Manfred Weber: azt várom Orbántól, hogy kérjen bocsánatot és szedje le a plakátokat

Publikálás dátuma
2019.03.01. 17:13
Orbán Viktor és Manfred Weber
Fotó: AFP/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Szorul a hurok: az Európai Néppárt "csúcsjelöltje" most először mondta ki: nem kizárt, hogy a Fidesznek mennie kell a konzervatív pártcsaládból. Weber szerint erre már a májusi választások előtt is sor kerülhet.
Úgy fest, a Jean-Claude Juncker és Soros György elleni kormányzati plakátkampánynak súlyos következményei lesznek a magyar miniszterelnökre nézve - kezdi cikkét a német Spiegel, amely interjút készített Manfred Weberrel, aki a Fideszt is tömörítő Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje a májusi EP-választáson. A német politikus immár elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar kormánypártot kizárják soraikból.
"Minden forgatókönyv benne van a pakliban, jelenleg ezekről tárgyalunk a párton belül"

- mondta a lapnak Weber.

"Orbán Viktor súlyos károkat okozott a kijelentéseivel és a plakátjaival, úgyhogy azt várom tőle, hogy kérjen bocsánatot és állítsa le a kampányt"

- tette hozzá.

Ahogy arról mi is írtunk, mostanra egyre több országból kérik a tagok a Néppárttól, hogy függessze fel a Fidesz tagságát. Weber szerint a kizárásra akár már az EP-választások előtt sor kerülhet, az erről tárgyaló közgyűlés március 20-án ülhet össze.

Weber a Spiegelnek nyilatkozva arra utalt, a magyar miniszterelnök ma már közelebb állhat a szélsőjobboldali populistákhoz, mint a konzervatív párthoz.
"Orbán politikailag rossz irányba tart. Ha a demokrácia alapvető kérdéseihez való hozzáállást nézzük, ma már átfedésbe került az olasz Salvinivel és a lengyel Jaroslaw Kaczynskivel. Én és az EPP ebből nem kérünk"

- szögezte le.

A kérdés súlyát jól jelzi, hogy a Spiegel cikkében szó esik arról is, mit tervez változtatni az EU-n Weber, ha a májusi választások után az ő pártja kerül nyeregbe, de mindezt csak azután, hogy kifejtette véleményét a "Fidesz-problémáról".


Szerző
Frissítve: 2019.03.01. 17:14

Egymillió dolláros vérdíjat tűztek ki bin Laden fejére

Publikálás dátuma
2019.03.01. 16:25

Fotó: AFP/ FEDERATION FOR DEFENSE OF DEMOCRACIES
Az Egyesült Államok már 150 millió dollárt fizetett ki olyan információkért, melyekkel merényleteket akadályoztak meg, vagy terroristákat kerítettek kézre.
Egymillió dolláros (nagyjából 285 millió forintos) nyomravezetői díjat tűzött ki az Egyesült Államok Hamza bin Ladenre. Az al-Kaida egykori vezérének, Oszama bin Ladennek a fia két évvel ezelőtt került fel a terroristák listájára, a „vérdíjat” az indokolja, hogy az amerikaiak úgy tudják, egyre nagyobb befolyásra tesz szert a nemzetközi terrorszervezeten belül. Az elmúlt években több felvétel jelent meg az interneten, amelyen a nyugatiak elleni támadásokra, apja halálának megbosszulására szólította fel követőit. A harmincas évei elején járó férfi holléte ismeretlen, a gyanú szerint ő is az afgán-pakisztáni határon bujkálhat. Egyáltalán Hamzáról sem tudni sokat. Az Oszama bin Laden rejtekhelyén talált dokumentumokból, valamint vallomásokból kiderült, hogy már a terroristavezér is Hamzára tekintett lehetséges utódjaként. Az amerikaiak úgy tudják, a fiatalember a 2001. szeptember 11-ei támadások egyik gépeltérítőjének, Mohammed Attának a lányát vette feleségül, ugyanakkor ezt Oszama egy másik fia cáfolta. Az viszont biztos, hogy a „bin Laden” név önmagában is szimbolikus jelentőségű és veszélyt jelent, hívószóként szolgálhat a szélsőségesek számára. Az egymillió dolláros „vérdíjjal” Hamza bin Laden koránt sem számít a legkeresettebb terroristának. Az élen 25 millió dollárral az Iszlám Állam vezetője, Abu Bakr al-Bagadi áll, akinek már többször halálhírét keltették, ám sorsa a mai napig bizonytalan. Ugyan Donald Trump amerikai elnök éppen a minap jelentette be, hogy az Iszlám Állam területeinek száz százalékát felszabadították, egyes feltételezések szerint a terrorvezér még mindig Szíriában bujkál. Ugyancsak 25 millió dollárt ér ha valaki információkkal tud szolgálni Ajmán az-Zavahiri, az al-Kaida jelenlegi fejének hollétéről, egyébként ugyanennyit kínáltak annak idején Oszama bin Ladenért is. A „jutalom az igazságért” nevű program folyamatosan frissülő listájában jelenleg összesen 79 terrorista szerepel, a legkisebb kitűzött jutalom 250 ezer dolláros, míg a legtöbben az ötmillió dolláros kategóriába esnek. A program több tucat nyelven elérhető nyilvános honlapja szerint az elmúlt évtizedekben már több mint 150 millió dollárt fizettek ki, több mint száz embernek, akik segítettek terrorcselekményeket megakadályozni, vagy keresett terroristákat kézre keríteni. A sikertörténetek között említik például, hogy egy kelet-ázsiai országban 48 órával a tervezett merényletsorozat előtt kaptak fülest, több száz életet megmentve. Máskor egy amerikai diplomata meggyilkolása után jelentkezett szemtanú, akinek hála sikerült letartóztatni az elkövetőeket. Vagy például az egykori iraki diktátor, Szaddám Huszein két fiát, Udajt és Kuszajt is a program segítségével találták meg, a kialakuló tűzharcban végeztek velük. Az arra érdemes informátorok ráadásul nem csupán pénzjutalomban részesülnek, de ha szükség van rá, biztonságba is helyezik őket.

Véget érhet Amerika leghosszabb háborúja?

Az Egyesült Államok három-öt éven belül szövetségeseivel együtt teljesen kivonulna Afganisztánból, ezt követően a kabuli kormány és a tálibok közösen osztoznának a hatalmon – értesült a The New York Times a Pentagon béketerveinek részleteiről. A lap úgy tudja, a következő hónapokban megfeleznék az országban állomásozó erőiket, a jövőben a kiképzést főleg az európaiakra bíznák, míg ők a terroristák elleni harcra koncentrálnának. Az elképzelést állítólag a NATO-ban és az európai szövetségesek között is támogatóan fogadták (és ezúttal beavatták őket, nem úgy, mint a szíriai kivonulásról), bár arra figyelmeztettek, Donald Trump még bármikor meggondolhatja magát. 

Szerző

A volt amerikai külügyminiszter szerint Orbán Viktor "fasiszta vonásokat mutat"

Publikálás dátuma
2019.03.01. 14:40

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Madeleine Albright szerint a magyar berendezkedés veszélyes "hipernacionalizmus", ahol a cél az emberek egymás ellen fordítása, az identitás pedig arra épül, hogy gyűlölni kell mások identitását.
Fasizmus: Egy figyelmeztetés (Fascism: A Warning) címmel írt könyvet Madeleine Albright, aki 1993-tól az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, majd 1997-től négy évig Bill Clinton elnök külügyminisztereként dolgozott. A mai napig aktív közéleti szereplőnek számító 81 esztendős diplomata életrajzára pillantva nem is meglepő, hogy figyelemmel kíséri a közép-európai politikát is, hiszen Prágában született, édesapja pedig akkortájt a belgrádi csehszlovák nagykövetségen dolgozott. 

Albrighttal a most megjelent kötet kapcsán az amerikai Vox magazin készített interjút, amelyben a legtöbb szó természetesen Donald Trumpról esett, de Orbán Viktor is több ponton szóba került - írja a hvg.hu. Mielőtt azonban ezeket kiemelnénk, érdemes tisztázni, mit ért a szerző fasizmus alatt, hiszen ez idehaza is gyakran képezi vita tárgyát: Albright arra próbált rámutatni, hogy
a fasizmus nem egy ideológia, sokkal inkább egy folyamat, egy módszer arra, hogyan kell megszerezni és megtartani a hatalmat.

Szerinte a fasiszták megosztják a társadalmat többségre és kisebbségre, az előbbiek élére állnak, és minden jogot a többségnek követelnek, miközben a kisebbségek jogairól megpróbálnak nem tudomást venni. 
„Látni kell, hogy a fasizmus nem a problémák megoldására, hanem azok mélyítésére törekszik. Ez a rendszer leépíti a szabad sajtót és az igazságszolgáltatást, és fontos eleme az erőszak is."

- sorolja.

„A fasiszta ideológiát más ideológiáktól az különböztet meg, hogy itt az erőszakot és a népharagot használják a célok eléréséhez, az embereket a propaganda eszközeivel állítják szembe egymással" - zárja a definícióját a politikusnő, aki szerint a fasizmus jelenleg terjedőben van. "Sokan meg szeretnék ismerni és meg szeretnék élni az identitásukat, ami rendben lévő dolog, azonban
ha ez az identitás azt mutatja, hogy gyűlöljem a te identitásodat, már el is érkeztünk a veszélyes hipernacionalizmushoz”

- véli a szerző, aki szerint erre jó példa Orbán Viktor és a magyar politikai berendezkedés. Albright végig óvatosan fogalmaz azzal kapcsolatban, kit nevez fasisztának. Trump például szerinte (még) ezen a körön kívül van, de átlépné a "vörös vonalat", ha például bevetné a hadsereget erőszakos, a hatalom megtartását célzó cselekményekre. "Kim Dzsong Un egyértelműen fasiszta, embereket küld munkatáborba, az országában tombol az éhezés, a hadsereget pedig arra használja, hogy fenntartsa a hatalmát.
Más vezetők, mint például Orbán Viktor, mutatnak fasiszta vonásokat, de nem vagyok benne biztos, hogy már átlépték az előbb említett vonalat."

- véli az USA első női külügyminisztere.

Szerző
Frissítve: 2019.03.01. 14:45