Pálinkás az MTA-ról: Ennyi erővel akadémikusok unokáját is ellophatták volna

Publikálás dátuma
2019.02.17. 12:53

Fotó: Népszava
„Csalódott vagyok az egész magyar értelmiségben” – fogalmazott a volt MTA-elnök, aki szerint zsarolás része lett az Akadémia.
Pálinkás József a felvidéki Pátria Rádió Szombat délután című műsorában Veiszer Alinda vendégeként azt mondta: egy hatalmi játék és zsarolás része lett a Magyar Tudományos Akadémia – vette észre a Magyar Hang. A műsorban Pálinkás hozzátette, hogy
ennyi erővel mással is megzsarolhatták volna az Akadémiát, például néhány akadémikus unokáját is ellophatták volna.

A jelen helyzetben kompromisszumos végkifejletet még el tud képzelni, az Akadémia számára pozitívat viszont nem. Szerinte Palkovicsnak az az ambíciója, hogy ő az a nagy ember, aki a magyar kutatást felvirágoztatta. „Ez ezen a módon nem fog menni” – jelentette ki, hozzátéve: örülne neki, ha sikerülne, de úgy nem lehet, ha fenyegetjük a kutatókat és a legjobbak elmennek. Arról is beszélt, hogy konkrétan elment már három külföldről hazatért kutató és valószínűleg nem is fog visszatérni, és hangsúlyozta, hogy „egy ilyen intézményhálózat nyolc hónap vagy másfél év bizonytalanságot nem bír ki”.
„Csalódott vagyok az egész magyar értelmiségben, hogy fél kiállni, és fél attól, hogy teljesítse értelmiségi feladatát, azaz megmondja, hogy miről mit gondol, kertelés nélkül”

– fogalmazott.

Pálinkás szerint „a Fidesz nem arra használja a kapott óriási felhatalmazást és felelősséget, hogy egységesebbé tegye és összefogja a nemzetet, hanem nagyon sokszor megosztásra és a szembenállás fokozására”.
„Az, hogy kezd kialakulni egy kritika nélküliség, értelmiségiként rémülettel szemlélem. Elhiszem, hogy senki sem szereti a kritikát, de én mindig igyekeztem magam olyanokkal körbevenni, akik ha hülyeséget akarok csinálni, megmondják a szemembe”

– tette hozzá.

Pálinkás József 2001 és 2002 között fideszes oktatási miniszter, 2008 és 2014 között az MTA elnöke, 2015-től tavalyig pedig a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vezetője volt. 2008-ban, amikor az Akadémia elnöke lett, kilépett a Fideszből. A  teljes beszélgetés itt található.
Szerző
Frissítve: 2019.02.17. 12:56

Kocsis Máté szerint négy törvényt érintenek Orbán családvédelmi pontjai

Publikálás dátuma
2019.02.17. 11:49
Kocsis Máté
Fotó: Tóth Gergő
A vonatkozó indítványokat még februárban benyújthatja a kormány.
Várhatóan négy törvényt érint majd a családvédelmi akcióterv, ezek elfogadására teljes egyetértésben készen áll a Fidesz képviselőcsoportja – mondta Kocsis Máté az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszaka előtt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. A Fidesz frakcióvezetője az MTI összefoglalója szerint az érintett jogszabályok közé sorolta a költségvetési és az egészségbiztosítási törvényt, a munka törvénykönyvét, valamint az adótörvényeket. A vonatkozó indítványokat rövidesen, akár még februárban benyújthatja a kormány – tette hozzá.
A politikus a héten megtartott frakciószövetségi ülés fő témájáról is beszélt. Azt mondta: a brüsszeli bürokraták asztalai ismét tele vannak olyan tervekkel, amelyek, a „Soros-tervnek” megfelelően, bevándorló-kontinenssé tennék Európát. Ezeket a javaslatokat – így a határvédelem jogának gyengítését, a migránsvízum bevezetését, a migrációt segítő Soros-szervezetek támogatásának növelését, és a nem bevándorláspárti országok pénzügyi vagy adminisztratív eszközökkel történő megbüntetését – a Fidesz-KDNP elutasítja – fejtette ki a politikus. Érthetetlennek nevezte, hogy a tervek között van a kötelező betelepítési kvóta is, amelyet a magyarok minden idők legnagyobb részvételű népszavazásán elutasítottak. Brüsszel ezt figyelmen kívül hagyva semmibe veszi az emberek véleményét – jelentette ki. A hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakról szólva leszögezte: a kormánypártok nem fognak felülni az ellenzék esetleges provokációjának. A vita alapja világos, míg az ellenzéki politikusok a brüsszeli politikát támogatják, addig a kormánypártok szerint helytelen irányba halad Európa vezetése – hangoztatta. Azt mondta, a Fidesz-KDNP változást szeretne elérni az európai parlamenti választásokon a brüsszeli politika terén.
Szerinte a magyar ellenzéki politikusok tavaly a sokadik választáson nem kaptak bizalmat a szavazóktól, ez egyre erőszakosabbá teszi őket, és nem riadnak vissza attól sem, hogy a magyar parlamenti hagyományoktól teljesen idegen viselkedést tanúsítsanak az Országgyűlésben. Kiemelte: a kormánypártok ahelyett, hogy reagálnának a provokációra, inkább olyan döntéseket hoznak, amelyek Magyarország érdekében állnak, mint például a családvédelmi akcióterv, illetve a gyermekvállalást segítő intézkedések.

Kezdődik a tavaszi ülésszak

Az Országgyűlés hétfőn kezdi meg tavaszi ülésszakát. A kéthetes ülés első napján az igazságszolgáltatás tevékenységéről szóló beszámolókat fogadhatnak el, szerdán pedig a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról tárgyalhatnak. A házelnök parlament honlapján elérhető napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd három új képviselő teheti le esküjét. A kormánypárti padsorokban Hollik István (KDNP) kormányszóvivő kerül a decemberben elhunyt Hirt Ferenc (Fidesz) helyére, míg a Jobbik frakciójából távozó Staudt Gábor és Szávay István helyére Csányi Tamás és Bencsik János érkezik. A Ház ezt követően szavazhat a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség 2017-es beszámolóiról, az ezekről szóló vitákat ugyanis már tavaly lezárták. A képviselőknek ezután határozniuk kell a becsületsértés miatt feljelentett Budai Gyula (Fidesz) mentelmi jogáról, majd két ellenzéki képviselő: Tordai Bence (Párbeszéd) és Varju László (DK) tiszteletdíját is csökkenthetik fegyelmi ügyeikben. Az interpellációkra ezúttal is két óra, míg az azonnali kérdésekre hatvan perc áll majd rendelkezésre. Kedden reggel a magyar ápolók napjára emlékeznek a képviselők, majd – több nemzetközi szerződés mellett – a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartójává váló Maecenas Universitatis Corvini létrehozásáról is általános vitát tartanak. A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot szerdán tárgyalhatja a Ház, és ekkor folytatnak általános vitát a Magyarország területén élő nemzetiségek 2015-2017. közötti helyzetéről is. A parlament ülése február 25-én, hétfőn ér véget. Az utolsó ülésnapon a második héten megszokott kérdések és azonnali kérdések hangozhatnak el. 

Frissítve: 2019.02.17. 17:10

Megint romlott a helyzet: mutatjuk, hol van gond a levegővel

Publikálás dátuma
2019.02.17. 11:36

Fotó: Kállai Márton
Miskolcon és Nyíregyházán egészségtelen, további tíz településen pedig kifogásolt volt a levegő minősége.
Több településen ismét romlott a levegőminőség az elmúlt napokban – olvasható a Tisztifőorvos Facebook-oldalán. A tájékoztatás szerint szombaton Miskolcon és Nyíregyházán egészségtelen volt a levegő minősége, további tíz településen – Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Putnokon, Sajószentpéteren, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácon és Várpalotán – pedig kifogásolt volt a levegőminőség. A Nemzeti Népegészségügyi Központ arról tájékoztatja az érintett településeken tartózkodókat, hogy a kisméretű aeroszol részecskék magas koncentrációjának következtében légzőszervi tüneteket (például köhögést, légúti irritációt, nehéz légzést) tapasztalhatnak. A légúti betegségben szenvedők tünetei súlyosbodhatnak. Rajtuk kívül elsősorban a gyermekek, a várandós anyukák és az idősek vannak különösen veszélyben. A légszennyezettség csökkentése érdekében mellőzni kell a helytelen fűtési módok alkalmazását – teszik hozzá.
Szerző