Ujhelyi István: a Néppárt sunyin tűri, ahogy Orbán egyre több és több határt lép át

Publikálás dátuma
2019.02.26 18:51

Fotó: Vajda József
A szocialista EP-képviselő szórólapot juttatott el az Európai Néppárt összes képviselőjének, amelyben leírja, Orbán Viktor személyében olyan embert védenek, aki számtalanszor áthágta a szabályokat.
Szórólapot juttatott el összes európai néppárti képviselőnek kedden Ujhelyi István szocialista európai parlamenti  képviselő a legújabb magyar kormányzati kampánnyal, Orbán Viktor miniszterelnök politikájával kapcsolatban - írja az MTI. Ujhelyi a magyar kormány bejelentett levélkampányára reagálva kétoldalas szórólapot helyezett el a Fideszt is soraiban tudó konzervatív pártcsalád mind a 217 képviselőjének postaládájában az Európai Parlament brüsszeli székházában.

Tájékoztatása szerint ennek egyik oldalán a "hazug Juncker-Soros plakátkampány" megjelenítése látható, másikon pedig egy felszólítás és egy emlékeztető a néppárt politikusainak arról, hogy
"olyan embert védenek Orbán Viktor személyében a pártcsaládjukban, aki számtalan alkalommal átlépte már a néppártiak által is többször meghúzott »vörös vonalat«".
"Manfred Weber néppárti frakcióvezető számtalanszor beszélt arról, hogy a Fidesz túlment a határon. Ehhez képest az Európai Néppárt továbbra is sunyin tűri, hogy a CEU-t elüldözzék, a civil szervezeteket vegzálják és megbélyegezzék, vagy hogy a kormányfő családjáig érő korrupciós ügyben a fideszes legfőbb ügyész még egy néppárti kezdeményezésű parlamenti meghallgatáson is gyáva legyen részt venni" - írta az MSZP politikusa.

Végezetül hangsúlyozta: a Fidesz épp saját pártcsaládját támadja, amikor az Európai Unió jelenlegi vezetését bevándorláspárti összeesküvőknek állítja be.

77 nappal több munka ugyanazért a pénzért - a nők fizetéséért tüntettek Berlinben

Publikálás dátuma
2019.03.18 22:02
"Együtt az egyenlő bérekért"
Fotó: dpa Picture-Alliance / AFP/ BERND VON JUTRCZENKA
A német nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb. És így is nagyságrendekkel jobb helyzetben vannak magyar nőtársaiknál.
Elfogadhatatlan, hogy Németországban a nőknek átlagosan 77 nappal többet kell dolgozniuk ugyanazért az éves fizetésért, mint a férfiaknak, a nemek közötti bérszakadékot meg kell szüntetni - hangsúlyozta a német szakszervezeti szövetség (Deutscher Gewerkschaftsbund) vezetője hétfőn Berlinben egy demonstráción, amelyet az Egyenlő Díjazás Napja (Equal Pay Day) alkalmából tartottak. Reiner Hoffmann a szövetségi kormány több szociáldemokrata (SPD) miniszterének részvételével tartott tüntetésen élesen bírálta a kormányt, kiemelte, hogy
a nemek közötti bérkülönbség évek óta nem csökken, mert hatástalanok a nők munkaerőpiaci helyzetének javítására szolgáló törvények.
Franziska Giffey család-, idős-, nő- és ifjúságügyi miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba, szavai szerint a kormány szankciókat vezethet be mindazon nagyvállalatok ellen, amelyek nem határozzák meg, hogy mekkora arányt kell elérnie a nőknek az igazgatótanácsban, vagy nem indokolják meg, hogy miért maradjon ez az arány nulla százalék. Rámutatott: az úgynevezett női kvótáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalatoknál a felügyelőbizottságokat tekintve már átlagosan 31 százalék a nők aránya, az igazgatótanácsokban viszont csak 6 százalék. Elfogadhatatlan, hogy a nők átlagosan 21 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nyugdíjuk pedig 53 százalékkal kisebb, mondta a miniszter.
Németországban az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából más rendezvényekkel, megmozdulásokkal, akciókkal is igyekeztek felhívni a figyelmet a nemek közötti bérkülönbségekre. A kezdeményezők között volt a berlini közösségi közlekedési vállalat (BVG) is, amely egy napra bevezette a női jegy (Frauenticket) intézményét, a nőknek 21 százalékkal olcsóbban, 7 euró (2240 forint) helyett 5,5 euróért kínálta a napijegyet.
Az Egyenlő Díjazás Napja "mozgóünnep", mindig arra a napra teszik, amelyiktől számítva a nők - a férfiakhoz képest - már nem ingyen dolgoznak, hanem pénzt keresnek munkájukkal. Ez Németországban az idén az év 77. napja, március 18. - mutatta ki a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis). Adatai szerint a nők átlagos bruttó órabére 16,59 euró, ami 21 százalékkal kisebb a férfiak 21 eurót kitevő átlagos órabérénél. Az ország nyugati részén az országos átlagot meghaladó mértékű, 22 százalékos az eltérés, a volt NDK területén viszont jóval kisebb az egyenlőtlenség, a bérkülönbség csupán 7 százalékos. Az úgynevezett nemek közötti bérszakadék (Gender Pay Gap) mélysége nem változott lényegesen az utóbbi években, a rendszeres adatfelvétel 2006-os kezdete óta rendre 22 százalék körüli a különbség országos szinten.
A Destatis szerint az eltérés többnyire szerkezeti tényezőknek tulajdonítható, legfőbb oka, hogy a nők jellemzően alacsonyabb bérezésű munkakörökben dolgoznak, és gyakrabban foglalkoztatják őket részmunkaidőben, mint a férfiakat. Ugyanakkor a nők akkor is kevesebbet keresnek, amikor ugyanazt a munkát végzik, mint a férfiak; azonos beosztásban 6 százalékos a fizetéskülönbség. A női kvótáról szóló törvény 2016-ban lépett életbe, a szabály szerint a 2000-nél több embert foglalkoztató tőzsdén jegyzett részvénytársaságoknál, amelyeknél a felügyelőbizottságot a munkavállalói részvétel elve alapján állítják össze, a testületben felszabaduló helyeket kötelező nőkkel betölteni, amíg el nem érik a 30 százalékos arányt. Ez az előírás nagyjából 100 nagyvállalatra vonatkozik.
További 3500 cég - a tőzsdén jegyzett kisebb részvénytársaságok, illetve azok a legkevesebb 500 embert foglalkoztató cégek, amelyek a felügyelőbizottság összetételét tekintve a munkavállalói részvételt előíró jogszabály hatálya alá tartoznak - saját hatáskörben állapíthat meg célokat a női részarány növelésére. Az önkéntes vállalás teljesítését már 2015-ben el kell kezdeni, és nemcsak a felügyelőbizottságban, hanem a menedzsment felső szintjén is, és rendszeresen nyilvános jelentést kell készíteni a folyamat alakulásáról. A fizetések átláthatóságáról rendelkező törvény az idén lépett életbe, azt írja elő, hogy a legkevesebb 200 embert foglalkoztató cégeknél a munkavállaló kérésére tájékoztatást kell adni arról, hogy azonos beosztásban az ellenkező nemhez tartozó dolgozók átlagosan mennyit keresnek.

Nők helyzete Európában: csak jobb hely van Magyarországnál

Nincs európai ország amely rosszabbul teljesítene Magyarországnál a nemek közti egyenlőséget tekintve - derül ki a Világgazdasági Fórum 2018-as jelentéséből. A nemek közötti egyenlőség index a nők gazdasági lehetőségeit, politikai képviseletét, oktatásban való részvételét, valamint az egészségügyi kilátásait veszi figyelembe a globális rangsor összeállításánál. Magyarország 102. a rangsorban a 149 tagú mezőnyből. A lemaradás elsősorban a politikai képviselet hiányában keresendő, írja a kimutatás nyomán a Magyarország a világban blog. A magyarországinál csak hét országban kezdetlegesebb a nők politikai képviselete: Bahrein, Belize, Brunei, Kuvait, Libanon, Omán és Jemen.

2,3 milliárd forintot költ idén "űrtevékenység" fejlesztésére a kormány

Publikálás dátuma
2019.03.18 21:16
Egyre inkább jóslatnak tűnik az MKKP-féle vicc a felcsúti űrközpontról.
Fotó: Facebook / Magyar Kétfarkú Kutya Párt
Hogy a rengeteg közpénz pontosan hol és hogyan fogja szolgálni a tudományt, vagy legalább a magyar gazdasági fejlődést, még nem világos.
2 321 600 000 forintot kap idén a magyar űrkutatás és űrtevékenység fejlesztése, szúrta ki a hétfői Magyar Közlönyben a 444.hu. Az indoklás szerint az űrkutatás a magyar gazdasági fejlődés szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ágazat.
Bő két hete beszélt a magyar kormány űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Ferencz Orsolya arról, hogy szükséges az ágazat bőkezűbb támogatása - lobbizása sikeresnek tűnik. Múlthéten az derült ki: a Ferenczet is kinevező Szijjártó Péter javaslatára Magyarország megpályázza a 2020-as űrhajós világkongresszus rendezését. A rendezvény előzetes költségvetése mintegy 315 millió forint.