Előfizetés

110 milliárdos eltéréssel becsülték fel Bige László vagyonát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.13. 08:22
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A száz leggazdagabb magyar közé 220 milliárdos céges és magánvagyonnal került be a műtrágyakirály, a Forbes viszont csak feleennyire taksálta Bige vagyonát.
Brutális, 110 milliárdos különbséggel mérték fel Bige László vagyoni helyzetét a Forbes és a Napi.hu által publikált Száz leggazdaabb magyar-összeállítás. A két számítás között csupán néhány hónap telt el: az előbbi lista tavaly májusban jött ki, az utóbbi pedig az év végén. A 24.hu megpróbálta megtudni, mi okozza a drámai különbséget, vagyis mitől eshetett legalábbis becslés szerint a felére a Bige-vagyon hét hónap alatt. Ez azért is érdekes kérdés, mert a műtrágyakirály szolnoki gyárát novemberben 300 rendőr szállta meg, akkora volt a felhajtás, hogy éjszakára is a területen maradtak. Hogy egy újabb oligarchaleszámolás egyik felvonását láttuk-e, még mindig nem világos, legalábbis a rajtaütés részletesebb indoklásával máig adósak a hatóságok. A Forbes szerkesztője, Zsiborás Gergő  a lapnak azt mondta, az akciót nem vették figyelembe a számításoknál. Tény, hogy egyelőre csak a nyomozás megkezdéséről jelentek meg hírek, konkrét bűncselekmény, esetleg bírság, a csoport eredményét, üzletmenetét befolyásoló információk nem láttak napvilágot.

Ugyanazt nézik, de nem ugyanúgy

Márpedig mindkét toplista készítői csakis a nyilvánosan elérhető adatokból dolgoznak, jobbára cégértéket számolnak, lényegében azt becsülik meg, mennyit fizetnének az adott milliárdos cégeiért, ha mindet eladnák és persze vevő is lenne rájuk. Csak nem teljesen ugyanazokat az adatokat veszik figyelembe. A 100 leggazdagabb magyar védjeggyel megjelenő lista esetében a kiindulási pont a saját tőke, de figyelembe veszik a nyereséget, a piaci részesedést, az exportot, külföldi cégekben való részesedést vagy például az ingatlanportfóliót. A 220 milliárd forintos Bige-vagyon kiszámításához a 2017-es adatok álltak rendelkezésre, de a birodalom cégeinek teljesítményét összesítő konszolidált mérleg még nem készült el, azt csak októberben adták le a cégbíróságon – ebben látja az eltérés fő okát Szakonyi Péter, aki 18 éve szerkeszti a milliárdosok rangsorát. A A Forbes kicsit másként dolgozik, az amerikai anyalap módszertanát átvéve összesíti a mogulok vagyonát. Az adott a vállalat aktuális üzleti eredményességét veszi alapul és szorozza az iparági szorzóval, továbbá figyelembe veszi a készpénzállományt, valamint a hiteleket és persze a felvett, adózott osztalékokat is. A szorzót alapvetően az iparági tranzakciók alapján lövik be, de nézik a piaci helyzetet, a növekedési potenciált, az exportbevételt, márkaerősséget, amik mind befolyásolják a mutatót. A Bige-vagyonnál tapasztaltható visszaesést két fő okkal magyarázta Zsiborás Gergő. Alacsonyabb szorzóval számoltak, mert jelentősen romlott az iparági környezet. Több lett a versenytárs, ami nem tesz jót az eladási áraknak, ráadásul emelkedtek a gázárak, vagyis nőttek a termelési költségek. Ami a konkurenciát illeti, a magyar piacra belépett Andrej Babis Agrofert-csoportja, aminek Szlovákiában, vagyis elég közel van műtrágyagyára, de Ausztriában, Romániában is termelnek nagy gyárak. Érvágás Bigének, hogy a legnagyobb magyarországi agrárintegrátort, a KITE-t nem tudta megszerezni, sőt, miután, ellenlábasa, Csányi Sándor elszerezte az orra elől a nádudvari céget, fel is mondták a szerződést Bigéékkel.  

318,20 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2019.02.13. 08:22
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Az előző napi trendet folytatva tovább erősödött szerdára virradóra a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 318,30 forintról szerda reggel fél nyolcra 318,20 forintra csökkent. 
Alacsonyabban jegyezték az előző esti árfolyamhoz képest a dollárt és a svájci frankot is. 
A dollár jegyzése 281,18-ról 280,63 forintra, a svájci franké 279,30 forintról 279,14-re csökkent szerda reggelre.

Alapjogokat is sért a mélyülő szemétválság

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.02.13. 06:30
A Zöld Híd területén a katasztrófavédelem üríti a kukákat és állja a költségeket
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az Orbán-kormány süket a jövő nemzedékek szószólójának a hulladékgazdálkodással kapcsolatos, egyre sűrűbb vészjelzéseire.
Mindeddig nem tapasztalt érdemi előrelépést a hazai hulladékágazat gondjainak megoldása érdekében az Orbán-kormány részéről Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, az alapjogi biztos helyettese. Novemberi, átfogó értékelése szerint hiányoznak az észszerű hulladékgazdálkodás ösztönzői, a szereplők hatáskörei ellentmondásosak, a gazdálkodási döntések alapjául szolgáló terv rendszeresen csak az adott év végére készül el, a szabályozási és gazdálkodási jogosítványok nagy részét birtokló, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. a hulladékszállítók működésének alapjául szolgáló úgynevezett megfelelőségi véleményét tisztázatlan módon, az Alaptörvény által biztosított jogorvoslati lehetőségek nélkül adja meg és vonja vissza. Az – immár az NHKV által beszedett - hulladékdíj nem fedezi a szolgáltatás tényleges költségeit. Ráadásul az NHKV a közszolgáltatók követhetetlen elvek szerint kiszámolt költségtérítését is rendszeresen késve utalja. Ez a biztonságos napi ellátás mellett az önkormányzati vagyont, sőt már a környezetet is veszélyezteti. Szerinte a megfizethető díj és a megfelelő szolgáltatás egyaránt társadalmi érdek, ami között egyensúlyt kell találni. Februárban konkrét panaszok alapján külön is kifogásolta, hogy az NHKV a fogyasztók számára rendszertelenül, késve, gyakorta egyszerre több negyedéves számlát küld. Anyagaiban konkrét megoldási javaslatokat is tett. Bándi Gyula ehhez képest mindmáig nem tapasztal a hulladékágazat problémáinak megoldását célzó, átfogó intézkedéseket. Felvetéseik által egyedül az innovációs és technológiai tárca érezte magát érintve, azok megfontolását ígérve – közölte lapunkkal a biztoshelyettes. Hallottak a témában tartott tanácskozásokról, ám ezekre a jövő nemzedékek szószólóját nem hívták meg. Kétségkívül nem kötelező sem tanulmányaik alapján intézkedni, sem bevonni a hivatalt az előkészítés folyamatába. Ugyanakkor számos kedvező példát sorolt. Így az agrártárca épp a minap szigorított kérésükre a zöldhulladék-égetés szabályain, a római-parti gát kapcsán alakult bizottságba pedig megfigyelőként meghívást kaptak, amit örömmel elfogadtak. Bándi Gyula szerint a hulladékgazdálkodás mai gyakorlata számos alapjogot sért. Így például mindenki a szerződés szerinti rendszerességgel és ilyen fizetési ütemezéssel várhatja el a szolgáltatás számláját. Ehhez képest máig számos panasz érkezik hozzájuk arról, hogy az egyszerre kiküldött több negyedévnyi kukacsekk kifizetése a megadott rövid határidőn belül sok családnak komoly anyagi nehézségeket okoz. Megkeresésükre az NHKV a rendszertelen számlaküldést azzal indokolta, hogy nem kaptak megfelelő adatokat a díjbeszedést korábban végző helyi közszolgáltatóktól. Ez viszont meglátása szerint nem szolgálhat indokul arra, hogy az esetleges üzleti vitában nem érintett lakosságot emiatt jogbizonytalanságba és anyagi nehézségekbe sodorják. Ráadásul tapasztalatai szerint az NHKV az első sikertelen adategyeztetési kísérletek után nem tett érdemi lépéseket a címjegyzékek pontosítására. (Megjegyzendő, hogy a 2016-ban megalapított NHKV-nak az elmúlt évek során 28 közszolgáltatótól kellett volna az ügyféladatokat számára értelmezhető módon beszerezni.) Mindazonáltal a rendszer ismeretében Bándi Gyula meggyőződése, hogy az NHKV a rendelkezésére álló listák alapján is kísérletet tehetett volna a számlák szabályos időközönkénti, negyedéves kiküldésére. Az esetleges eltérésekből adódó hiányt pedig a cég a közszolgáltatókon behajthatja. Mint ismert, az Orbán-kabinet azért központosította és fagyasztotta be a tarifákat, illetve hozta létre az NHKV-t, mert meglátásuk szerint korábban az önkormányzatok akár megalapozott költségek nélkül is emelhették a helyi díjakat. Az új rendszert Bándi Gyula sem tartja „ördögtől valónak”, de szerinte az intézkedések nem bizonyultak alkalmasnak a hulladékszállítás problémáinak megoldására. A bevételek ma se a napi, se a fejlesztési költségeket nem fedezik. Ez utóbbi különös súllyal nehezedik a jövő nemzedékekre. Miközben az ellátás felelősei látszólag továbbra is a helyhatóságok, számos jogot elvontak tőlük az NHKV javára, amely azonban a rárótt feladattal láthatólag nem képes megbirkózni. A szolgáltatókra bevételeik megnyirbálása mellett az EU és az állam is egyre több megvalósítandó feladatot ró, amit nincs módjuk csökkenteni. Ez komoly veszélyt jelent például a szelektív gyűjtésre. Szintén kevéssé biztató, hogy az állam az így kialakuló hiányokat különböző időközönként több milliárdos-tízmilliárdos költségvetési támogatásokkal kénytelen kipótolni. Meglátása szerint már az előrelépést jelentene, ha ez tervezhetővé válna. Habár a kukákat jelenleg mindenhol ürítik, annak költségeit a Zöld Híd területén már a katasztrófavédelem állja, ami bizonyítottan drágább megoldás. A jövő nemzedékek szószólója észszerűbbnek tartaná, ha a díjbeszedést a korábbi rendszernek megfelelően újra a helyi szemétszállítók végezhetnék. Bándi Gyula szerint a kialakult helyzet veszélyeztetheti a lakossági szemét elszállítását és a környezetvédelem érdekeit.

A kormány ígérete szerint idén már nem érkezhet késve kukacsekk

A számos megkeresés ellenére a kormányzat meglehetős szűkszavú a kérdésben. A DK-s Vadai Ágnes egyre indulatosabb, elsősorban a kukaholding átláthatatlan gazdálkodására és a Zöld Híd anyagi helyzetére vonatkozó kérdéseire az NHKV tulajdonosi jogait birtokló Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter képviseltében helyettese, Fónagy János szűkszavúan vázolta a pénzbeszedés és -visszaosztás útját, hozzátéve, hogy az NHKV decemberben távozott – meg nem nevezett – irányítóinak nem fizettek végkielégítést. A szintén DK-s Oláh Lajos kérdésére Fónagy János kissé bővebben azt jelentette, hogy zajlik az NHKV szervezetére, vezetésére, működési folyamataira és számlázására kiterjedő hatékonyságjavítási „feltételeinek kialakítása”. A számlázás informatikai átállása a végéhez ért, 2019 első negyedében az ügyfelek már rendben megkapják a számláikat - ígéri a miniszterhelyettes. A vezetőváltások vezérigazgatói és igazgatói szinten is megtörténnek. (Ehhez képest a cég honlapjának mélyén elrejtett, december közepi keltezésű irat tanúsága szerint a cég elnöke Gyalog Gábor, megbízott vezérigazgatója pedig Vásárhelyi Tibor, ami megegyezik a júliusi állapottal.) A miniszterhelyettes ennek nyomán még magasabb ellátási színvonalat ígér, miközben szerinte az most is szakszerű és ütemes. Mesterházy Attila - minden bizonnyal lapunk tudósítása olvastán – arról tudakozódott, mit kívánnak tenni a tőkéjét mára elvesztő ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. helyzetének rendezésére. Ám a szocialista honatya be kellett érje azzal a válasszal, hogy a cégnek biztosítják a rendelet szerinti bevételeket. Lapunk megkeresésére az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól annyit üzentek, hogy „a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer eddigi működésének tapasztalatai alapján zajlik a rendszer felülvizsgálata, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási stratégiai megalapozó koncepció előkészítése”. Az NHKV és a vagyonminiszter megkereséseinkre nem reagál.