Megtisztulás vagy kárhozat - a pedofília áldozatai is megszólalnak a vatikáni konferencián

Publikálás dátuma
2019.02.21. 09:55
Alessandro Gisotti szerint mindenkire szükség van ahhoz, hogy szembenézzenek az ördöggel
Fotó: Alberto Pizzoli / AFP
Valódi fordulatot akar elérni a Vatikán azon a csütörtökön kezdődő és vasárnap záruló konferencián, amelyen a főpapok arról tanácskoznak, milyen stratégiát folytassanak a szexuális bűncselekményt elkövetett papok ellen.
Történelmi esemény színhelye lesz csütörtöktől a Szentszék, hiszen az egyházi vezetés demonstrálni kívánja, rendkívül fontosnak tartja, hogy konkrét lépéseket tegyen a kiskorúakat molesztáló papok ellen. Évtizedeken át a szőnyeg alá söpörték ezeket az eseteket, pedig bíborosok, püspökök sora (többek között az Egyesült Államokban, Írországban, Ausztráliában, Németországban, Chilében) tudott róluk, s a Vatikánban is akadtak olyanok, akik nem tettek meg mindent a sötét ügyek felderítéséért. Először XVI. Benedek pápa próbált meg tiszta vizet önteni a pohárba, ám kiderült, bizonyos egyházmegyékben olyan sötét dolgok történtek, hogy az ügyek felderítésében senki sem volt érdekelt. Az eseményen 190-en vesznek részt. A helyi püspöki konferenciák vezetőin kívül áldozatokat is meghívtak. A legfontosabb beszédeket az interneten élőben lehet nyomon követni. Az már most körvonalazódik, hogy elsősorban a püspökök felelősségét firtatják majd, a cél ugyanis az, hogy ha egy egyházmegyei vezetőnek tudomására jut egy bűncselekmény, azt mielőbb jelezze. Erről lesz szó már az első napon is. Az eseményt előkészítő bizottság egyik tagja, az amerikai Blase Cupich bíboros azt közölte, a püspökök felelősséggel tartoznak mindazért, ami saját egyházmegyéjükben történik. Alessandro Gisotti szentszéki szóvivő pedig úgy foglalt állást, mindenki elkötelezettségére szükség van ahhoz, hogy szembenézzenek az Ördöggel. Stephan Ackermann trieri püspök, aki Németországban tárt fel hasonló bűncselekményeket, gyökeres változást remél a tanácskozástól. Fontosnak tartja, hogy a pápa elérje azt: a püspökök kötelességüknek tartsák foglalkozni a visszaélésekkel, s ne az egyház hírnevének mindenáron való megőrzésére törekedjenek. Ackermann elengedhetetlennek tartja, hogy változtatásokat hajtsanak végre az egyházjogban. Ha ugyanis egy püspök mégsem jelentené a bűncselekményt, lehetővé kívánják tenni a megbüntetését. Amint Charles Scicluna máltai főpap, a konferencia egyik szervezője fogalmazott, minden kiskaput be akarnak zárni. „Új napra virradunk az átláthatóságot illetően. Elszámoltathatóak lesznek a püspökök. Remélem, sokan látják majd, hogy ez fordulópont lesz” - fogalmazott. A konferencián a szexuális visszaélések áldozatainak beszámolóit játsszák le a jelenlévőknek, de felszólalnak az eseményre meghívott áldozatok is. Leginkább püspöki szinódushoz hasonlít a lebonyolítás, nyelvi csoportok szerint is tartanak tanácskozásokat. Öt bíboros, egy érsek és három nő tart referátumot. A tanácskozáson sok szót ejtenek az átláthatóságról. Szombaton Reinhard Marx német bíboros tart előadást a témáról, majd este Ferenc pápa bűnbánati liturgiát tart, már a nyilvánosság kizárásával. A vasárnapi szentmise után az egyházfő programbeszéde hangzik el. Konkrét célokat tartalmazó zárónyilatkozatot azonban nem terveznek, csakis Ferenc pápától függ, mi lesz a következő lépés. A Gregoriana Pápai Egyetem gyermekvédelmi központjának elnöke, a jezsuita Hans Zollner azt közölte, kiértékelik és nyilvánosságra hozzák annak a kérdőívnek az adatait, amelyet a konferencia résztvevőivel töltetnek ki. A tanácskozás túlmutat a papok által elkövetett bűncselekmények témakörén is. „Végső soron arról van szó, miként használja fel az egyház saját hatalmát” - fejtette ki Zollner, a konferencia egyik szervezője. Idővel az is felmerülhet, hogy minél több világi személyiséget kell bevonni az egyház munkájába. Várható-e áttörés a tanácskozáson? Valóban szembenéznek-e az Ördöggel a jelenlévő főpapok? Már természetesnek nevezhetjük, hogy a konzervatívok ezúttal sem fukarkodtak a pápa bírálatával. Gerhard Ludwig Müller bíboros, a Hittani Kongregáció egykori – épp Ferenc pápa által leváltott – prefektusa, aki nemrégiben hozott nyilvánosságra egy az egyházfőt nem is annyira burkoltan bíráló nyilatkozatot, úgy vélte, az előkészületekbe nem vonták be kellőképpen a Hittani Kongregációt. Bírálta azt is, hogy a média figyelmét nagyon felkelti az esemény, miközben a szexuális visszaélés „minden társadalmi rétegnél előfordul”. Ugyanakkor a szexuális visszaélések áldozatai is figyelmeztették Ferenc pápát, hitelessége forog kockán, ha nem sikerül jelentős eredményeket felmutatni. Már az is felbőszíti őket, hogy ennyi időt kellett várni egy ilyen eseményre. Elvégre 17 év telt el a bostoni botrány kirobbanása óta, amely egyfajta fordulópontot jelentett. Ferenc pápát azért bírálják, mert szerintük lehetővé kellett volna tennie, hogy a rendőrség is lecsapjon a bűncselekményt elkövetett lelkipásztorokra, s jogi eljárás indulhasson velük szemben. Az egyik áldozatokat segítő szervezet, az Ending Clergy Abuse munkatársa, Peter Isely kijelentette, Ferenc pápa rendre zéró toleranciáról beszélt a szexuális visszaélések kapcsán, most itt az ideje, hogy valóra váltsa ezt az ígéretét. 2016-ban Ferenc pápa ad hoc bíróságokat hozott létre a bűncselekményeket eltusoló püspökök megbüntetésére, ám ezek működését még a Vatikánban sem ismerik. Egyházügyi szakértők sem tudják, hány főpapot vontak felelősségre, mert a döntések zárt ajtók mögött történnek. Hogy a pápa igenis komolyan gondolja a rendcsinálást, az is jelzi: hétvégén kitaszították a papi rendből az amerikai katolikus egyház egykor legbefolyásosabb személyiségét, Theodore McCarrick volt washingtoni bíborost. A 88 éves érsekkel szemben 2017-ben emeltek vádat. Tavaly júniusban felmentették a papi szolgálat alól, majd Ferenc pápa július 28-án megfosztotta a bíborosi címétől. Ő az első bíboros, aki szexuális zaklatás vádja miatt távozott tisztségéből. A Vatikánban óva intenek a túlzott elbizakodottságtól. „Ha valaki azt hiszi, hogy három és fél nap alatt végérvényesen ki lehet irtani a jelenséget, az nem gondolkozik reálisan” - közölte Federico Lombardi, a Vatikán egykori szóvivője, akit a pápa arra kért, legyen a rendezvény moderátora. A Vatikánban kiemelik, hogy a konferencia egy folyamat kezdetét jelenti, s nem a végét. Ezt azonban aligha hallják szívesen azok az áldozatok, akik már évtizedek óta átláthatóságot és a tettesek megbüntetését követelik.

Széllel szemben

Hogy a pápának mennyire nincs könnyű dolga a főpapokkal, s mennyire befolyásolja azt, hogy az adott püspök miként vélekedik a kényes témáról, azt a tavaly októberi, a fiatalok témakörének szentelt püspöki szinódus is megmutatta. Ekkor ugyanis számos afrikai, ázsiai, illetve több olasz főpap is vehemensen tiltakozott az ellen, hogy a záródokumentumban záró toleranciát hirdessenek a szexuális erőszakot elkövetőkkel szemben.

A résztvevők

Az egyes püspöki konferenciák 114 vezetője: Afrikai 36 Amerikai 24 Ázsiai 18 Európai 32 Óceániai 4 Továbbá: A keleti egyházak vezetői 14 Szerzetesek 15 Szerzetesrendi vezető (úgynevezett generálisok, férfi, női) 22 A vatikáni dikasztériumok prefektusai 10 A szentszéki Kúria tagjai 4 A Bíborosi Kollégium tagjai 5 Szervezők, előadók 5 Összesen (a pápával együtt): 190

Léteznek iránymutatások az apává vált papok ügyének kezelésére

Alessandro Gisotti, a Vatikán szóvivője a New York Times megkeresésére megerősítette hogy léteznek iránymutatások  a katolikus egyházban arról, mi a teendő, ha egy papnak gyereke születik. A szóvivő szerint belső dokumentumról van szó, amely a gyerekek védelme köré épül, és azt a kérést fogalmazza meg az érintett papok felé, hogy hagyják ott papi hivatásukat, és szenteljék magukat teljes egészében a gyerek felnevelésének.

A német javaslat ösztönözheti a V4-eket

Publikálás dátuma
2019.02.21. 09:20
Bruno Le Marie és Olaf Scholz
Fotó: Alain Jocard / AFP
Csak akkor részesülhetnek a nem a közös uniós valutát használó államok az euróövezeti támogatásokból, ha csatlakoznak az ERM II-höz.
Németország álláspontja kerekedett felül abban a munkapapírban, amelyről a német és a francia pénzügyminiszter állapodott meg az euróövezeti költségvetésről. Szó sincs végleges álláspontról, ám a dokumentum nem csak a két tárcavezető közötti további tárgyalások alapját képezi, hanem az euróövezeti pénzügyminiszterek számára is fontos munkapapír. A szöveg legfontosabb üzenete: reformokat kell végrehajtani ahhoz, elsősorban a gyengébb pénzügyi helyzetben lévő tagállamoknak, hogy anyagi eszközökhöz jussanak. Ez azért komoly előrelépés, mert eddig az euróövezeti büdzsénél a stabilitás megőrzését tartották legfontosabbnak. Az Európai Bizottság már egy tavaly júniusban kelt javaslatcsomagjában szót ejtett „reformeszközökről”, de fontosabbnak nevezte a stabilitást, hogy esetleges komolyabb világpiaci kilengéseknél az egyes tagországok elkerüljék a 2008-2009-eshez hasonló pénzügyi sokkot. Ez a „stabilitás” azonban a két tárcavezető, Olaf Scholz és Bruno Le Maire közötti tervezetben csak általánosságban kerül elő. Nagy hangsúlyt helyeznek viszont a német sajtó által „berlini papírként” emlegetett dokumentumban a strukturális reformokra, igaz, amint a szöveget megszerző Frankfurter Allgemeine Zeitung írja, konkrétumokat ezzel kapcsolatban nem sorolnak fel. A reformok azonban politikai jellegűeket is jelenthetnek: azon felvetésekről van szó, amelyeket az Európai Bizottság minden évben ad a tagállamoknak az úgynevezett európai szemeszter keretében. (Az európai szemeszter során a tagországok összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat az uniós szinten elfogadott célokkal és szabályokkal. A szemeszter az Európai Unió gazdaságirányítási keretrendszerének része. Középpontjában az egyes évek első hat hónapja áll, innen a „szemeszter” elnevezés.) A reformokra pedig azért van szükség – hangsúlyozzák a dokumentumban -, mert csak így válhat versenyképessé az euróövezet. Az általánosabb megfogalmazások arra vezethetőek vissza, hogy Németország eredetileg azt követelte: csak azok az országok kapjanak pénzügyi támogatást, amelyek véghez viszik az Európai Bizottság által követelt gazdasági reformokat, Párizs azonban ezt elutasította. A javaslat arról ugyanakkor megemlékezik, hogy a tagországoknak a nemzeti költségvetésből kell fizetniük a beruházások egy részét. Azon országok esetében, amelyek pénzügyi nehézségekbe kerülnek, az önrész csökken, s növelni kívánják ezen államok versenyképességét. A német és a francia pénzügyminiszter találkozója kedd éjszakáig húzódott el, a négyoldalas kompromisszumos papír azonban egy későbbi áttörés alapja lehet az euróövezeti költségvetésben. Már csak azért is jelentős a megállapodás, mert korábban áthidalhatatlannak látszó ellentétek merültek fel a két ország között. Franciaország azt követelte, hogy a 19 euróövezeti ország önálló, a nem a közös valutát használó államoktól (tehát Magyarországtól is) független, költségvetéssel rendelkezzen. Németország viszont az uniós költségvetés részévé akarta tenni az euróövezeti büdzsét. Végül ez utóbbi javaslat győzedelmeskedett az Európai Bizottság elképzeléseinek is megfelelően az Európai Tanács tavaly decemberi brüsszeli csúcsértekezletén. A kompromisszum azonban e kérdésre is kiterjed: az euróövezeti országok ugyanis a közös euróövezeti büdzsébe is megteszik saját pénzügyi hozzájárulásokat, vagyis a költségvetés 2021 után mégis függetlenebb lesz a közös uniós büdzsétől. Mennyire érinti a dokumentum a visegrádi államokat? Elvégre közülük csak Szlovákia tagja az euróövezetnek. Nagyon is. A nem a közös valutát alkalmazó országok is részesülhetnek ezekből a támogatásokból, de csak akkor, ha elkötelezik magukat az euróövezeti csatlakozás mellett s részt vesznek az ERM II (európai árfolyam-mechanizmus) rendszerében. Jelenleg e tekintetben sem Magyarország, sem Lengyelország, sem Csehország nem jön szóba. Talán Prágát kivéve nincs is meg a politikai akarat erre, ám ha a többi euróövezeti ország elfogadná a közös német-francia javaslatot, akkor új stratégiát kellene kidolgozni a lengyel, illetve a magyar kormány boszorkánykonyháján.
Témák
euróövezet
Frissítve: 2019.02.21. 09:29

Eltűnik Fico a szlovák politikából

Publikálás dátuma
2019.02.21. 08:40
Fotó: Alexandros Michailidis / AFP
Ma egy éve gyilkolták meg Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságírót és menyasszonyát, Martina Kusnírovát. Az évforduló alkalmából Szlovákia harminchat településén szerveznek megemlékező demonstrációkat, de huszonegy külföldi nagyvárosban is megemlékeznek.
A felvidéki Új Szó portál jelezte, hogy magyarországi megmozdulásról nincs jelzés és a szlovákiai magyarlakta települések többsége sem csatlakozott az akcióhoz. A 27 éves szlovák újságíró meggyilkolása a sajtószabadság veszélyeztetésének és a politikai korrupciónak az egyik legtragikusabb európai példája. Befejezetlen munkájából kiderült, hogy a szervezett bűnözés szálai egészen a miniszterelnöki kabinetig érnek. A gyilkosság egyetlen év alatt átrendezte a szlovák politikai erőviszonyokat. Az országos tüntetéshullám következtében először a Fico-kormány belügyminisztere kényszerült lemondásra, majd maga a szlovák politika élvonalát 2006 óta uraló Robert Fico is, a szociáldemokrata párt elnöke, Szlovákia többrendbeli miniszterelnöke is. A megtépázott tekintélyű, lemondott miniszterelnök eleve nem kívánt indulni a március 16-i államfőválasztáson. (Öt évvel ezelőtt ő volt az első forduló győztese és a voksolás toronymagas esélyese, de elveszítette a második fordulót független kihívójával, Andrej Kiskával szemben). Alkotmánybírónak viszont jelentkezett, sőt azt is egyértelművé tette, hogy a testület elnöke kíván lenni, de két sikertelen próbálkozás után kedden bejelentette  visszalépését. Fico most elsősorban Bugár Bélát és az általa vezetett Híd-Most pártot vádolja a kudarcért. Politikai befolyásának csökkenését jelzi, hogy bár még múlt héten kilátásba helyezte akár a koalíció felbomlását is a Híd-Most kizárását a vétó miatt, erre nem került sor, és egyelőre nincs is terítéken. A Smer ugyanis teljes gőzzel készül a közelgő elnökválasztásra, vélhetően egy koalíciós botránnyal nem kívánja csökkenteni jelöltje, Maros Sefcovic esélyeit. Noha az EU-biztos az utolsó pillanatban lett a Smer jelöltje, máris átvette a vezetést a jobboldali pártok által támogatott Robert Mistrík független jelölt előtt. Sefcovicot 19,7 százalékon, Mistriket 18,2-ön mérik. Bugár Béla esélyei viszont nagyon megcsappantak, a magyar politikus hatodik helyre, 6,5 százalékra esett vissza, messze kerülve  a második fordulótól. A másik magyar párt, a Fidesz szlovákiai magyar partnere, az MKP, önálló jelöltet indított elnöke, Menyhárt József személyében, aki kedden visszalépett Mistrík javára. Menyhártot 1,4-15 százalékon mérték.  

Patthelyzet az alkotmánybíróságon

Csupán négy bíró maradt a pozsonyi Alkotmánybíróságon a kétszer már kudarcba fulladt választás nyomán. Az új szavazásra a március 26-án kerül sor. A képviselőknek 18 jelöltet kell megválasztaniuk – eddig egyet sem sikerült -, közülük az államfő nevez ki 9-t. Február 16-án járt le az alkotmánybírók mandátuma, a testület azóta működésképtelen. 

Szerző
Témák
Fico