Néppárt: A Fidesz nincs napirenden

Publikálás dátuma
2019.02.26. 06:45
Úgy tűnik, Manfred Weber az EP-választások előtt nem akar nyílt konfliktust Orbán Viktorral
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
- Az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetősége nem tárgyal a Fidesz-kormány plakátkampányáról, valamint annak következményeiről. A politikai csoport következő frakcióülése március 6-án lesz, amelyen szintén nincs napirenden az ügy. A tanácskozáson azonban bármelyik EP-képviselő, így Hökmark úr is felvetheti a témát — nyilatkozta lapunknak Pedro López de Pablo szóvivő. Mint beszámoltunk róla, Gunnar Hökmark EP-képviselő, az EPP-hez tartozó svéd Mérsékelt Párt tagja a múlt héten e-mailben kérte Manfred Weber frakcióvezetőt, hogy a néppárti vezetés sürgősséggel vitassa meg a magyar kormányzati propagandakampányt, majd tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére. A svéd párt hétvégi ülésén hivatalosan kezdeményezte a Fidesz kizárását a pártcsaládból. A március 6-iki frakcióülésen a képviselők a strasbourgi plenáris ülésen sorra kerülő témákat vitatják meg. Az “Egyebek” napirendi pont keretében azonban bárki felszólalhat, és javaslatot tehet egy-egy kérdés megtárgyalására, így szóba kerülhet a magyar plakátkampány is — közölte a szóvivő. Az EPP csoport vezetőségének — Bürójának — március 7-8-ikára tervezett varsói kihelyezett ülésén azonban a résztvevők “egy másodpercet sem fognak a Fidesznek szentelni, mert a program rendkívül zsúfolt” — mondta Pedro López de Pablo, aki szerint szinte biztos, hogy a Büró ezen a héten nem fog rendkívüli ülést tartani és tárgyalni a kérdésről. Hozzátette, hogy a vitát egyébként sem az EPP parlamenti csoportjában kell lefolytatni, hanem a pártcsaládban. Manfred Weber még nem válaszolt Gunnar Hökmark múlt héten elküldött e-mailjére. A képviselő a jövő heti frakcióülésen mindenképpen javasolni fogja, hogy vitassák meg a magyarországi fejleményeket— tudtuk meg az irodájától.
A Horvát Parasztpárt (HSS) elnöksége mindenesetre a hétvégén úgy döntött, hogy a párt kilép az EPP-ból. Az Európai Néppárt brüsszeli központjában nem válaszoltak lapunk megkeresésére, de EU források rámutattak, hogy a döntést még a tagpárt politikai gyűlésének (kongresszusának) is el kell fogadnia, mielőtt hivatalossá válik. A HSS egyebek mellett azért távozik a kereszténydemokrata pártcsaládból, mert nem akar egy követ fújni Orbán Viktorral, aki “megpróbál hozzáférni a horvátországi sajtópiachoz, hogy gyűlöletet és a párt számára elfogadhatatlan eszméket terjesszen”. A HSS kifogásolja a horvát energiaipari cég, az INA átjátszását magyar tulajdonosoknak.

A 20 fokot közelíti a keddi csúcshőmérséklet

Publikálás dátuma
2019.02.26. 06:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Dunántúl nyugati részén 18 fok is lehet, Kelet-Magyarországon csak 8.
Kedden eleinte többnyire erősen felhős lesz az ég, majd a déli óráktól főként az északi és középső tájakon szakadozni, csökkenni kezd a felhőzet. A Dunántúlon és a Tisza vonalának tágabb környezetében azonban maradhatnak felhősebb körzetek. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél főként a Dunántúlon, valamint az északkeleti tájakon megerősödik, néhol viharos lökések is előfordulhatnak - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunától keletre többnyire 8 és 12, a Dunántúlon 12 és 18 fok között várható. Késő estére 1 és 9 fok közé hűl le a levegő, az északkeleti vidékeken lesz a hidegebb. A 20 fok közeli maximum Zalában várható, míg az Alföld keleti, északkeleti részén csak 8 fok lesz. 
Szerző
Témák
időjárás

Az amputált lábak száma jelzi az érsebészhiányt a kórházakban

Publikálás dátuma
2019.02.26. 06:00
Száznyolcvan érsebészre lenne azonnal szükség
Fotó: LAZARENKO SVETLANA
Gyenge válasz az érsebészetek centralizációja a szakorvosok hiányára. A kevés érsebész akkor sem menthet több lábat, ha együtt rendel.
Legfeljebb tüneti terápiának elegendő az az intézkedés, amivel az egészségügyért felelős államtitkár a minap reagált a napokban ismét nyilvánvalóvá vált országos érsebész hiányra. Néhány napon belül előbb a Péterfy Sándor utcai kórház baleseti központja majd veszprémi megyei kórház is kénytelen volt szűkíteni az érsebészeti ellátást, mert a feladathoz már nem tudnak orvost biztosítani. A hírre szinte azonnal reagált Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár és bejelentette: centrumokba szervezik ezt az ellátást, ahol biztosított lesz nem csak a kellő számú orvos, hanem a technológiai háttér is. Megjegyezte: ennek érdekében elindult a Szent Imre Kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) érsebészetének a fejlesztése. Aki egy kicsit számol, annak nyilvánvaló, hogy abszolút hiány van érsebészből Magyarországon. Így a státuszok koncentrálásával sem tudnak majd elegendő beteget ellátni, legfeljebb a látványosan botrányos eseteket lehet elkerülni. Az Orvosok Lapja című szakmai újság legfrissebb száma, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Érsebészeti és Angiológiai Tagozatának felmérését ismerteti. Ők tavaly mindösszesen 119 olyan sebészt találtak, aki végez valamilyen szintű érsebészeti ellátást, ám közöttük mindössze 71 olyan orvos volt, aki teljes munkaidejét erre a feladatra használhatta. A többiek általános sebészeti műtéteket is végeztek. Ahhoz, hogy a hazai betegek mindegyike megkapja szükség esetén ezt a speciális ellátást – a szakmai grémium szerint – legalább 180 érsebész szakorvosra lenne szükség. (Most a gyakorlatban ennek mintegy a harmada áll rendelkezésre.) Ráadásul a most dolgozó érsebészek átlagéletkora 53,5 év. Például 30 és 40 év között mindössze 16-an, 40-60 évesek 67-en, míg a 60-70 évesek 32-en dolgoznak. A következő hat évben körülbelül 33 orvos szerezhet ilyen szakvizsgát, azaz több érsebész velük sem lesz, legfeljebb – ha közülük senki nem megy külföldre dolgozni – épphogy pótolják a munkát abbahagyó idős orvosokat. Miközben legalább 15 ezer érműtétre lenne szükség, jelenleg csak 9500-ra telik az érsebészek munkaidejéből. Az általuk el nem végzett beavatkozást legtöbbször más sebészeknek ad munkát, ők azonban nem eret javítanak, hanem amputálni kényszerülnek. Az érsebész ugyanis az az orvos, aki az elmeszesedett ereket képes átjárhatóvá tenni, vagy az elzáródásokat másik érrel áthidalni, megstoppolni. Ha ugyanis egy fontos artéria beszűkül, netán bedugul, ott a környező a szövetek, szervek nem jutnak megfelelő mennyiségű oxigéndús vérhez és elhalnak. Hetven év felett a lakosság 20 százaléka szenved olyan súlyos cukorbajtól, illetve keringési betegségtől amelynek lehetséges kimenetele az amputáció. Márpedig Magyarországon világviszonylatban is nagyon magas az amputációk száma, évente közel 7000 végtag teljes, vagy részleges eltávolítása történik meg keringészavar miatt. Ez két és félszerese az európai átlagnak. Például Szlovákiában lakosság arányosan negyedével kevesebbszer vágnak le lábat, és a fejlettebb országokban - Ausztriában, Finnországban, Spanyolországban - ez a szám fele, harmada a hazainak. Az említett országok jobb eredményei pedig annak köszönhetőek, hogy ott időben felismerik és kezelik az erek betegségeit. A hazai ellátórendszerben most tervezett centrumok nem tudják megoldani ezt a problémát. A kulcs csak az lehetne, ha volna elég érsebész, és hozzájuk időben el is juttatnák a betegeket.  
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 19:16