Szavazásra hívnak a német és a magyar szakszervezetek

Minden munkavállalót a voksoláson való részvételre buzdítanak a közelgő európai parlamenti választás előtt.

Közös nyilatkozatot írtak alá az öt nagy hazai érdekvédelmi szövetség vezetői a Német Szakszervezeti Szövetség ügyvezető elnökével, hogy a közelgő európai parlamenti választás előtt egyrészt minden munkavállalót a voksoláson való részvételre buzdítsanak, másrészt meghatározzák azokat a munka világát érintő célokat, amelyek mentén mindenkinek értékelni kellene az induló pártok programjait.

A német szociáldemokraták Freidrich Ebert Alapítványa meghívására Magyarországra látogató német érdekvédelmi vezetők tegnap hosszú beszélgetést folytattak a magyar konföderációk elnökeivel és jelezték, hogy készek tapasztalatcserékkel, felkészítéssel és Magyarországon működő német cégek esetén akár konkrét célok elérésének támogatásával is segíteni a munkájukat, mert egyre eredményesebbnek látják az itteni szervezetek tevékenységét.

A Népszava szerkesztőségébe eljuttatott közös nyilatkozat szerint a „magyar és német szakszervezeti szövetségek célja a jó munkahelyeket, tisztességes béreket és minőségi szociális védelmet nyújtó Európa” megteremtése. Ezért arra szólítanak fel mindenkit, hogy „menjen el szavazni: szavazzon egy másik Európára, egy szociális, szolidáris és igazságos Európára”. Hangsúlyozzák az ,,ugyanazon helyen folytatott ugyanazon munkáért egyenlő díjazás" elvének fontosságát, követeléseiket listába szedték.

Így a nyilatkozat szerint minden tagállamban el kell érni, hogy a minimálbérek a szegénységi küszöb fölé kerüljenek, létre kell hozni egy nyilvános, összeurópai jegyzéket azokról a cégekről, amelyek nem tartják be a minimális normákat és a munkajogot. Az életkort és a szaktudást mindenhol el kell ismerni, a versenyszféra átlagbérét pedig a közszférában dolgozóknak is kell érni – szögezi le a német-magyar nyilatkozat. Követelik továbbá, hogy a közbeszerzések elnyerésének legyen feltétele a szociális normák és a vállalat kollektív szerződésében foglaltak betartása. Kimondják, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) segítségével akkor is biztosítani kell a munkavállalók jogait, ha nem hazájukban dolgoznak. Ilyenkor elérhetővé kell tenni számukra a megfelelő tájékoztatás és tanácsadás igénybevételének lehetőségét, és ennek a háztartásban és gondozásban dolgozókra is ki kell terjedni.

Végül a közös nyilatkozat azt tartalmazza, hogy minden foglalkoztatási formában dolgozó számára biztosítani kell a szociális védelem elérésének lehetőségét az unió minden tagállamában.

Igazságosabb jövőt követelnek

A közös nyilatkozat szerint minden szakszervezet szociális, szolidáris és igazságos gondolkodást vár Európa vezetőitől.

A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint ez annyit jelent, hogy meg kell állítani a jövedelmek közötti különbségek növekedését, mert ma Európa nagy részén, de Magyarországon különösen az figyelhető meg, hogy miközben tagadhatatlanul jobban él a középosztály, aközben nyílik az olló a magas és a nagyon alacsony keresetű réteg között, 3 millió ember éhezik. Földiák András lapunk kérdésére nem nevezett meg pártokat, amelyek ezt az irányt másoknál hitelesebben jelenítenék meg, mert – mint mondta – szociáldemokrata és keresztény tömörülések is képviselik ezt a gondolatot. A vízválasztó az, igazságosabbá akarják-e tenni a megtermelt javak elosztását vagy nem. A SZEF vezetője emlékeztetett a franciaországi utcai megmozdulások gyökerére is, mondván, az unióban egyre kevésbé fogadják el az emberek, hogy a milliárdosok gazdagodnak, a szegények pedig tovább szegényednek.

Hasonlóan fogalmazott lapunk érdeklődésére Kordás László is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) vezetője is úgy látja, a jövedelmek elosztásában kellene igazságosabb megoldásokat találni a kontinens országaiban, így nálunk is, például a munkavállalók adóterheinek csökkentésével, a nettó bérek növelésével. A tőketulajdonos, a menedzsment és a munkavállalók közösen megtermelt jövedelméből jelenleg aránytalanul kevés jut a dolgozóknak, ezt a részesedést kell mindenképpen megemelni – hangsúlyozta az elnök. Pártok megnevezése nélkül úgy fogalmazott Kordás László, hogy a fenti elvárásnak véleménye szerint többségében, de nem kizárólag baloldali pártok felelnek meg.

Két nagy erő jelenik meg a szakszervezetek mögött – fűzte tovább ezt a gondolatot Palkovics Imre. A Munkástanácsok elnöke lapunknak azt mondta, a baloldali szakszervezetek a szociáldemokratákat, ők pedig a keresztényszociális, kereszténydemokrata pártokat támogatják, de a közös nyilatkozat fő üzenete mindkét tábornak szól, hogy menjenek el szavazni a májusi EP választáson és olyan tömörülésre adják a voksukat, amelyik széles rétegek érdekeit képes szem előtt tartani.

A konkrét példák között ő is a jövedelemkülönbségek csökkentését nevezte fő célnak, országon belül és az unióban is, mert ahhoz, hogy a kelet-európai országok felzárkózása a nyugati bérekhez eredményesebb lehessen, Palkovics szerint nem elegendő a tagállamok erőfeszítése, hanem szükség van a közös uniós gazdaságpolitika változására is. Meg kell állítani az eddigi kifosztást, azt, hogy a nyugati cégek tőkebefektetéseken keresztül kiviszik az itt megtermelt profitot, a cél annak elérése, hogy a helyi gazdaságba forgassák vissza, mert akkor több jutna itthon is szociális célokra – foglalta össze a legfontosabb szempontot, amire figyelni kell a választóknak a közelgő EP választás előtt.