Putyin mániásan kavarni fog, hogy újra úgy menjenek a dolgok, ahogy a szovjet időkben

Publikálás dátuma
2019.02.09 19:07

Fotó: AFP/
Az ukrán államfő biztosra veszi, hogy a Kreml beleavatkozik az elnökválasztásba.
Petro Porosenko ukrán elnök szerint a Kreml be akar avatkozni a március végi ukrajnai elnökválasztásba, és Vlagyimir Putyin orosz elnök "mániásan" törekedni fog arra, hogy az országot orosz befolyás alá vonja, ahogy az a szovjet időkben volt. Putyin terve egyértelmű: le akarja rombolni a független ukrán államot és a demokráciáját, meg akarja fosztani az ukránokat a békés és biztonságos élethez való joguktól - mondta Porosenko szombaton egy kampányrendezvényen az elnöki hivatal közlése szerint. Az elnök megjegyezte: az elnökválasztás egy Ukrajnáért folytatott "csata" lesz. Az ukrán parlament csütörtökön megtiltotta, hogy orosz állampolgárok megfigyelőként részt vegyenek a választásokon, amivel a törvényhozók Moszkvát akarják meggátolni abban, hogy beavatkozzon a voksolási folyamatba. Oroszország bírálta a lépést. Porosenko szombati beszédében úgy fogalmazott, hogy olyan "tiszta győzelemre" törekszik, amelyet nem kérdőjelezhet meg senki. Ha egy második elnöki ciklusra is újraválasztják, akkor figyelmét a szegénység elleni küzdelemre fogja irányítani, felkészíti az országot a NATO- és EU-tagságra és békét próbál majd teremteni - ígérte. A közvélemény-kutatások szerint Porosenko a harmadik helyen áll a népszerűségi listán Volodimir Zelenszkij humorista és Julija Timosenko, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltje, volt miniszterelnök mögött.  
Szerző
2019.02.09 19:07

Ha Trump vámháborút kezd az EU-val, az uniónak már kész a válasza

Publikálás dátuma
2019.02.18 21:58
Illusztráció
Fotó: Getty Images/ SCOTT OLSON
Gyors válaszlépésekkel készül az autóipari védővámok elrendelésének esetére az Európai Unió.
Gyors és hatékony válaszlépéseket fog elrendelni az Európai Unió, amennyiben az Egyesült Államok védővámokkal sújtja a gépjárművek és autóalkatrészek importját - figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság szóvivője.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium vasárnap nyújtotta be jelentését Donald Trump elnöknek arról, hogy álláspontja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e a nagymértékű jármű- és alkatrészimport az Egyesült Államokban. Egyes források szerint a tárca arra jutott, hogy igen, és ennek nyomán az elnök védővámokat rendelhet el, mint tette tavaly az acél- és alumíniumáruk esetében is.
Az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker még tavaly nyáron megállapodott Donald Trumppal, hogy tárgyalásokat kezdenek az ipari termékek vámmentességéről és a nem autóipari termékeket érintő szubvenciók eltörléséről, az egyeztetések ideje alatt pedig egyik fél sem vet ki új vámokat. Juncker egy friss interjújában kiemelte:
Trump a szavát adta, s ő hisz neki, de amennyiben ennek mégsem tesz eleget, akkor az EU sem fogja feltétlenül tartani magát a több amerikai szójabab és cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlására vonatkozó korábbi vállalásához.
A bizottság korábban hangsúlyozta, hogy az európai autóexport nem fenyegeti az amerikai ipar és gazdaság életképességét, nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, sőt épp ellenkezőleg, az állítólagos kockázatokkal magyarázott újabb protekcionista korlátozások pedig 13-14 milliárd dolláros kárt is okozhatnának az Egyesült Államok számára.
Az Egyesült Államokban 2017-ben értékesített körülbelül 17 millió autónak valamivel kevesebb mint fele származott importból. Ezek közül is a legtöbb Kanadából és Mexikóból érkezett, amelyek nagy valószínűséggel mentességet kapnának a Fehér Ház által korábban beígért 25 százalékos büntetővámok alól. A német autógyárak tavaly mintegy 470 ezer járművet szállítottak az Egyesült Államokba Németországból. Donald Trump beiktatása óta a kereskedelmi konfliktus mellett számos más ügy is mérgezi az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatát. Komoly nézeteltérések vannak az Atlanti-óceán két partja között sok területen a klímaváltozástól, a NATO és az EU-n, valamint általában véve a multilateralizmosan át egészen a szíriai és az iráni helyzetig.
2019.02.18 21:58

Tucatnyi amerikai vállalat lett kínai és iráni kibertámadás célpontja

Publikálás dátuma
2019.02.18 20:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az elkövetők az iráni és a kínai kormányzathoz köthetőek, Donald Trump elnöki döntései vezethettek a történtekhez.
Iráni és kínai, állami hátszéllel dolgozó hackerek ismét mintegy tucatnyi amerikai vállalat, bank és kormányzati ügynökség számítógépes rendszereit támadták - írta hétfőn a New York Times című napilap. Az újság nevük elhallgatását kérő hírszerzési forrásokra hivatkozva konkrétan megnevezett hármat a közalkalmazott kiberbűnözők célpontjai közül, ezek:
  • a Boeing,
  • a General Motors és
  • a T-Mobile.
A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a Fire Eye nevű, informatikai biztonsággal foglalkozó magánvállalat szintén meg nem nevezett elemzőit idézve pedig azt közölte: a decemberben kezdődött és januárban folytatódott részleges kormányzati leállás idején
a belbiztonsági minisztérium riadót is elrendelt.
A lap információi szerint a hackerek az iráni és a kínai kormányzathoz köthető személyek voltak. Nem világos ugyanakkor, hogy a hackertámadások mennyire voltak sikeresek. Sem az érintett vállalatok, sem a washingtoni kínai nagykövetség munkatársai nem kívánták kommentálni a lap értesüléseit.
Adam Segal, a Külkapcsolatok Tanácsa kiberprogramjának vezetője a kínai hackertámadásokra utalva azt nyilatkozta a lapnak: a kínaiak amellett, hogy katonai információkat is meg akarnak szerezni, elsősorban az amerikai technológia megszerzésére összpontosítanak.
A New York Times elemzése szerint a számítógépes támadások megélénkülése azzal magyarázható, hogy Washington egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut, illetve kereskedelmi vitában áll Kínával - vagyis Donald Trump elnöki döntéseinek közvetlen következményeiről van szó. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az Egyesült Államok legfőbb ellenfele a kibertérben Oroszország.
2019.02.18 20:11