Emberkereskedelemnek nevezte a külföldi munkavállalást Soltész Miklós

Nem kérünk az exportált afrikai gyerekekből, inkább a családokra költünk - fejtegette az Orbán-kormány nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

emberkereskedelemre, amely az Afrikában született gyermekekkel akarja pótolni az európai gyermekhiányt - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton Budapesten, a Protestáns Fórum rendezvényén.

Soltész Miklós a miniszterelnök Orbán családvédelmi akciótervének külföldi kritikáira reagálva azt mondta: elfogadhatatlan a szemlélet, amely szerint egy afrikai édesanyától elvehető és más országba vihető a gyermeke csak azért, hogy ott egy olyan problémát orvosoljanak vele, amelynek megoldására az adott ország nem fordított gondot - idézi szavait az MTI.

Az azonban nem fejtette ki , hogy ki akarna afrikai gyerekeket elragadni, és Európában dolgoztatni. Nehezen is fejthette volna, ilyet ugyanis senki nem állított: a Der Standard ugyan rasszistának nevezte a nőket szerintük szülőgépekként kezelő kormány családvédelmi tervét, a BBC-nek témában nyilatkozó professzor, Sarah Harper pedig a túlnépesedés veszélyéről beszélt (ami, a csökkenő lélekszámú Magyarországon valóban nem fenyegető helyzet). Afrikai gyerekmunka-exportot azonban csak Soltész Miklós emlegetett.

Az "emberkereskedelem", ami 300 milliárdot hoz

Az államtitkár kitért arra is: a "hivatalos emberkereskedelem" Romániában és Ukrajnában is hatalmas szociális problémát okoz, hiszen több millió férfi ment külföldre dolgozni a jobb megélhetés reményében, és hagyta magára családját, gyermekét. Ahelyett, hogy a segítséget, a munkát vinnék Romániába és Ukrajnába, ezeknek az embereknek a szellemi, fizikai képességeit használják fel a nyugati társadalmak arra, hogy továbbra is gazdagabbak legyenek mint a közép-, illetve kelet-európai társadalmak - tette hozzá.

Ezzel is akadnak azért problémák: Soltész mindezt úgy fejtette ki, hogy tudhatja: legalább 600 ezer magyar él külföldön, a kint dolgozó honfitársak pedig 2017-ben közel 300 milliárd forintot utaltak haza tavaly, alaposan felpörgetve a hazai fogyasztást.

Hogy még egyet tekerjünk az egészen: a Brexitre szavazó britek az unió szegényebb országaiból, közöttük Magyarországról érkező gazdasági migránsok miatt válnának le az EU-ról – miközben ugyanez a kör vállalja náluk a lenézett, alulfizetett fizikai munkák zömét is. A kivándorló férfiak pedig maguktól indulnak útnak, tehát gaz, kizsákmányoló nyugatiakról alkotott kép is jócskán torzított.

Ráadásul, Soltész úgy beszél külföldi kizsákmányolásról, hogy a kormány sem titkolja: a német multinacionális vállalatok kérésére vezették be itthon a 400 órás túlmunka önként vállalt lehetőségét.