamra izomzatának betegsége, vagy ritmuszavar következtében jön létre. 
„Szívzörej miatt szinte sosem fordulnak orvoshoz a páciensek, ugyanis nem hallható, de a gyorsabb kifulladás vagy a fáradékonyság, esetleg a családban öröklődő szívbetegség utalhat betegségre
- mondja Vaskó Péter.
2019.02.15 14:14
Frissítve: 2019.02.15 14:14