Új feljelentést tesz szívsebész-ügyben az MSZP

Publikálás dátuma
2019.02.13. 14:20
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
És tovább foglalkoznak az életmentő műtéttel késlekedő Honvéd kórház botrányával is. Gulyás Gergelytől pedig azt várják: magyarázza meg, miért hazudott a nagy nyilvánosság előtt.
 Olyan volt ez, mint a Tanú című filmben, amikor a per elején olvassák fel az ítéletet – példálózott Bangóné Borbély Ildikó, így idézve fel Gulyás Gergely méretes bukását a Parlamentben. 
Mint lapunk is több cikkben beszámolt róla, a kancelláriaminiszter tavaly október 8-án erélyesen védte meg Kásler döntését – vagyis Székely László szívsebész botrányos elbocsátását (Az elbocsátás után meghalt a szakember egyik betege – a szívsebész ügyről és következményeiről szóló cikkeinket ide kattintva találják meg részletesen). Gulyás azonban mellélőtt, mert olyan vizsgálati jelentés elolvasását kérte számon az ellenzéken, ami akkor még le sem zárult, ráadásul nem is volt nyilvános.
Magyarázatot szeretnénk kérni Gulyás Gergelytől: álljon ki a nyilvánosság elé, és mondja el, miért hazudott – mondta az eset kapcsán Bangóné, aki azt is hangsúlyozta, hogy nem hagyják veszni az ügyet: bár a „Fideszes munkáját végző Polt Péter” hivatala korábban visszautasította, hogy nyomozzanak Székely László korábbi betegének halála miatt, az MSZP most újabb feljelentést tesz, méghozzá a vizsgálat eredményeire hivatkozva.

Valós betegadatokat kértek a szívkórháztól

A vizsgálati anyagra ugyanis azóta fény derült: a jelentést készítő Nemzeti Népegészségügyi Intézet hét kötelezettséget írt elő a Gottsegen kórháznak a vizsgálat nyomán, ezek alapján egyáltalán nem ment minden rendben ott. Az első pontban többek között felszólították a kórházat, hogy „megfelelő időben a megfelelő ellátást nyújtsa”, és kötelezték „az egészségügyi dokumentáció megfelelő vezetésére”, abetegek „egyéniesített formában megadott teljes körű” tájékoztatására, és külön arra is, hogy a kezelőorvosok is tájékoztassák a betegeket a beavatkozásokról. Felszólították a kórházat a betegek önrendelkezési jogának biztosítására is, továbbá a „betegdokumentáció teljes körű vezetésére”, különös tekintettel az adatok „valóságnak megfelelő” rögzítésére. Kötelezték a kórházat a szívsebészeti osztály és műtő szabályzatának felülvizsgálatára és kiegészítésére is.  

Belehalni a késlekedésbe

At MSZP ugyanakkor feljelentés-kiegészítést tett a Honvéd kórházban másfél napig várakoztatott, (egyébként kezelhető) érszűkületébe belehaló nő ügyében is. A haláleset miatt a BRFK egyébként már nyomoz, az párt ezt az eljárást szeretné továbbgördíteni. „Ma Magyarországon évente 30 ezer olyan, egyébként gyógyítható beteg hal meg csak azért, mert nem jut hozzá a megfelelő ellátáshoz – mondta Bangóné. A sajtótájékoztatón az Echo televízió arról kérdezte a politikust, mit Gondol Karácsony Gergely később megbánt kijelentéséről, amiben a főpolgármester jelölt nem tartotta náci dolognak a zsidó képviselők listázását. Bangóné Borbély Ildikó először nem akarta kommentálni a történteket, és az érintetthez irányította a riporternőt- aztán azt mondta, Karácsony bocsánatkérésével lezártnak tekinti az ügyet. Egyúttal felvetette, hogy az Echo TV mikor vonja kérdőre a fideszes képviselőket cigányozós, zsidózós, sorosozós megjegyzéseikért.
Szerző

A fenyegetettség összehozta az MTA kutatóit: villámgyorsan nő a szakszervezeti taglétszám

Publikálás dátuma
2019.02.13. 13:53

Fotó: Tóth Gergő
"Be lesztek zárva" - üzente állítólag az ajtóból Palkovics László az MTA egyik kutatóközpontjának még az ősszel. Ez volt az a pillanat, ami után az akadémikusok rohamtempóban elkezdtek belépni a szakszervezetekbe.
"Egy évvel ezelőtt ezt el sem tudtam volna képzelni." Akárkivel beszéltünk az utóbbi napokban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) körül zajló eseményekről, ez a mondat valahogy mindig vissza-visszaköszönt. És hát, mi tagadás, egy éve ilyenkor még mi sem hittük volna, hogy ebben a minket körülvevő őrületes médiazajban lesz egy olyan nap, amikor a tudományos finanszírozás, a tudományos autonómia témája tartja leginkább lázban a nyilvánosságot - ahogy az kedden, az MTA épülete előtti tüntetés és élőlánc napján volt. Lám, a politika ezt is "elintézte"...

Tavaly júniusban érkeztek az első hírek arról, hogy a kormány átalakítaná az MTA kutatóhálózatának támogatási rendszerét, sokan pedig ezt már akkor is a "tudomány államosításaként" értelmezték. Maguk az érintettek viszont kezdettől fogva fair tárgyalásokra készültek, amelyek során észérvekkel meg lehet győzni a vitapartnert a teljes, vagy legalább részleges visszakozásról.
Éppen ezért sokáig az sem merült fel a kutatókban, hogy ebben a helyzetben szükségük lenne valamiféle védelemre.

Azóta viszont kiderült, racionális vita helyett kollektív támadás jött, egy olyan küzdelem, amelyben a másik fél a saját maga által felállított szabályokat sem tartja be. Az új helyzet pedig új megoldásokat kíván. Erről lapunknak a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) egyik munkatársa így beszélt: "ennek az egész Palkovics elleni küzdelemnek van egy olyan pozitív következménye, amire korábban senki sem gondolt: az MTA kutatóintézeteiben megnőtt a szakszervezeti aktivitás.
Megindult az akadémiai kutatóintézetek közötti szerveződés, mert a közös cél összehozta a különböző tudományterületek kutatóit."

Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa az ügyben jelentős fordulópontként jellemezte nekünk azt a pillanatot, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László egy tárgyalásról távozva, az ajtóból visszafordulva "üzente meg" a fentebb említett KRTK-nak, hogy: "be lesztek zárva!" Lőrincz szerint ekkor világossá vált, hogy meg kell vizsgálni, milyen jogi lehetőségeik vannak, milyen védelmet tudnak kapni, ha tényleg elbocsátásokra kerül sor. A legjobb lehetőségnek pedig a szakszervezet bizonyult, így döntés született ezek bővítéséről - ami több esetben egyenesen újraalakítást jelentett.

Merthogy az ilyesfajta aktivitás korábban nem igazán volt jellemző. Stefano Bottoni, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak úgy fogalmazott: "amíg normál üzemmódban mentek a dolgok, sokan nem érezték, hogy szükség lenne rá, hiszen senki nem gondolta, hogy közvetlen veszélyben lenne.
Amikor azonban erős lett a fenyegetettség, mérlegelni kellett a jogi védelem lehetőségeit."

Azt, hogy a szakszervezetek az akadémia berkein belül finoman szólva is "alvó" állapotban voltak, mi sem mutatja jobban, minthogy mikor a mostani belépési hullám előtt a szervezők arról kezdtek érdeklődni, kik a már bent lévő tagok, nem ritkán azt a választ kapták, hogy "már nyugdíjba mentek", ne adj' Isten "már meghaltak". "Régebben a szakszervezet egyfajta ideológiai elköteleződést is jelentett, sokan ezért is ódzkodtak a belépéstől. Most viszont, az új helyzetben, már kezdik felismerni, hogy ez egy érdekvédelmi szervezet, amit igénybe lehet venni" - mondta Lőrincz Viktor.

Ebben a bizonyos "új helyzetben" aztán a kormány által leginkább "kipécézett" humán tudományi területen minden kutatóközpontban villámgyorsan nőtt a szakszervezeti taglétszám. A KRTK egyik kutatója megjegyezte, "a 30-as korosztály tagjai, tehát a fiatal kutatók is aktívak, ami azért is jó, mert ennek a generációnak lesz valamiféle, mondjuk így, mozgalmi tapasztalata." Az általunk megkérdezettek többnyire a TUDOSZ-t, vagyis a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetét választották. Stefano Bottoni szerint náluk
a 440 munkavállalóból 100 lépett be egy hónap alatt.

A bűvös 10%-os küszöböt így messze megugrották: ez az az arány, ami fölött lehetőség van kollektív szerződést kötni, ami garantálhatja a jogokat. Bottoni szerint a cél most ennek megkötése március végéig - "elvileg" ekkor ér véget az akadémiai kutatóintézetek átvilágítása. Más kérdés, hogy a jelek szerint Palkovicsék nem szándékoznak megvárni a nagy horderejű döntésekkel a működést ellenőrző vizsgálat eredményét.

Lőrincz Viktor szerint is a fő cél, persze a forrásmegvonások elleni tiltakozás mellett, hogy minél tovább jussanak a jogi garanciák terén. Mint mondta, a végkielégítés mértékétől egy kollektív szerződésben sem tudnak eltérni, azt a törvény szabályozza, de például a felmondási időt (közalkalmazottak lévén egész pontosan: felmentési időt) illetően lehet mozgásterük. Fontos volna a kutatói hálózat egyben tartása, de jelen körülmények között nem tehetik meg, hogy ne gondoljanak a legrosszabbra is. "A »lekapcsolják a villanyt« a mi esetünkben lassan már nem is annyira átvitt értelmű kifejezés.
A fizetésünket jelenleg úgy kapjuk, hogy minden hónapban jön egy örömködő e-mail a minisztériumtól, amelyben, ha kicsit más szavakkal is, de leírják, hogy »Na, jó, ezt a hónapot még átutaljuk, ha már ledolgoztad!«"

- számolt be róla Lőrincz Viktor.

Az erősödő aktivitás tehát ősz óta tart, így adja magát a kérdés, vannak-e már kézzel fogható eredmények? Forrásaink szerint a nagy áttörések még váratnak magukra, de Lőrincz Viktor például igyekezett megvédeni a szakszervezeteket. "Az az igazság, hogy erre a teljes letámadásra senki nem készült fel. Ahogy nekünk, úgy a TUDOSZ elnökségének sincs meg az a kommunikációs eszköztára, amit itt használni kellene. Nekik eddig olyan ügyeik voltak, hogy egy embert elbocsátottak, és akkor megvizsgálták, hogy az jogszerűen történt-e?
Ehhez képest most egy teljes minisztérium és egy komplett propagandagépezet próbálja elgázolni a kutatóhálózatot."

Pedig jó példáért nem is kell messzire menni, hisz a versenyszférában a közelmúltban több szakszervezet is tudott sikereket elérni. Stefano Bottoni a párhuzam hallatán azért gyorsan leszögezi, az ő esetük egészen más, az ő alkupozíciójuk messze nem olyan jó (ha van egyáltalán), mint például az AUDI-dolgozóké.
"Bár éppenséggel az is ránk férne, de nálunk most nem a béremelésről van szó. Itt most a munkahelyünk megmaradása a tét. Vagy ha már megszűnik, legalább legyen valami a kezünkben."

- fogalmazott Bottoni.

Kérdés, a közeljövőben mit sikerül kiharcolniuk a kutatóknak. Néhányan azonban ezt már nem várták meg, Lőrincz Viktor elmondása szerint sokaknak éppen a most kialakult helyzet volt az utolsó lökés a külföldre távozáshoz. Az idő tehát egyre jobban szorít, Lőrincz pedig ennek kapcsán egy új aspektusát is felvillantotta az ügynek:
"A Palkovics-terv része, hogy projektalapú működésre álljanak át a kutatóközpontok. Nemrég ő maga is kapott egy projektet, azt, hogy tárgyalja le az akadémiával az átalakítás kérdéseit. Akárhogy nézzük, ezt a feladatát nem végezte el. Az új rendszerben tehát neki ezért nem járna finanszírozás. Mást ezért kirúgtak volna, őt azonban valamiért nem."

Utóbbin azért annyira nem lehet csodálkozni, hiszen az, hogy idehaza a szabályok sokszor mintha csak a - kormányhoz képest - "másik" felet kötnék, nem újdonság.

Olyannyira nem, hogy ezt speciel már egy évvel ezelőtt is el tudtuk volna képzelni.
Szerző
Frissítve: 2019.02.13. 14:33

Azonnal Vajna helyére lépett a Mészáros-kör

Publikálás dátuma
2019.02.13. 12:12
Vaszily Miklós lett a TV2 elnöke
Fotó: Molnár Ádám
A TV2 csoport találkozóját már Mészáros Lőrinc tőzsdei központjában tartották meg Andy Vajna halála után, az igazgatóságban is megjelentek az egykori gázszerelő emberei. A központosított cégek lassan országos tömbbé rendeződnek.
Csak négy nap telt el Andy Vajna halála után, amikor a filmmogul érdekeltségei közé sorolt TV2 Média Csoport Zrt. rendkívüli közgyűlést tartott, ráadásul különös helyszínen: nem a csatorna zuglói, Róna utcai székházában és nem is a Vajna-tulajdonú vállalatok Rákóczi úti főhadiszállásán. Hanem az Andrássy út 59. szám alatti villaépületben, amely „véletlenül” épp Mészáros Lőrinc tőzsdei társaságainak központja – írja cikkében a Válasz Online. A hírportál jellemző, de nem kizárólagos példaként említi a helyszínválasztást Mészáros-kör előtörésének érzékeltetéséhez. Mint rámutatnak, korábban is voltak erre utaló jelek, köztük az hogy az állami Eximbank helyett a Mészáros Lőrinc-féle MKB lett a veszteséget veszteségre halmozó kereskedelmi adó finanszírozója. Ráadásul a pénzintézet a jelzálog mellé óvadéki jogot is bejegyeztetett a TV2 részvényeire.

Mészáros emberei, szemben a Vajna-árvákkal

Tehát lényegében a Mészáros–Vajna-meccs kellős közepén „robbant” a szomorú halálhír – írja a portál, hozzátéve, a január 24-i rendkívüli közgyűlésen máris „földindulásszerű” változások történtek. Egyrészt Vajna helyett az igazgatóság egy másik tagja, az Echo Tv vezéreként is működő Vaszily Miklós lett a TV2 elnöke. Aki egyértelműen az Orbán–Mészáros-vonal delegáltja, hiszen még nem volt nagy kormánypárti médiaholding, amikor a milliárdos ugyanőt az Echo élére helyezte (illetve „betette” a részben általa ellenőrzött IKO Holding műsorgyártó vállalat felügyelőbizottságába). A megújult igazgatóság tagja lett továbbá a Mészáros-féle tőzsdei cégek jogi képviseletét ellátó Kertész Tamás József, valamint a felcsúti expolgármester érdekeltségeivel régóta szimbiózisban működő Duna Aszfalt Kft. ügyvédje, Czira Szabolcs Sándor – aki nem mellékesen az útépítő céget birtokló Szíjj László veje – így négy Mészáros-delegált áll szemben a cikkben csak „Vajna-árváknak” nevezett korábbi vezetéssel, köztük Dirk Gerkens-szel; Vaszily elnöksége viszont az előbbi csapat erejét bizonyítja.

A fél országot beolvasztják

 A TV2-ért folytatott harc tanulsága az -– jegyzi meg a portál – a jobboldali sajtószegmensben a stratégiai döntéseket nem a formális cégtulajdonosok hozzák (hiszen a csatorna hivatalosan még a Vajna által hátrahagyott érdekeltségi hálóba tartozik). Ez a különös eljárásrend már akkor kiütközött, amikor nemrég létrejött – egyelőre a TV2 nélkül – a kormánypárti orgánumokat egyesítő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, melybe a jobboldali cézárok vezényszóra, kvázi ajándékként beledobálták az addig általuk birtokolt újságokat, rádiókat. A lap ennek apropóján is emlékeztet rá, hogy a Fidesz-holdudvar legfontosabb vállalatai mindinkább közös irányítás alá sodródnak: mára számos olyan csúcsmenedzser „született”, aki – fittyet hányva a tulajdonoshoz való lojalitás parancsának – egyszerre szolgálja az egymástól gazdasági értelemben független, elvileg „versengő” Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, néhai Andy Vajnát, Schmidt Máriát, a takarékszövetkezeti lobbit, a MET nevű profi gázkereskedő vállalatot, a magyar államot, sőt akár Csányi Sándor OTP-jét is.  Egy biztos: a Mészáros-féle tőzsdei vállalatok fúziója már eldöntött, bejelentett tény. Egyesülni fog tehát az erőműveket, gabonafeldolgozókat, közmű- és vasútépítő társaságokat birtokló Opus és a turisztikai érdekeltségeket rejtő Konzum. Megy velük a nagy közösbe a gigantikus ingatlanportfolióval rendelkező Appeninn, a CIG Pannónia Életbiztosító, valamint az imént említett informatikai mamut, a 4iG Nyrt. Mi több: ilyen-olyan magántőkelapokon keresztül a Mészáros–Konzum-csoporthoz tartozik az MKB is, amely a gazdasági szaksajtó szerint egy-két éven belül szuperbankká terebélyesedhet – összeolvadva a Takarékbankkal és a hamarosan privatizálandó Budapest Bankkal. Ha tehát hinni lehet a hivatalos és félhivatalos bejelentéseknek, „piaci” trendeknek, valóban lesz itt akkora gazdasági tömb, amely – kis túlzással – kitesz egy fél országot. 
Szerző