Őrizetbe vették Gruevszki két volt miniszterét

Publikálás dátuma
2019.02.21. 10:45
Trajko Veljanoszki egykori házelnök
Fotó: CLAUDIO ONORATI / AFP
A gyanú szerint szerepük volt a szkopjei parlament elleni tavalyelőtti támadásban.
Több volt magas rangú politikust, közöttük Trajko Veljanoszki egykori házelnököt vette őrizetbe az észak-macedón rendőrség, mert a gyanú szerint szerepük volt a szkopjei parlament elleni tavalyelőtti támadásban. Az MTI a Vesti.mk szkopjei hírportál beszámolója alapján azt írja: a szerdai rendőrségi akcióban a volt parlamenti elnök mellett elfogták Szpiro Risztovszki volt oktatási minisztert és Mile Janakieszki egykori közlekedési minisztert is. A gyanú szerint az elfogottak segítettek abban, hogy a parlament előtt tiltakozó tömeg 2017. április 27-én be tudjon törni az épületbe. Tettüket az ügyészség terrorista összeesküvésnek minősítette, amelynek célja az alkotmányos rend és biztonság aláásása volt. Mivel Trajko Veljanoszki az új összetételű parlamentnek is a tagja, képviselői mentessége miatt néhány órán belül elengedték. Az ügyészség egyelőre nem kérte a mentesség visszavonását. Szabadon bocsátását követően Veljanoszki újságíróknak azt mondta, hogy nem követte el a terhére rótt bűntényeket. A jobboldalt támogató tüntetők azt követően törtek be a szkopjei parlamentbe 2017. április 27-én, hogy a szociáldemokraták és az albán kisebbségi pártok új házelnököt választottak meg anélkül, hogy erre felhatalmazást kaptak volna. A tüntetők székekkel dobálták meg a képviselőket, egy kisebb verekedéskor legalább nyolc képviselő megsérült, a kisebbségi Albánok Szövetsége nevű párt képviselőjét, Zijadin Selát pedig eszméletlen állapotban szállították kórházba, ahol több hétig ápolták, mert agykárosodást szenvedett és amnéziás volt. A jobboldali tüntetőket az háborította fel, hogy albán házelnököt választott a parlament, ami számukra elfogadhatatlan volt. A kiegyezés az albán kisebbségi pártokkal az első lépés volt az új kormány megalakítása felé. A 2016 decemberében tartott előrehozott parlamenti választást hiába nyerte meg a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE), az albán kisebbségi képviselők támogatása nélkül nem tudott kormányt alakítani, a második helyen végző Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) viszont megegyezett az albán kisebbségiekkel, és megszerezte támogatásukat a kormányalakításhoz. A szociáldemokrata Zoran Zaev 2017 május óta vezeti a kormányt. A parlament elleni támadással összefüggésben több embert is elítéltek, tavaly nyáron heten összesen 81 év letöltendő börtönbüntetést kaptak. Jelenleg még 15 vádlott ügye van a bíróság előtt. A Telma televízió híradása szerint köztük van Nikola Gruevszki volt miniszterelnök, aki Budapesten tartózkodik, illetve Nikola Boskovszki, a hírszerzés egykori tisztje, aki Athénban van.
Nikola Gruevszki november 12-én menekült Magyarországra, ami után nem sokkal meg is kapta a menedékjogot hazánktól. Nemrég interjút adott egy macedón tévének, amelyben azt mondta, azért menekült el hazájából, mert olyan információ jutott a tudomására, hogy a börtönben meg akarják gyilkolni. A volt kormányfő nem árulta el, hogyan menekült el Macedóniából, helyette azt üzente a szociáldemokrata kormánynak, hogy derítsék fel maguk annak részleteit.
Szerző

Félnapos ünnep lesz Ausztriában a nagypéntek

Publikálás dátuma
2019.02.21. 10:30
Nagypéntek eddig csak az evangélikusoknak volt munkaszüneti nap
Fotó: ALEX HALADA / AFP
„Se hús, se hal” - ez volt a legvisszafogottabb reakció az osztrák kormány döntésére a közelgő Nagypéntekkel kapcsolatban.
Az Európai Bíróság egy hónappal ezelőtt döntött úgy, hogy eddig igazságtalanul kaptak az evangélikusok szabadnapot ezen a napon, amely számukra az év legnagyobb vallási ünnepe. Az európai testülethez egy ateista osztrák dolgozó fordult állásfoglalásért, hogy miért nem jár szabadnap ezen a napon a más vallásúaknak vagy a vallástalanoknak is. A néppárti-szabadságpárti kormányt sürgette az idő, az idén április 19-én lesz Nagypéntek, addig határozni kell, mi legyen e hagyományos ünneppel. „Az ünnep legyen csak félnapos – határoztak a politikusok -, kezdődjék csak 14 órakor, addig pedig, vallási helyzetétől függetlenül, mindenki végezze a munkáját.” A döntés általános visszatetszést keltett. A legharagosabbak az evangélikusok, akiknek az eddigi délelőtti szertartás lehetősége kiesik. „Jézus az Új Testamentum szerint – jelentette ki a döntésért felelős kancelláriaminiszter, Gernot Blümel - csak 15 órakor vált meg a földi élettől, nincs szükség a korábbi szertartásra.” Praktikusan nyilatkozott a Szabadságpárt alelnöke, Norbert Hofer, aki arról beszélt, hogy a kieső délelőtti mise helyett az esti szertartásra is el lehet menni. Az evangélikus szinódus elnöke, Peter Krömer felháborítónak tartja a vallási kisebbséggel szembeni "korlátozó eljárást" egy demokratikus államban, s mint mondta, igyekeznek a parlament evangélikus képviselőin keresztül megakadályozni a döntést. A szakszervezetek szerint a kormány befeküdt a munkáltatóknak, akik semmiképpen sem akartak újabb szabadnapot fizetni az osztrák munkavállalóknak. A 14 órától megadott „szabad péntek” a szakszervezeti szövetség , az ÖGB titkára, Bernhard Achitz szerint nevetséges, a dolgozók többsége hagyományosan már déli 12 órakor leteszi a munkát. A kereskedelmi dolgozók körében is teljes a zűrzavar az illetően, hogy vajon be kell-e zárni Nagypénteken az üzleteket 14 órakor, illetve ha tovább nyitva lesznek a boltok, akkor túlóradíjat kell-e az alkalmazottaknak fizetni. Ugyanezt a kérdést firtatják az idegenforgalmi vállalkozások is. „Szabadnap marad-e Ausztriában a zsidó megbékélés napja, a Jom Kippur?” – adódik a kérdés az Európai Bíróság állásfoglalását követően. Az erre vonatkozó határozat 1953-ból származik, alapja a kollektív szerződés. A munkavállalónak ez a szabadnap csak akkor jár, ha a gazdasági kamara által jegyzett vállalatnál dolgozik, Ausztriában lakik, és igazolni tudja, hogy az izraelita hitközséghez tartozik. De a munkáltató megvonhatja az engedélyt, ha ezt gazdaságilag indokoltnak tartja. A szabadnapra vonatkozó kérelmet pedig legalább egy héttel a vallási ünnepnap előtt kell beadni.
Témák
Ausztria

Trump jövő héten találkozik Kim Dzsong Unnal, és szívesen lazítana a szankciókon

Publikálás dátuma
2019.02.21. 10:13

Fotó: Kevin Lim / AFP/THE STRAITS TIMES/Pool/EyeP
A jövő heti hanoi csúcs után újabb találkozót tervez Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel az amerikai elnök.
Donald Trump a Fehér Házban beszélt az észak-koreai diktátorral való újabb randevú lehetőségéről, derül ki az Euronews cikkéből. Eközben azt is hangsúlyozta az amerikai elnök, hogy Észak-Koreának lépnie kell az atomfegyver-mentesítés érdekében, illetve hogy nem változott semmi az Észak-Korea elleni szankciókkal kapcsolatban.
"Kim elnökkel egyébként jó a kapcsolatom, és nem lennék meglepve, ha valamilyen tervvel előállnának"

– tette hozzá Trump, aki szerint ha érdemleges lépéseket tesz a diktátor, szívesen lazít az országára kivetett szankciókon. Legközelebb egyébként február 27. és 28-án fognak találkozni.
Az amerikai elnök kedden telefonon egyeztetett Észak-Koreáról Mun Dzse In dél-koreai elnökkel. A dél-koreai elnöki hivatal erről azt közölte, hogy Mun felajánlotta Szöul gazdasági együttműködését Phenjannal, hogy ezzel is ösztönözzék Észak-Koreát az atomfegyver-mentesítésre. Mun azt mondta Trumpnak, kész a vasúti és közúti közlekedés újranyitására a két Korea között, és nyitott a gazdasági együttműködés más formáira is.
Szerző