Orbán kifektetné a magyar vállalatokat

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:44

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A miniszterelnök szerint a magyar cégeknek is be kell szállniuk a globális gazdasági versenybe, ehhez azonban pluszforrásokra lesz szükség.
A magyar vállalatoknak is legalább annyi pénzt kell megkeresniük külföldön, mint amennyit a külföldiek megkeresnek Magyarországon – ezzel magyarázta Orbán Viktor, hogy úgynevezett kifektetési stratégiában, hazai cégek nemzetközi piacra léptetésén gondolkodnak. A miniszterelnök erről szerdán, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című rendezvényén beszélt. Mint az MTI idézi, Orbán Matolcsy György jegybankelnököt kérte fel a stratégia kidolgozására, melynek megvalósításához plusz (és feltehetően állami) forrásokra is szükség lesz majd.
A bejelentés mindenesetre más értelmezheti helyezi a Mészáros-óriáscégek feltőkésítését és tavalyi októberi központosítását is – az egyesülő Opus és Konzum ekkor magyar tőzsde  negyedik legnagyobb társaságává vált, a Világgazdaság pedig már nem sokkal a fúzió után arról írt, hogy a csoport hamarosan a nemzetközi piacra léphet. 
A beszéd második, már megszokottnak mondható nagy témája a bevándorlás volt: Orbán szerint a migráció eljesen át fogja alakítani a világot, amelyben most élünk, és ami majd 2050-ben vagy azután történik, az annak lesz a következménye, ami most zajlik. Aki most nem védi meg magát, az 2050-2060-ban már nem tudja – tette hozzá. A bevándorlás kockázatát külön kihangsúlyozta a jelenlévő gazdasági szereplőknek „nem lesz értelme a gazdasági sikereiknek, ha egyébként az unokáik és a gyermekeik egy olyan világban veszik át önöktől a cégeket, amelyben nem jó élni”. Az orbáni jóslatnak némileg ellentmond,  hogy a miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában elismerte, hogy a migráció nem jelent közvetlen veszélyt a magyar határon; február 24-i, sarm-al sejki látogatásán pedig aláírt egy, a menekültek támogatásáról, az uszítás elítéléséről szóló nyilatkozatot. Azt is Egyiptomban jelentette be, hogy Magyarország évi 1400 arab diáknak ad majd állami ösztöndíjat. 
Orbán Viktor kifejtette, az év elején négy nagy feladatot szabott: a demográfiai fordulat előkészítését, az európai uniós növekedési átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, a szakképzés radikális átalakítását és egy "kifektetési" - a magyar vállalatok külföldi befektetéseit támogató - stratégia elkészítését.

Orbán még 11 évre tervez

A miniszterelnök a hosszú távra, 2030-ig szóló célok közé sorolta, hogy
  • Magyarország kerüljön az EU öt legjobb országa közé,
  • legyen az öt legversenyképesebb állam között,
  • álljon meg a népesedési hanyatlás,
  • építsék újjá fizikai és gazdasági téren a Kárpát-medencét,
  • tegyék valós gazdasági térséggé a teljes Közép-Európát,
  • sikerüljön elérni az energiafüggetlenséget.
Utóbbi, hatodikként említett célhoz szükség van a paksi atomerőmű-fejlesztésére, a napenergia mértékének növelésére, változást kell elérni a fosszilis energia elérhetőségében - így a Románia által kitermelt gázt elérhetővé kell tenni Magyarországnak -, a Török Áramlatnak Magyarországon keresztül kell haladnia, ha pedig sikerül megállapodni Szlovéniával, akkor elérhetővé válhat az olasz LNG-termninál is, fejtegette a miniszterelnök.
Szerző
Frissítve: 2019.02.27. 14:21

Váratlan "katonai parádé” Budapesten - fotók

Publikálás dátuma
2019.02.27. 13:14

Fotó: Népszava
Különös látványban lehetett részük azoknak, akik a reggeli órákban várakoztak a vonatra az Üllő-Nyugati pályaudvar közötti vonalon.
Igen hosszú, mintegy 13-15 kocsiból álló, feltehetően amerikai harckocsikból és harci járművekből haladó konvoj haladt a Nyugati felé. Munkatársunk a pestlőrinci állomáson fényképezte le a szerelvényt. Egyes kocsikon a felirat lengyel nyelvű volt. 
Mint lapunk is beszámolt róla, Benkő Tibor honvédelmi miniszter december közepén német partnerével arról állapodott meg, hogy Magyarország 44 új Leopard 2A7 és 12 használt Leopard 2A4, valamint 24 PzH-2000 önjáró löveget vásárol. Mint írtuk, a megvásárolt 44 új és 12 használt Leopard gyakorlatilag az EU harckocsiipar csúcsa.
Szerző
Témák
harci jármű
Frissítve: 2019.02.27. 13:18

Aki eddig se értette, miért vesz részt az ellenzék a parlamenti munkában, az most még kevésbé fogja

Publikálás dátuma
2019.02.27. 12:49
Völner Pál/Népszava fotó
Völner Pál államtitkár nem tudott válaszolni Székely Sándor független országgyűlési képviselő írásbeli kérdéseire, ezért inkább leírta, hogy az előző kormány mindent rosszul csinált, a mostani meg mindent jól.
Normál esetben nem sok szót érdemelne az a "levélváltás", amely Székely Sándor független országgyűlési képviselő (Magyar Szolidaritás Mozgalom) és Dr. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára között zajlott a minap. Az ellenzéki politikus úgynevezett írásbeli kérdéssel fordult a tárcához, amely az egyik hivatalos módja annak, hogy a honatyák adatokhoz, információkhoz jussanak a kormánytól.
Mármint a "rendeltetésszerű használata" ez lenne, mert, ahogy az ebből a példából is kitűnik, ez is csak egy, az utóbbi időben jóformán teljesen kiüresített demokratikus eszközök közül.

Székely úgy vezette fel a kérdéseit, hogy "az Orbán-kormány 2018-ban meghirdette a Családok évét, miközben gyermekes családok kerültek utcára." A képviselő hozzátette, az ellenzék több olyan javaslattal is élt, amely biztosíthatná a gyermekes családok hajléktalanná válásának megelőzését,ám, mint fogalmazott, a kormánynál ezt "egyszerűen lesöpörték az asztalról". Ezek után az igazságügy miniszternek szegezte az ezzel kapcsolatos kérdéseket, amelyek főként azt feszegették, hány ember lehet érintett:
  • Az április 30-án lejáró kilakoltatási moratórium után hány család vagy fő vár kilakoltatásra?
  • Ebből hány a devizahitel és hány a közüzemi tartozás miatt kilakoltatásra váró család?
  • Hány gyermekes család?
  • A tavalyi évben kilakoltatott gyermekes családoknak mi lett a sorsa?
  • A tavalyi évben kilakoltatott gyermekes családok közül hány család maradhatott egyben, hány kiskorú gyermek került gyámhivatali gondozásba az eljárás miatt?
  • Miként kívánja az Orbán-kormány megszüntetni azt az anomáliát, amely szerint hiába tiltja a gyerekvédelmi törvény, hogy anyagi vagy lakhatási okok miatt szakítsák el a gyerekeket szüleiktől, a gyámhatósági gyakorlat mást mutat?
Trócsányi László miniszter megbízásából, mint fentebb írtuk, Völner Pál reagált, és a 6 hozzájuk intézett kérdést egy kalap alá véve úgy kezdte:
"Ezúton tájékoztatom, hogy az írásbeli kérdése tekintetében az Igazságügyi Minisztérium nem rendelkezik ilyen statisztikai adattal."

Gondolhatunk bármit erről a válaszról, akár azt, hogy nagyon is kellene lennie ilyen összesítésnek, amit joguk lenne megismerni a képviselőknek és az embereknek, vagyis ilyen szempontból a válasz nem elfogadható. De lehetünk megengedőbbek is, mondván, biztos túl sok helyről, túl sok adatot kellene összefésülni, így pontos statisztika talán nem is készíthető e tárgyban. Akárhogy is, ha Völner válasza itt véget ért volna, legfeljebb azt mondhatnánk, hogy "nem erőltették meg túlságosan magukat."

De nem ér véget, a levél ugyanis még 7 hosszú bekezdésen át folytatódik. Hogy milyen bekezdésekkel, azt egyrészt itt pontosan elolvashatják, de talán egy kiemelt mondat is elég lesz illusztrációnak:
"emlékeztetni szeretném, hogy 900 ezerrel csökkent a szegénység kockázatának kitettek száma 2013 óta, ezzel a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya mintegy felére csökkent. Ellentétben a szocialista időszakkal, amikor is ellenkező tendencia érvényesült."

"Fény derült" továbbá a válaszból olyan dolgokra is, mint:
  • "a baloldali kormányzás alatt Magyarországon kétszeresére nőtt a villamos energia és háromszorosára a gáz ára"
  • "a rezsicsökkentésnek köszönhetően (...) a magyar családok már több mint 1378 milliárd forintot takarítottak meg"
  • "már elfeledett tény, hogy a baloldali kormány, több mint egymillió családot kergetett a devizahitel-csapdába"
És bár ezen a ponton már nem igazán lehet kérdéses, hogy ebben a formában tulajdonképpen teljesen felesleges kérdéseket intézni a kormány illetékeseihez, mert úgyis mindenről csak "az" jut eszükbe, Völner még amolyan tételmondat gyanánt azért rögzíti:
"a magyar Kormány mindig mindent megtett annak érdekében, hogy enyhítse azt a kárt, amit a megelőző szocialista-liberális korszakok okoztak."

Hogy ezeknek mi közük van Székely Sándor konkrét, kilakoltatással kapcsolatos adatokra vonatkozó kérdéseihez? Hát, az általunk ismert világban nem sok. Igaz, legkésőbb  a BBC-n sugárzott tegnapi Szijjártó Péter-interjú óta azt a lehetőséget is mérlegelni kell, hogy, amint azt a riporter mondta a külügyminiszternek:
"maguk egy párhuzamos univerzumban élnek."

Szerző