Antikrisztusi fondorlat: a Szentszék konzervatív szárnya nekiment a pápának

Publikálás dátuma
2019.02.09 13:14

Fotó: AFP/ Armin Weigel
Gyónás, válás, nők pappá szentelése esetén a konzervatív vonal szó szerint ragaszkodik a katolikus dogmákhoz.
Ferenc pápát burkoltan bíráló kiáltványt tett közzé a konzervatívnak tekintett Gerhard Müller bíboros, akit az egyházfő 2017-ben gyakorlatilag leváltott a hit és erkölcs védelmére hivatott vatikáni Hittani Kongregáció éléről, írja a 444.hu. Müller egyszer sem írta le Ferenc nevét, de egyértelműen bírálja a katolikus morálteológia azon irányát - az irgalmasság és a személyre szabott lelki vezetés fontosságát -, amelyet a jelenlegi pápa jelöl ki, szemben a két korábbi pápa konzervatívabb szemléletmódjával. Egy lelkipásztor azzal téveszti meg legjobban a híveket, ha nem a katolikus igazságot tanítja nekik, ami egy "antikrisztusi fondorlat" - írta a bíboros a dokumentumban. Müller emlékezteti a híveket arra az alapvető katolikus tanításra, hogy az áldozat szentségét csak abban az esetben vehetik magukhoz, ha előtte meggyónták bűneiket, ami azt is jelenti, hogy megfogadják: nem követik el újra őket. Vagyis ha egyházilag megházasodott emberek elválnak, és polgárilag újraházasodnak, azzal folytatólagosan bűnt követnek el. Ezzel a bíboros emlékeztet arra, hogy Ferenc pápa szemléletmódja a következő: miután az egyházat képviselő lelkipásztor megismeri az újraházasodott hívő lelkét, és kíséri őt spirituális fejlődése útján, lehetővé teheti számára az áldozást. Müller emlékeztet arra is, hogy nők nem szentelhetők pappá, és a papoknak nőtlenségben kell élniük. Bár Ferenc pápa is megerősítette ezeket, utasítására tanulmány készül a korai egyház női szerpapjairól, valamint indítványozta, hogy kaphassanak felmentést a cölibátus alól azok a nős férfiak, akik bizonyítják elkötelezettségüket a hivatás iránt. A bíboros közölte, hogy az egyház több püspöke, papja és laikus tagja kérésére írta a "kinyilatkozás igazságáról szóló nyilvános tanúságtételét, mert lelkipásztorként ez kötelessége az egyházon belül tapasztalható egyre nagyobb zavarodottság miatt".

Megosztja az Uniót Kína terjeszkedése, de Orbán lelkes

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:00

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Komoly veszélyt jelent egyes országok számára a kínai Új selyemút kezdeményezés, amit nem egy ázsiai példa mutat.
Orbán Viktor is részt vesz a Pekingben csütörtökön kezdődött és szombatig tartó Egy övezet egy út konferencia, amelyen 40 ország vezetői találkoznak, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Új selyemút kínai kezdeményezés, elsősorban gazdasági jellegű ugyan, ennek révén azonban Peking politikai jelentőségét is növeli a világban. Noha a kínai elnök, Hszi Csin-ping gazdaságélénkítésre vonatkozó víziója elsősorban az ázsiai, délkelet-ázsiai térségre szól, deklarált célja az is, hogy szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre ösztönözze az eurázsiai kontinens államait. Ez az övezet a világ legnépesebb és leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató térsége, magyarán a legnagyobb piac, amit egyetlen nyugati ország sem tud vagy akar mellőzni. Mégis, a találkozóról hiányoznak a nyugati demokráciák vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök így ismét nem csak jó hírű vezetők társaságába került. A jelentős kínai beruházás ugyan nyilván roppant csábító egy sor államnak, de rendkívüli veszélyeket is jelent számukra. Több ország vált eladósodottá, amivel Kína fontos kikötők felett szerezte meg az ellenőrzést legalább száz évre. Mianmar és Srí Lanka is tudna erről mesélni. A kínai terjeszkedés egyelőre inkább az ázsiai és afrikai térségben érzékelhető. Srí Lanka fővárosában, Colombóban például Peking 1,1 milliárd eurónyi összeget fektet be. Emellett Peking építi meg a kalkuttai, rangúni és nairobi kikötőt, de a görögországi Pireuszban is ezt tervezi. A másik nagy veszély az, hogy a terjeszkedéssel Kína saját vállalatait akarja előnyös helyzetbe hozni. Erre figyelmeztettek az Unió vezetői is az áprilisi EU-Kína csúcstalálkozón. Brüsszel azt akarja elérni, hogy azonos versenyképességi szabályok vonatkozzanak az Európában megjelenő kínai és a Kínában kereskedni kívánó európai vállalatokra. Jellemző, hogy a két évvel ezelőtti pekingi Új Selyemút konferencián a pekingi vezetés az utolsó pillanatban olyan nyilatkozatot dugott a jelenlévő vezetők orra alá, amely egyértelműen a kínai vállalatokat kedvezményezné a külföldiek rovására. Az európaiak hiányolták a dokumentumból a közbeszerzések átláthatóságát biztosító kötelezettségvállalást és a kölcsönös piacra jutás garanciáit. Nem is csoda, hogy megosztja az EU-t Kína egyre nyilvánvalóbb európai terjeszkedése. Peking számára ugyanis a gazdasági kezdeményezés lényegében stratégiaváltást jelent, s ennek egyértelmű célja a Nyugat felé terjeszkedés. Peking ezt ügyesen teszi, a G7-ek első államaként néhány hete Olaszország is csatlakozott az Új selyemúthoz. Az Új selyemút egy új kereskedelmi út kiépítését takarja; egy sor infrastrukturális beruházással, amelynek összértéke 2030-ig 24-26 billió (!) dollár. A hatalmas összeg nagy részét Peking finanszírozná az Asian Development Bank, az ázsiai beruházási bank, valamint a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) New Development Bankja révén. Néhány infrastrukturális projekt (elsősorban vasútépítésről van szó) már megvalósult. 2017 áprilisában például 12 ezer kilométeres vasúti összeköttetés létesült London és a kínai iparváros, Jivu között. A britek első Kínába tartó vonatukat whiskyvel, gyógyszerekkel, gépalkatrészekkel pakolták meg. A kínaiak sikerrel osztják meg az EU-t, amit az áprilisi, horvátországi fórum is jelez, amelyen 16 európai ország állam- és kormányfői találkoztak Li Ko-csiang kínai kormányfővel, s mutattak leplezetlen érdeklődést Peking kezdeményezése iránt. Kína tehát jelentős összegeket költ a különféle beruházásokra, de ennek nagyon megkéri az árát.

Lelkes a miniszterelnök

Az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel, hiszen az együttműködés egy fontos garancia a világgazdaság szabadságának fenntartására – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Pekingben, amikor Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyalt. Azt is mondta: komoly feladat fenntartani  a szabadkereskedelem és a világgazdaság szabadságának a rendjét, és az Egy övezet, egy út együttműködés fontos garancia erre. Orbánt fogadta Hszi Csin-ping államfő is, akivel a gazdasági együttműködés sikereit és európai ügyeket is megvitatott.

Frissítve: 2019.04.26 08:00

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38