A Google fejet hajt az oroszok előtt: átrajzolják a térképüket a Krím-félszigetnél

Publikálás dátuma
2019.02.07 15:07

Fotó: AFP/ Alexandr Polegenko / Sputnik
A világ első számú térképes alkalmazása, a Google Maps egy Moszkvában megkötött egyezség értelmében hamarosan már Oroszország részeként mutatja majd a vitatott hovatartozású területet.
Oroszország az utóbbi években rendszeresen szóvá tette, hogy a Google térképalkalmazása, amely kategóriájában a legnépszerűbb a világon, nem az ország részeként mutatta a Krím-félszigetet, amelyet 2014-ben annektáltak. Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlamenti alsóház biztonsági és korrupcióellenes bizottságának elnöke most viszont bejelentette, a Google képviselői egy moszkvai megbeszélésen megígérték, a cég ki fogja javítani térképein a Krím félsziget területi hovatartozásának, mint mondta, „nem korrekt” ábrázolását - írja a 24.hu

A 2014-ig Ukrajnához tartozó - többségében oroszok lakta - területet Oroszország az ukrán forradalmat követően szállta meg. A régióban 2014. március 16-án vitatott népszavazást tartottak, ahol - nagyon magas részvétel és elsöprő többség mellet - az Oroszországhoz való csatlakozásra voksoltak a helyiek. Vlagyimir Putyin ezt követően jelentette be a Krím "bekebelezését".
A történtek ellen akkor az ENSZ is tiltakozott, a mai napig pedig összesen csak 21 független ország ismeri el a Krímet Oroszország részeként - Európából például csak Fehéroroszország és Szerbia.
A helyzetet a Google Térkép sokáig úgy kezelte, hogy a Krím határát a megszokott fekete helyett piros vonal jelölte - jelezve, hogy "valami vita van" a terület hovatartozását illetően. Mostanra ez megváltozott, bár még mindig nem annyira, mint az oroszok valószínűleg szeretnék: Oroszország és a Krím között a térkép ugyan nem jelöl határvonalat, azaz látszólag elfogadták az annektálást, ám még Ukrajna és a Krím között sem "húzta be" a rendes országhatárt (folyamatos fekete vonal) a cég, csak olyat, amely általában a vitatott státuszú területeket szegélyezi (szaggatott fekete vonal). Íme:
Frissítve: 2019.02.07 15:08

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hónapokkal azt követően, hogy először beszélt ennek lehetőségéről, Joe Biden csütörtökön egy videóüzenetben bejelentette: indul a 2020-as amerikai elnökválasztáson – derül ki a CNN cikkéből. Obama egykori alelnöke „a nemzet lelkéért való küzdelemként” jellemezte az elnökválasztást. Úgy fogalmazott: „alapvető értékeink, a világban betöltött szerepünk, a demokráciánk, minden, ami Amerikát Amerikává tette, kockán forog”.

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.