Nem hajlandó az otthongondozási díjról tárgyalni a Fidesz, határozatképtelen volt a költségvetési bizottság

Publikálás dátuma
2019.02.13. 17:50

Fotó: Tóth Gergő
Az ellenzék profitálna abból, ha a kormánypártiak foglalkoznának az ország ügyeivel, így inkább nem teszik, derül ki a bizottság fideszes alelnökének leveléből.
A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülése, amelyen a gyermekek otthongondozási díjáról és a letelepedési kötvényprogramról tárgyaltak volna az ellenzéki képviselők. A költségvetési bizottság az ülésen tájékoztatót hallgatott volna meg a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, annak költségvetési hatásairól, valamint a letelepedési államkötvényről, a nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerzett befektetők, illetve családtagjaik számáról, a program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről,és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról.
A bizottsági ülésre meghívást kapott, de nem ment el Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Varga Mihály pénzügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója, és Balogh László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. igazgatóságának elnöke. 

Politikai haszonszerzés

Az ülésen Varjú László (DK), a bizottság elnöke felolvasta Szűcs Lajosnak (Fidesz), a testület alelnökének levelét, amelyben jelezte, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők nem kívánnak részt venni.
Szűcs Lajos arra hivatkozva negligálta a fogyatékossággal élők ügyét, hogy az ellenzék hasznára válna, ha azzal foglalkoznának. A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a kormány az idén januártól új kategóriaként bevezette a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyereküket otthon ápolók számára a gyermekek otthongondozási díját (gyod). Ennek havi összege 2019-ben bruttó 100 ezer forint, és 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, amíg el nem éri az akkori minimálbér szintjét.
Varjú László a bizottsági ülésen elmondta, azért tartja fontosnak a gyodról tájékoztatót meghallgatni, mert az érintettek levélben jelezték, hogy az igénylés szempontrendszert diszkriminatívnak tartják.
A felolvasott levélben szerepelt, hogy a bizottság alelnökének a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos álláspontja továbbra is változatlan, a közvetítő homályos hátterű offshore vállalkozások részére a jóváhagyást az Országgyűlés gazdasági bizottsága adta ki. A törvény szerint a bizottság által jóváhagyott vállalkozásokkal az ÁKK Zrt. köteles volt szerződést kötni a kötvények forgalomba hozatalára, erre vonatkozóan mérlegelési jogköre nem volt.

Közös ellenzéki javaslat készül

A testület DK-s elnöke a határozatképtelenség megállapítása után a bizottság ellenzéki tagjaival közös sajtótájékoztatón bírálta a Fidesz-KDNP-t és a kormányt, amiért nem jelentek meg az ülésen.
Mesterházy Attila (MSZP) bejelentette: az ellenzéki képviselők egy közös határozati javaslatot nyújtanak majd be, amelyben arra köteleznék a kormányt, hogy a napi gyakorlathoz és az igényekhez igazítsa az ápolási díj rendszerét. A letelepedési kötvények ügyével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a téma már több mint két éve szerepel a bizottság napirendjén, és mindig ugyanazokat a személyeket hívják meg, akik azonban még csak válaszra sem méltatják a bizottság elnökét.
Bősz Anett (Liberálisok) úgy vélte: nem véletlen, hogy a kormánypárti képviselők nem biztosították a határozatképességet, hiszen "kivételesen kínos" a letelepedési kötvények ügye a kormánynak. Ha nem lenne így, akkor a belügyminiszter bátran kiállhatna a nyilvánosság elé, és elmondhatná, hogy semmi gond nincs az így betelepült közel 20 ezer új magyar állampolgárral - jegyezte meg a képviselő, aki szerint közel 30 milliárd forintos kárt okozott az adófizetőknek a program.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy kötvényprogramban részt vevő offshore cégek "lenyelhetik" a magyar állam által visszafizetett kötvény névértékeket, majd "eltűnhetnek, felszívódhatnak". "És elmondhatjuk, hogy a mű befejeződött, Rogán Antal jól gondolta, ő és a körei elképesztő mennyiségű pénzeket kereshettek" - fogalmazott.
Ungár Péter (LMP) - aki meghívottként vett részt az ülésen - arról beszélt, hogy az otthonápolás ügyében a politikai hisztériakeltés nem az ellenzéki képviselők, hanem éppen az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Fülöp Attila államtitkár részéről zajlik. Jelezte: a gyod pontozási rendszerére vonatkozó adatok kiadását tízéves titkosítás miatt megtagadta tőle a minisztérium.
Bősz Anett és Varga-Damm Andrea az LMP-s Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatáról szóló kérdésre válaszolva a kormányt azzal vádolta, hogy "hadjáratot", "hajtóvadászatot" folytat a képviselőnő ellen, azért, mert kényes kérdéseket tett fel.

36 milliárdért nosztalgiázik a kormány a Budai Várban, állítólag a magyar emberek érdekében

Publikálás dátuma
2019.02.13. 17:18

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.
3 év alatt kívánják visszaállítani az 1945 előtti állapotokat a Hauszmann-terv keretében.
Kiderült hogyan, és nagyjából mennyiért fejleszti tovább a kormány a Budai Várat, írja a keddi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján a 444.hu. Az 1945 utáni nosztalgiától fűtött Hauszmann-terv keretében 3 év alatt több mint 36 milliárd forint közpénz kerül majd elköltésre. A közlöny azt írja:
  • a teljes Budai Palotanegyedet érintő fejlesztésekre 10,21 milliárd forintot;
  • a Csikós udvart és a Nyugati kertet érintő fejlesztésekre 13,83 milliárdot;
  • a Budavári Palota fejlesztéseire 4,04 milliárdot;
  • a Budai Palotanegyed épületeinek újjáépítésére 3,4 milliárdot;
  • a Várkertek fejlesztése és a déli várszoknya helyreállítására 1,9 milliárdot;
  • a „Halászó fiú” és a „Mátyás kút” elnevezésű szökőkutak helyreállítására 900 milliót;
  • az I. kerületi Táncsics utca 9. szám alatti ingatlan felújítására 850 milliót;
  • a XI. kerületi Talpas utcai telephely fejlesztésére 900 milliót költenek.
Ezekre a célokra a 2019-es költségvetésből 10,67 milliárdot költenek, plusz 37,3 millió elmegy tranzakciós illetékre és kincstári díjra. 2020-ban további 11,2 milliárdot költenek a tervre, 2021-ban pedig 14,24-et.
Kormányhatározat vonja egyúttal vissza azokat a korábbi utasításokat is, amik elrendelték, hogy Belügyminisztérium használja az MVM-től egymilliárdért megvásárolt Országos Villamos Teherelosztó a 2007 óta üresen álló, Nádor utca épületét. És megjelent egy másik kormányhatározat is, ami 6,9 milliárd forintot különít el a Miniszterelnökség által év végén létrehozott Várkapitányság Nonprofit Zrt. működésére.

A magyar embereknek visszaadni

A magyar embereknek kívánja visszaadni a Budai Várnegyedet a Nemzeti Hauszmann Program, állította az MTI-ben szerdán megjelent közleményben Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa, illetve a Várkapitányság igazgatósági tagja. A '45-ös rekonstrukció mellett a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítását" is megígérte. Fodor szerint a három éves ciklusban befejeződik például a lovarda és a főőrségi épület rekonstrukciója, újranyílik a palota rekonstruált Szent István-terme, megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar között terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül.
Szerző
Frissítve: 2019.02.13. 17:20

Többeket kitettek egy idősek otthonából, mert szóba álltak az ombudsmannal

Publikálás dátuma
2019.02.13. 17:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Székely László alapjogi biztos a legfőbb ügyészhez, a megyei kormányhivatalhoz és az otthon kuratóriumi elnökéhez fordult, szerinte ugyanis törvénysértő volt az ellátási szerződések felmondása.
Felmondták az ellátási szerződését azoknak a bentlakónak, akik a visegrádi Aranykor Alapítvány Idősek Otthonában – az indoklás szerint – valótlan dolgokat állítottak az ombudsman munkatársainak, ezzel veszélyeztetve az Otthon fennállását, működését.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményéből kiderül, az ombudsman "a nemzeti megelőző mechanizmus feladatkörében eljárva" helyszíni látogatásokon is vizsgálja a bentlakásos intézmények, intézetek helyi viszonyait. Az esetlegesen előforduló jogi és egyéb sérelmeket az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett látogatásokon is felmérhetik. A mostani esetben az ellátási szerződések felmondása a dokumentum szerint törvénysértő volt, ugyanis az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény szerint senkit sem érhet hátrány azért, ha információkat közöl a biztossal és a munkatársaival.

Egy másik vonatkozó törvény szerint pedig "semmilyen hatóság és tisztviselő nem rendelhet el, nem alkalmazhat, nem engedélyezhet, és nem tűrhet el semmilyen személy vagy szervezet elleni szankciót, ha az illető a nemzeti megelőző mechanizmussal akár valós, akár hamis információkat közölt, és az adott személyt vagy szervezetet semmiféle más jellegű hátrány sem érheti”.

Mint írják, a szóban forgó idősotthon illetékeseinek erről tudniuk kellett, hiszen az ombudsman munkatársai a látogatás kezdetén átadták nekik a megbízólevelüket, amelyben az idézett törvényi előírás egyértelműen szerepelt.
A felmondásokat a jogi aggályokon túl különössé teszi az a kérdés is, hogy vajon honnan értesült hitelesen az Otthon vezetése arról, amit szerintük a három ellátott az ombudsman munkatársainak mondott? A személyes találkozáson ugyanis az Otthon képviselője nem vehetett részt.

Az alapvető jogok biztosa pedig érdemben még nem vizsgálta ki az Otthon lakóitól kapott információkat, tehát el sem készülhetett a jelentése, amely a látogatás tapasztalatait és az ott elhangzottakat tartalmazza majd. Mindezek alapján a felmondásban megjelölt indok minden alapot nélkülöz – állapította meg az ombudsman.

A jogszabályi rendelkezések szerint egyébként az Otthon lakóját abban az esetben sem érhetné hátrányos intézkedés, ha az alapvető jogok biztosa az ellátottól kapott tájékoztatás birtokában tenne bármilyen megállapítást a jelentésében. Az ellátási szerződés felmondása ilyen háttérrel sérti a jogbiztonsághoz fűződő jogot, egyúttal pedig veszélyezteti az alapvető jogok védelmének érvényesülését. Ezért Székely László ombudsman a legfőbb ügyész eljárását kezdeményezte. A Pest Megyei Kormányhivatal vezetőjét felkérte, hogy 15 napon belül folytasson ellenőrző vizsgálatot az intézményben. Az Otthon kuratóriumi elnökét pedig felhívta arra, hogy vonja vissza a három ellátási szerződés jogellenes felmondását és a jogsértő eljárás megszüntetéséről 30 napon belül küldjön értesítést.
Szerző