Előfizetés

Utolsókat rúgja az Iszlám Állam

László Dávid
Publikálás dátuma
2019.02.14. 12:00
Menekülnek az Iszlám Állam harcosainak feleségei
Fotó: FADEL SENNA / AFP
Szíriában a végéhez közeledik a nyolc éve tomboló háború, miközben az élet lassan visszatér a régi kerékvágásba.
„Az elmúlt fél évben a harcok intenzitása drámaian visszaesett. Szíriában a harcok szünetelnek, ha be azért nem is fejeződtek. Ugyanakkor a hadsereg készül Idlíb-tartomány visszafoglalására. Szerintem a csata kimenetele már azelőtt eldől a javunkra, mielőtt elkezdődne” - írta le a szíriai biztonsági helyzetet a Népszavának Samer Kharouf. A Damaszkuszban élő fiatalember hozzátette, a biztonsági helyzet a legtöbb városban jó, bár azért tartanak a szórványos bombázásoktól, emberrablásoktól, melyeket jobbára önálló terrorista sejtek hajtanak végre. „Az Iszlám Állammal az a baj, hogy nem csak egy katonai szervezet. Sajnos rengeteg a szegény és tudatlan ember, akinek ha fegyvert nyomnak a kezébe, akkor olyanokká válnak, mint az Iszlám Állam. A probléma nem is a fegyverrel van, hanem a gondolatokkal a fejeikben. Addig tehát nem is lehet legyőzni őket, amíg a Közel-Keleten nem történik egy gazdasági és intellektuális újjászületés. A szélsőségesek bármikor és bárhol visszatérhetnek” - válaszolta arra a kérdésünkre, hogy valóban sikerült-e legyőzni a terrorszervezetet. „Biztonságban vagyunk, Damaszkuszban már nem harcolnak. Vidéken, például Aleppóban viszont még előfordulnak bombázások” - számolt be hasonló állapotokról lapunknak egy másik fővárosi lakos, Ghoufran Dayrawan. Az angol tanárként és filmkészítőként dolgozó nő szerint a mindennapi életük már jobb, bár vannak gazdasági nehézségeik. Ő is szeretné folytatni tanulmányait, Európába utazni, de nem engedheti meg magának. „Amerika hozta létre az Iszlám Államot, szóval mikor Donald Trump a legyőzéséről beszél, röhögnöm kell” - kommentálta ugyanakkor az amerikai kivonulás hírét. „Az amerikai kivonás meglepetésként érkezett, és a meglepetések a háborúban mindig gonddal járnak!” - figyelmeztetett ugyanakkor Kharouf. A mindennapokról szólva ő is megerősítette Dayrawan tapasztalatait. „Persze helyenként változik, ám a helyzet összességében jó, ahhoz képest, hogy egy pusztító polgárháború sújtotta országról beszélünk. Az alapvető áruk, például élelem és gyógyszerek elérhetőek” - mondta. „Szíriában az élet lassan visszatér a rendes kerékvágásba. Tele vagyunk bánattal, könnyekkel, dühvel és gyűlölettel. Ugyanakkor reménnyel és a megbocsátás vágyával is. Még sok dolgunk van, hogy újraépítsük a társadalmunkat és gazdaságunkat. De a történet itt nem érhet véget” - nyilatkozta derűlátóan. Optimizmusa nem alaptalan, hiszen a nyolcadik éve zajló szíriai háború végső felvonásához közeledik, és az már biztos, hogy Bassár el-Aszad államfő győzelmével zárul. Szíriában alapvetően három kérdés maradt terítéken: a kurdok ügye, az utolsó lázadók által uralt terület, Idlíb sorsa, és az Iszlám Állam teljes felszámolása. Különösen mióta Donald Trump amerikai elnök múlt év végén bejelentette a teljes amerikai kivonulást az országból, a lapokat Oroszország és Irán osztja, miközben Törökország próbálja menteni a menthetőt. Ma az oroszországi Szocsiban találkozik Vlagyimir Putyin orosz, Hasszan Róhani iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy próbáljanak megoldást találni a szövevényes helyzetre. 
Ankara legfőbb célja, hogy az – eleddig – nyugati támogatást élvező, ám általuk terroristaként számon tartott kurdok függetlenedési törekvéseit letörjék, befolyásukat csökkentsék, a határ közelében egy biztonsági ütközőzónát hozzanak létre, akár egy fegyveres offenzívával biztosítva ezt. Erre elméletileg az amerikai csapatok távozásával lehetőség nyílik, kérdés, hogy mit szól hozzá a többi érdekelt fél? A tavaly szeptemberben ugyancsak orosz-iráni-török megegyezéssel létrejött - majd később Angela Merkel és Emannuel Macron közbenjárásával is megerősített - idlíbi tűzszünet is ingatag lábakon áll. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap már arra figyelmeztetett, hogy a tavaly tető alá hozott megállapodás csak átmeneti jellegű, különösen miután a tartomány 90 százaléka fölött a Hajat Tahrír al-Sám vette át az uralmat. Korábban ez a szervezet an-Nuszra Frontként, az al-Kaida szíriai ágaként volt ismert, és bár később függetlenedtek, ez nem változtat azon, hogy szélsőséges dzsihadistákról van szó. A terroristák kiverése jó ürügyként is szolgálhat Damaszkusz számára, hogy támadást indítson az utolsó, felkelők uralta terület ellen, ahogy arra Kharouf is utalt cikkünk elején. Még akkor is, ha félő, egy ilyen offenzíva valóságos vérfürdő lenne, és újabb menekültáradatot indíthatna útjának, hiszen Idlíbben a becslések alapján 70-80 ezer fegyveres, és hárommillió civil él. Ami az Iszlám Államot illeti, az egykor rettegett terrorszervezet fénykorában több mint 133 ezer négyzetkilométert uralt, mára azonban mindössze néhány faluban lobog a hírhedt fekete-fehér zászlójuk. A kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) lassan de biztosan számolja fel a terrorszervezet utolsó menedékeit, a dzsihadisták 300-400, főként külföldi harcosa az utolsó vérig harcol, miközben meggyötört családtagjaik százával próbálnak menekülni. Donald Trump amerikai elnök éppen azzal indokolta a szíriai kivonulást, hogy hamarosan a terrorszervezet területeinek száz százalékát felszabadítják, így fölöslegessé válik az amerikai jelenlét. Szavainak némileg ellentmond, hogy az Egyesült Államok vezette katonai koalíció legfrissebb statisztikái szerint január második felében még mindig 645 légicsapást hajtottak végre Szíriában (miközben Irakban kilencet). Az ENSZ tegnap közzétett jelentése ugyancsak arra figyelmeztet, hogy az Iszlám Államot még nem győzték le, 2018 második felében a harcosaik még mindig több támadást hajtottak végre Irakban és Szíriában, mint a világ többi részén összesen. Az viszont biztos, hogy a fenyegetés átalakult. Híradások szerint az SDF erejének jelentős részét már nem a területek visszaszerzése, hanem a már felszabadított részek stabilizálása, az alvó sejtek felszámolása emészti fel. Az nyilvánvaló, hogy minden terroristával – és támogatóikkal – nem lehet végezni, több tízezer egykori harcos maradhatott életben, akik a gyéren lakott sivatagos területeken, a hegyekben, vagy egyszerűen a fegyvert letéve, elvegyülve vár a megfelelő alkalomra. A 2014-es villámháborúszerű katonai sikereik viszont aligha megismételhetőek.

Nem hagy űrt az Egyesült Államok

„Az Iszlám Állam elleni harcok oroszlán részét Szíriában valóban a kurdok végezték, ennek egyik oka, hogy a terrorszervezet őket fenyegette a legjobban. Ráadásul a kurdok célja az volt, hogy a három kurd többségű tartományt elfoglalják és egyesítsék, – ami végül a török beavatkozás miatt nem valósult meg – aminek elérésében az Iszlám Állam ugyancsak az útjukban állt. Közben az Egyesült Államok az Iszlám Államot akarta legyőzni. Mivel a két érdek egybeesett, amerikai fegyverekért és támogatásért cserébe a kurdok területeiktől délebbre, például az Iszlám Állam „szíriai fővárosa”, Rakka ellen is vállalták a harcokat. Ezeket a részeket azonban már valószínűleg nem akarják megtartani a későbbiekben” - vázolta fel a szíriai kurdok szerepét a terrorszervezet elleni küzdelemben Wagner Péter. „Persze a szíriai kormányerők is harcoltak az Iszlám Állam ellen, de eleinte számukra nem ez volt a prioritás, hanem a felkelők uralta területek visszafoglalása” - tette hozzá a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A közel-keleti térség szakértője úgy vélte, az Iszlám Állam elleni küzdelemben az Egyesült Államok szíriai kivonulása nem lesz különösebb hatással. „Az amerikai légierő eddig sem Szíriából, hanem például Irakból, Kuvaitból indította harci gépeit. A nagyjából kétezer fős jelenlét már inkább a törökök elrettentésére szolgál” - tette hozzá. Mégsem gondolta úgy, hogy az amerikai távozás után biztosan azonnal támadnának a törökök. „A szíriai kormánynak, Oroszországnak és Iránnak sem érdeke egy ilyen forgatókönyv. Valószínűleg a szíriai kormányerők és a kurdok valamilyen módon kiegyeznek, például területekért cserébe a kurdok részleges autonómiát kapnak. Moszkva közvetítésével pedig megpróbálnak Törökország számára is megnyugtató megoldást találni” - mondta. Wagner Péter azzal egyetértett, hogy az Iszlám Államot „államként” legyőzték, de arra figyelmeztetett, hogy harcosaik ezután klasszikus terrorszervezetként működhetnek tovább. „Önálló, minimális hierarchiával rendelkező sejtekben hajthatnak végre merényleteket, rajtaütéseket, emberrablásokat, ahogyan Irakban például már teszik is. Ezzel együtt az előző néhány év tendenciáját folytatva a Nyugat fenyegetettsége tovább csökken. Úgy tűnik, az életben maradt harcosok más konfliktuszónákba mentek, és nem Európába próbálnak bejutni” - mutatott rá.

Zöld utat adtak a szerzői jogi módosításnak az EU intézményei

MTI
Publikálás dátuma
2019.02.14. 11:35
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tagállamoknak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.
Megállapodtak a szerzői jogi szabályozás tervezett módosításáról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei. A kompromisszumos megoldást máris sokan bírálják, mondván, hogy egyes rendelkezések veszélyeztetik az internet szabadságát. Az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács képviselői egésznapos tárgyalás után hozták tető alá az előzetes egyezséget. A tervezettel biztosítani kívánják, hogy az internetes vállalatok a jelenleginél többet fizessenek a felhasznált tartalmak után a művészeknek, a zenészeknek és a hírszolgáltatóknak. A kisebb platformokra és a startup cégekre enyhébb előírások vonatkoznának, mint például a Youtube-ra vagy a Google-re. A Wikipediához hasonló, nem kereskedelmi célú oldalak pedig automatikusan kívül esnének a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén. Egyelőre nem tudni, hogy a valamilyen formában szerzői jogi védelem alá eső tartalmak törlésére milyen előírásokat tartalmaz a megállapodás, a pontos részleteket a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni. Ez volt a korábbi tervezetek leginkább vitatott pontja, és noha az EP illetékes sajtóreferense arról tájékoztatta az MTI-t, hogy nincs szó kötelező előzetes szűrésről, a bírálók szerint a platformok valószínűleg így is algoritmusokat vezetnek majd be, hogy megfeleljenek az új szabályoknak. A tisztségviselő elmondta, hogy a frissített irányelv nem tér ki arra, milyen eszközök szükségesek a jogsértő tartalmak eltávolítására, csupán meghatározza, hogy nem lehetnek illegálisan az internetes platformokon szerzői jogi védelem alá eső tartalmak. Ha mégis ez történik, a jogtulajdonosok pert indíthatnak. Közleményében az Európai Bizottság üdvözölte a „minden fél számára előnyös” megállapodást, amelynek nyomán korszerűsíthető a 2001-ben életbe lépett, mára elavult közösségi irányelv.
„Nehéz volt a tárgyalás, de a lényeg, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott megoldás született”

– emelte ki Andrus Ansip, a brüsszeli testület digitális egységes piacért felelős alelnöke.

Axel Voss európai parlamenti jelentéstevő fontos lépésnek nevezte a módosítást a jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, melyben „pár nagyvállalat óriási pénzeket keres az alkotók és újságírók ezreinek munkáján, azok megfelelő díjazása nélkül”. Hangsúlyozta: számos rendelkezést elfogadtak a világháló szabadságának garantálására, a bírálatokra reagálva minden korábbinál erősebb biztosítékok fogják védeni a véleménynyilvánítás szabadságát, ahogy például a mémeket és a gifeket is. Az EP zöld frakciója szerint azonban az egyezmény
„fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszély jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”.

Kiemelték, hogy a szűrők nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolnak jogszerű tartalmakat. Hosszú bénultság után a tagállamok múlt héten elfogadták a német és a francia kormány által kidolgozott kompromisszumot a még 2016 őszén kezdeményezett módosítás kapcsán, és így megkezdődhettek az intézményközi tárgyalások az EP-vel. Az előzetes megállapodást még hivatalosan is meg kell erősíteniük az uniós társjogalkotó szerveknek, ez várhatóan a következő néhány hónapban megtörténik. Ezután a tagállamoknak két évük lesz átültetni az új szabályokat a nemzeti jogba.

Salvini kormányfő lenne, kiütné az M5S-t

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2019.02.14. 11:00

Fotó: TIZIANA FABI / AFP
A hétvégi abruzzói választás után nagy az esélye annak, hogy Olaszországban idővel előrehozott választást írnak ki. Az M5S kieshet a hatalomból.
Abruzzo tartomány Olaszország elátkozott régiója. Hiába a csodálatos épületek, a történelmi emlékek, nem ritkák a földmozgások. Tíz éve L'Aquilában 300-an vesztették életüket az akkori földrengésben és 67 ezren váltak földönfutóvá. Most is igazi földindulás fenyeget, igaz, nem természeti, hanem politikai katasztrófa, amely szintén e tartományból indul ki. A vasárnapi abruzzói regionális választás után ugyanis új cél lebeghet Matteo Salvini, olasz belügyminiszter, a jobboldali populista Liga elnöke előtt. Elképzelhető, hogy előrehozott választást kíván kiíratni, hogy megszabaduljon a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalomtól (M5S). A hétvégi abruzzói voksolás erre sarkallhatja. A voksolás megerősítette az országos trendet: a jobboldali radikálisok előretörését. A választáson sima győzelmet aratott a szélsőjobboldali Fratelli d'Italia párt jelöltje, Marco Marsilio, akit a Liga és Silvio Berlusconi Forza Italiája is támogatott. Bár Salvini nyugtatta a koalíciós partnert, mondván az országos politikára semmiféle hatást sem gyakorol a regionális megmérettetés, igenis van logika egy idő előtti voksolás kiírásában. Ha ugyanis a jobboldal az említett három párttal egy tömbben indulna, akkor Salvininek minden esélye meglenne arra, hogy szövetségével abszolút többségre tegyen szert. Így pedig ő lehetne a miniszterelnök az általa túlságosan is visszafogottnak tartott Giuseppe Conte helyett. Azért sem kizárt egy ilyen lépés, mert az M5S népszerűsége folyamatosan csökken, az abruzzói választáson jelöltje mindössze 19 százalékot szerzett, vagyis a pártra feleannyian voksoltak, mint amennyien még a tavaly márciusi parlamenti választáson. Ugyanez a trend érvényesült a tavalyi, Friuli-Venezia-Giulia tartományban megrendezett voksoláson, amelyen szintén a jobboldal jelöltje nyert, az M5S viszont várakozások alatt szerepelt. A gazdaságilag tehetősebb északi országrészben a jobboldal mindig erősebb volt, az M5S inkább délen népszerűbb. Ugyanakkor az abruzzói eredmény már valóban ijesztő lehet a párt számára, hiszen a régió nemrég még fontos fellegvárának számított. A hétvégi voksolás azt mutatta, hogy a protesztszavazók az M5S helyett mindinkább a jobboldali populistákat választják. Salvini erőszakos fellépésével eléri a célját. Bevándorlásellenes politikájával ő határozza meg a kormány irányvonalát, a „csillagosok” alig tudják átvinni az akaratukat a kabinetben. Az idő előtti voksolás Berlusconi érdekeinek is megfelelne. A volt kormányfő rendre bírálja a kabinet munkáját, s figyelmeztetett arra, ha a kormány továbbra is ezen az úton halad, akkor teljesen elszigeteli az országot. Az abruzzói voksolás után azonban teljesen megváltozott a hangvétele. Mint fogalmazott, a voksolás megmutatta, hogy a Forza Italia számára természetes a jobboldali szövetség. Azt is hozzátette, az M5S „dilettánsait” minél hamarabb ki kell űzni a hatalomból. Az is a kormány végét vetíti előre – vélik olasz lapok –, hogy már nincs olyan új téma, ami összekötné a kabinet két pártját. A Franciaország elleni támadásokon, illetve a „régi érából” megmaradt olasz hivatalvezetőkkel szembeni hangulatkeltésen kívül semmiben sem értenek egyet, s óriásiak közöttük az ideológiai különbségek, ezeket idővel aligha lehet áthidalni. Salvini nem siet. Ha azonban a májusi parlamenti választás is megerősíti a jobboldal térnyerését, akkor már az előrehozott választás kiírása mellett dönthet. Joggal számíthat arra, hogy az M5S több tagja pártol majd át a Ligához. Ilyen a politika Olaszországban is...