„Az elmúlt fél évben a harcok intenzitása drámaian visszaesett. Szíriában a harcok szünetelnek, ha be azért nem is fejeződtek. Ugyanakkor a hadsereg készül Idlíb-tartomány visszafoglalására. Szerintem a csata kimenetele már azelőtt eldől a javunkra, mielőtt elkezdődne” - írta le a szíriai biztonsági helyzetet a Népszavának Samer Kharouf. A Damaszkuszban élő fiatalember hozzátette, a biztonsági helyzet a legtöbb városban jó, bár azért tartanak a szórványos bombázásoktól, emberrablásoktól, melyeket jobbára önálló terrorista sejtek hajtanak végre. „Az Iszlám Állammal az a baj, hogy nem csak egy katonai szervezet. Sajnos rengeteg a szegény és tudatlan ember, akinek ha fegyvert nyomnak a kezébe, akkor olyanokká válnak, mint az Iszlám Állam. A probléma nem is a fegyverrel van, hanem a gondolatokkal a fejeikben. Addig tehát nem is lehet legyőzni őket, amíg a Közel-Keleten nem történik egy gazdasági és intellektuális újjászületés. A szélsőségesek bármikor és bárhol visszatérhetnek” - válaszolta arra a kérdésünkre, hogy valóban sikerült-e legyőzni a terrorszervezetet.
„Biztonságban vagyunk, Damaszkuszban már nem harcolnak. Vidéken, például Aleppóban viszont még előfordulnak bombázások” - számolt be hasonló állapotokról lapunknak egy másik fővárosi lakos, Ghoufran Dayrawan. Az angol tanárként és filmkészítőként dolgozó nő szerint a mindennapi életük már jobb, bár vannak gazdasági nehézségeik. Ő is szeretné folytatni tanulmányait, Európába utazni, de nem engedheti meg magának. „Amerika hozta létre az Iszlám Államot, szóval mikor Donald Trump a legyőzéséről beszél, röhögnöm kell” - kommentálta ugyanakkor az amerikai kivonulás hírét.
„Az amerikai kivonás meglepetésként érkezett, és a meglepetések a háborúban mindig gonddal járnak!” - figyelmeztetett ugyanakkor Kharouf. A mindennapokról szólva ő is megerősítette Dayrawan tapasztalatait. „Persze helyenként változik, ám a helyzet összességében jó, ahhoz képest, hogy egy pusztító polgárháború sújtotta országról beszélünk. Az alapvető áruk, például élelem és gyógyszerek elérhetőek” - mondta. „Szíriában az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Tele vagyunk bánattal, könnyekkel, dühvel és gyűlölettel. Ugyanakkor reménnyel és a megbocsátás vágyával is. Még sok dolgunk van, hogy újraépítsük a társadalmunkat és gazdaságunkat. De a történet itt nem érhet véget” - nyilatkozta derűlátóan.
Optimizmusa nem alaptalan, hiszen a nyolcadik éve zajló szíriai háború végső felvonásához közeledik, és az már biztos, hogy Bassár el-Aszad államfő győzelmével zárul. Szíriában alapvetően három kérdés maradt terítéken: a kurdok ügye, az utolsó lázadók által uralt terület, Idlíb sorsa, és az Iszlám Állam teljes felszámolása. Különösen mióta Donald Trump amerikai elnök múlt év végén bejelentette a teljes amerikai kivonulást az országból, a lapokat Oroszország és Irán osztja, miközben Törökország próbálja menteni a menthetőt. Ma az oroszországi Szocsiban találkozik Vlagyimir Putyin orosz, Hasszan Róhani iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy próbáljanak megoldást találni a szövevényes helyzetre.
Ankara legfőbb célja, hogy az – eleddig – nyugati támogatást élvező, ám általuk terroristaként számon tartott kurdok függetlenedési törekvéseit letörjék, befolyásukat csökkentsék, a határ közelében egy biztonsági ütközőzónát hozzanak létre, akár egy fegyveres offenzívával biztosítva ezt. Erre elméletileg az amerikai csapatok távozásával lehetőség nyílik, kérdés, hogy mit szól hozzá a többi érdekelt fél? A tavaly szeptemberben ugyancsak orosz-iráni-török megegyezéssel létrejött - majd később Angela Merkel és Emannuel Macron közbenjárásával is megerősített - idlíbi tűzszünet is ingatag lábakon áll. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap már arra figyelmeztetett, hogy a tavaly tető alá hozott megállapodás csak átmeneti jellegű, különösen miután a tartomány 90 százaléka fölött a Hajat Tahrír al-Sám vette át az uralmat. Korábban ez a szervezet an-Nuszra Frontként, az al-Kaida szíriai ágaként volt ismert, és bár később függetlenedtek, ez nem változtat azon, hogy szélsőséges dzsihadistákról van szó. A terroristák kiverése jó ürügyként is szolgálhat Damaszkusz számára, hogy támadást indítson az utolsó, felkelők uralta terület ellen, ahogy arra Kharouf is utalt cikkünk elején. Még akkor is, ha félő, egy ilyen offenzíva valóságos vérfürdő lenne, és újabb menekültáradatot indíthatna útjának, hiszen Idlíbben a becslések alapján 70-80 ezer fegyveres, és hárommillió civil él.
Ami az Iszlám Államot illeti, az egykor rettegett terrorszervezet fénykorában több mint 133 ezer négyzetkilométert uralt, mára azonban mindössze néhány faluban lobog a hírhedt fekete-fehér zászlójuk. A kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lassan de biztosan számolja fel a terrorszervezet utolsó menedékeit, a dzsihadisták 300-400, főként külföldi harcosa az utolsó vérig harcol, miközben meggyötört családtagjaik százával próbálnak menekülni. Donald Trump amerikai elnök éppen azzal indokolta a szíriai kivonulást, hogy hamarosan a terrorszervezet területeinek száz százalékát felszabadítják, így fölöslegessé válik az amerikai jelenlét. Szavainak némileg ellentmond, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció legfrissebb statisztikái szerint január második felében még mindig 645 légicsapást hajtottak végre Szíriában (miközben Irakban kilencet). Az ENSZ tegnap közzétett jelentése ugyancsak arra figyelmeztet, hogy az Iszlám Államot még nem győzték le, 2018 második felében a harcosaik még mindig több támadást hajtottak végre Irakban és Szíriában, mint a világ többi részén összesen.
Az viszont biztos, hogy a fenyegetés átalakult. Híradások szerint az SDF erejének jelentős részét már nem a területek visszaszerzése, hanem a már felszabadított részek stabilizálása, az alvó sejtek felszámolása emészti fel. Az nyilvánvaló, hogy minden terroristával – és támogatóikkal – nem lehet végezni, több tízezer egykori harcos maradhatott életben, akik a gyéren lakott sivatagos területeken, a hegyekben, vagy egyszerűen a fegyvert letéve, elvegyülve vár a megfelelő alkalomra. A 2014-es villámháborúszerű katonai sikereik viszont aligha megismételhetőek.
