Csalás gyanújával nyomoznak a Párbeszéd és a Momentum ellen - bármikor lehallgathatják őket

Publikálás dátuma
2019.02.16. 10:54
Fotó: Molnár Ádám
Az Állami Számvevőszék nem fogadta el a pártok késve küldött kampányelszámolását - aztán feljelentést is tett ellenük. Így lettek a késlekedőkből gyanúsítottak. A Momentum elnöke nem tudott a NAV-eljárásról, a de cáfolja az állításokat.
Költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozás indult a Momentum és a Párbeszéd Magyarországért ellen — értesült a Magyar Nemzet. A kormánypárti lap információi szerint az eljárással a Legfőbb Ügyészség az NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságát bízta meg. A feljelentést az Állami Számvevőszék tette, miután egyik párt sem tudott elszámolni a tavalyi választási kampányban elköltött pénzekkel. 
Az ÁSZ azért fordult a volt fideszes, Polt Péter vezette ügyészséghez, mert a két párt kampányelszámolása szerintük szabálytalan volt, a közpénzek és egyéb források felhasználása nem volt átlátható és elszámoltatható - a Párbeszéd közel hatmillió, a Momentum több mint félmilliárd forintból kampányolhatott. 
Csak hogy ez nem igaz: mindkét párt küldött elszámolásokat - listázott vagy konkrétan számlával is alátámasztott igazolásokat - a Számvevőszéknek, ám a testület által előírt ötnapos határidőn túl tették. Az ÁSZ a késések miatt egyik elszámolást sem vette át, majd éppen az át nem vett elszámolások hiányára hivatkozva kezdeményezett ügyészségi eljárást a pártok ellen. Ami az elszámoltathatóság hiányát illeti, a Momentum kampányköltéseit ide kattintva, a Párbeszéd listáját pedig itt nézhetik meg olvasóink. A listákhoz ugyan nem csatolták a számlák másolatait, de ezt nem is kell megtenniük: a törvény szerint az Állami Számvevőszék feladata, hogy a listákon feltüntetett tételeket szúrópróba szerint tételesen ellenőrizzék, vagyis bekérjék az oda illő számlákat.  Az Ász fellépésének része, hogy felfüggesztik a szankcionált pártok költségvetési forrásait  - emiatt a szintén büntetett Jobbik gyakorlatilag meg is szűnhet, a Párbeszéd pedig szimpatizánsaitól kér pénzt a túlélés érdekében.

Bármikor lehallgathatják őket

Nem tudott a NAV bevonásáról Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, bár a gyanúsítással tisztában van. „Hetek óta tudjuk, hogy megindult az ügyészségi eljárás,  ennek része." 
"A Momentum vezetőségének telefonhívásait bármikor lehallgathatják a hatóságok"

- mondta a Népszavának. Hozzátette, csalást természetesen nem követtek el, és a megfelelő ügyvédek képviselik majd őket a későbbi eljárás során. Az egésznek az a célja, hogy a Momentum erőit elvonják a politizálástól, és bemocskolják az imázsunkat - mondta az eljárásról Fekete-Győr. A párt egyébként hivatalos értesítést sem kapott arról, hogy a NAV foglalkozik ügyükkel, a Momentum vezetője szerint a kormánypárti oldalon megjelenő cikk tipikus példája annak, hogy a propagandagépezet belső hivatali eljárások adatait is felhasználva dolgozik. 
Fekete Győr András megjegyezte, a Momentumban gondolkodnak azon, hogy a történtek után jó hírnév megsértése miatt indítsanak pert az Állami Számvevőszék ellen.
Szerző
Frissítve: 2019.02.16. 11:42

Kopogtatással erősítenek Hadházyék

Publikálás dátuma
2019.02.16. 10:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több mint 450 ezer aláírás gyűlt már össze a Hadházy Ákos által indított, „Ne hagyjuk büntetlenül!” nevű kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy Magyarország – a kormányzati döntés ellenére – csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A független képviselő, az LMP egykori társelnöke lapunknak azt mondta, február végén készítenek majd összesítést, de a 450 ezres szám biztosan megvan. Az akciót az Európai Parlamenti választásokig (május 26-ig) folytatják. Az eredeti cél az volt, hogy egymillió aláírás legyen, de korántsem biztos, hogy ennyi összejön. A gyűjtés ugyanis tavaly szeptember végén kezdődött, vagyis csaknem öt hónap alatt jutottak el a „fél távig”, a hátralévő nagyjából három hónapban pedig csak akkor érkezhet be a második fele, ha az aláírások gyűjtése jelentősen felpörög. Hadházy Ákos azt mondta, minél többen vesznek részt a küzdelemben, annál erősebb a nyomásgyakorlás a kormányra, de akár a 600 vagy 700 ezres szám is óriási erőt mutat. Arra, hogy miért csak az EP-választásig tart az akció, úgy fogalmazott: ha májusban nem nyernek „Orbán elvtársai”, a populisták, akkor eljön az igazság pillanata és rossz lesz az országnak, ha nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Addig kell megmutatni, hogy a csatlakozást a magyarok is akarják – tette hozzá.
Eddig elsősorban pultoknál zajlott a gyűjtés, de most egyre többen „kopogtatnak”, azaz keresik fel házról házra a választókat. Ennek ugyan Hadházy Ákos szerint a baloldalon eddig nem volt nagy hagyománya, de a tapasztalatok nagyon jók: az emberek 50-60 százaléka ugyanis aláírja az íveket. Nagyon sok a „gerillagyűjtő” is, azok, akik nem regisztrálnak előre, de az internetről letöltött íveket használva fejenként akár több száz aláírást küldenek be. Hadházy Ákos szerint az akció erejét épp az adja, hogy egyszerű állampolgárok, átlagemberek kezdtek nagy számban aláírásokat gyűjteni, és éppen ez az, ami fájni fog a Fidesznek.
A pártok egy része szintén saját ívekre gyűjt, ebben Hadházy Ákos szerint a legaktívabb az MSZP és a Momentum, de más pártok is részt vesznek a folyamatban.
Szerző

Egyelőre szilárd a reptéri privatizációs szerződés

Publikálás dátuma
2019.02.16. 09:30

Fotó: H.SZABÓ SÁNDOR / ORFK
A kormány nem reagált lapunk arra vonatkozó kérdéseire, miszerint valóban felülvizsgálják-e a Budapest Airport (BA) privatizációs szerződését. A Magyar Nemzet pénteki száma szerint ugyanis ismét elővehetik a 2005-ben kötött megállapodást. A lapnak több fideszes állami vezető is nyilatkozott, - így például Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, valamint Schneller Domokos a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is -, és élesen kritizálták a repülőtéren uralkodó állapotokat. Lapunk több, egymástól független, a BA működésére rálátó forrásból is úgy értesült, hogy a kormányoldalon ugyan van olyan csoportosulás, amely szorgalmazná a BA-val szembeni fellépést, ám a kormánynak egyelőre nincs ilyen szándéka. A cikk és az abban felvetett kritikák kapcsán megkerestük Hardy Mihályt, a Budapest Airport szóvivőjét. Hardy a cikk fő állítását – miszerint felülvizsgálná a kormány a privatizációs szerződést – nem kívánta külön kommentálni. A repülőtérrel kapcsolatos kritikákra annyit mondott: a BA már jó ideje dolgozik a repülőtér fejlesztésén, így tervek szerint nyárig mintegy 6,5 milliárd forintot fognak fordítani utaskényelmi szolgáltatások fejlesztésére. (Lapunk Visszhang rovatában részletesen is olvashat a repülőtéren kialakult helyzetről.)
A Budapest Airport (BA) Zrt. 75 évre szóló koncessziós szerződését egyébként aligha lenne könnyű felmondani. A jelenlegi főtulajdonos a német nyugdíjalapot kezelő AviAlliance GmbH (55,44 százalék), amely pénzügyi befektetőnek tekinthető. A vállalat nagy gyakorlatot szerzett a repülőterek üzemeltetésében, hozzá tartozik Athén 27, Düsseldorf 30, Hamburg 49 és a porto ricoi San Juan-i 40 százaléka. Mellettük egy szingapuri állami befektetési alap, a Malton Investment Pte Ltd. (23,33 százalék), egy kanadai befektetési alap Caisse de dépot et placement du Québec (21,23 százalék), és egy német állami fejlesztési alap a KfW IPEX-Bank GmbH (5 százalék) a tulajdonos. A BA Zrt. árbevétele 2017-ben 80 milliárd, üzemi eredménye pedig 40 milliárd forint forint volt, ami tekintélyes összeg ugyan, de csak 2016-ban fordult pozitívba a cég: az azt megelőző években még vesztességesek volt. Ráadásul a BA Zrt. adóssága 2017-ben 450 milliárd forintot tett ki. A repülőtereknél egyébként világszerte az a tendencia érvényesül, hogy nem a le- és felszállási díjak, hanem az egyéb szolgáltatások nyújtása alkotja a bevételek nagyobb részét. Az európai repülőterek többsége állami tulajdonban van, de a magántulajdonuk aránya folyamatosan nő.