Sajátjai buktatják el a román sztárügyészt

Publikálás dátuma
2019.03.04. 11:00

Fotó: ANDREI PUNGOVSCHI / AFP
A lakosság mellette áll, érte tüntet, de saját országa kormányának támogatását nem kapta meg az európai főügyészi tisztségre pályázó Laura Codruta Kövesi.
Eredetileg 24-en szálltak versenybe az európai főügyészi tisztségért, a rövidesen napirendre kerülő európai parlamenti szavazáson azonban a román Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tavaly menesztett vezetőjének, Laura Codruta Kövesinek a nevét terjesztik elő. Múlt héten a meghallgatások után ugyanis a román sztárügyész kapta a legtöbb, 26 szavazatot a versenyben maradt három jelölt közül a két illetékes uniós bizottságban a francia Francois Bohnert és a német Andreas Ritter előtt. Kinevezése mégsem borítékolható, mert az EU-tagállamok állandó képviselőinek bizottságában, a COREPER-ben ugyanis  50-29-es aránnyal a francia jelölt került élre. Az újonnan létrejövő európai uniós intézmény vezetője pedig az lesz, akiről megállapodás születik majd az EU Tanácsa és a parlament között. A Tanácsban viszont nemcsak a román kormány vagy a saját jelöltjüket támogató országok ellenlobbyja akadályozza Kövesi sikerét. Nem támogatja például sem Lengyelország, amely ellen 7 cikkely szerinti eljárás folyik az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt, sem Magyarország, amely nem is lesz tagja a tervek szerint 2021-ben induló, az uniós pénzügyi visszaéléseket kivizsgáló új intézménynek, vagy a korrupcióval igencsak küszködő Bulgária sem.  Bukarest álláspontja senkit sem lepett meg, mint ahogy az sem, hogy ez az ellenzéknél és a lakosság jó részénél felháborodást szült. A román lakosság jórésze a többszáz román vezető politikust rácsok mögé küldő Kövesi mellett áll, az ellenzék pedig hangosan követeli a kormány támogatását a román ügyész számára. A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön született, magyar nevét korábbi házasságából megőrző 45 éves Kövesi egy román rádiónak nyilatkozva hétvégén elmondta, számított is a bukaresti kormány ellene beinduló negatív kampányára. Bukarest érveit azonban gyengíti az az uniós aggodalom, hogy a román kormány intézkedései az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik. A 2017 telén indított, Romániában többszázezres tüntetéseket kiváltó igazságügyi reform, Kövesi tavalyi menesztése a DNA éléről miatt már „szégyenpadra” került Románia. A korrupcióért elítélt Liviu Dragnea, a nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt /PSD elnöke bábkormányának tartott Dancila-kabinet mégis tovább feszítette a húrt. Február közepén sürgősségi kormányrendelettel létrehozták az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészséget, a speciális vádhatóságot pedig kivonták a legfőbb ügyész hatásköre alól. Ez országszerte bírósági, ügyészségi  munkabeszüntetéssel járó tiltakozást eredményezett, és újrakezdődtek a lakossági tüntetések is. Bukarestben a vasárnap ismét utcára vonulók a kormányrendelet visszavonása mellett Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását is kérték. A volt DNA-vezér megítélése azonban hazájában sem egységes. A Kövesit kifogásolók szerint nem lehet egy, az európai jogállam védelmében létrehozandó intézmény élére olyan személyt kinevezni, aki maga sem jogállami módszerekkel és eszközökkel ért el sikert. Az ugyanis, hogy DNA-vezérként titkos megállapodást kötött a Román Hírszerző Szolgálattal és a titkosszolgálat segítségével, annak nehezen ellenőrizhető bizonyítékai alapján küldtek rácsok mögé embereket, nyilvánosságra került. A titkos együttműködési dokumentumot kezdetben Kövesi cáfolta, ám a szolgálat nyilvánosságra hozta azt. Hívei azonban úgy vélik, a Romániát behálózó korrupció mértéke akkora, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli eszközöket követelt, s bár voltak hibák, azok megbocsáthatók, az eredmény a lényeg. Az európai főügyészi tisztségre is sokan azért tartják alkalmasabbnak Kövesit, mint francia ellenfelét, mert őneki abban a kelet-közép-európai korrupciós dzsungelben van tapasztalata, amely idegen egy nyugati jogállam képviselőjétől, s amelyben minden bizonnyal elveszne. Attól nem tartanak, hogy a Romániában használt kifogásolható eszközökhöz nyúl, hiszen ez esetben nem lenne rá lehetősége.   

A háttérhatalom eszközének tartják

Az egyik leggyakoribb vád ellene, hogy politikai alapon, leginkább a szociáldemokraták soraiból válogatva ellenfeleit az úgynevezett „párhuzamos állam” érdekeit szolgálta, valóságos koncepciós pereket gyártott a DNA. Ez az uniós bizottsági meghallgatásokon is felmerült, Kövesi azonban határozottan cáfolta a politikai elfogultságot, hangsúlyozva, hogy minden párt soraiból buktatott le korrupt politikusokat. 

Szerző

Feszültebb lett a helyzet a Néppártban Orbán interjúja után

Publikálás dátuma
2019.03.04. 09:47

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Bár a német kereszténydemokratáknál és a keresztényszociálisoknál továbbra sincs meg az egyértelmű politikai akarat arra, hogy zárják ki a Fideszt az Európai Néppártból (EPP), mint a Spiegel Online írja, Orbán Viktornak a Welt am Sonntagban megjelent interjúja nem könnyítette, éppen megnehezítette a helyzetet.
A lap ezt a Manfred Weber (az EPP német listavezetője, a CSU politikusa) környezetéből származó forrásokra hivatkozva írta. A német politikai életből hivatalosan ugyan senki sem reagált az interjúra, azt azonban aligha vették jó nével a CDU/CSU politikai vezetői, hogy Orbán megnyilatkozásából az derült ki: nem sikerült jobb belátásra bírni a magyar miniszterelnököt, mert bár március 15. után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke lekerül a plakátokról, a helyébe az európai szocialisták listavezetője, a holland szociáldemokrata Frans Timmermans kerül. 
Mint a Spiegel emlékeztet rá, akár már március 20-án, az Európai Néppárt következő ülésén döntés születhet a Fidesz EPP-ből való kizárásáról, vagy tagságának felfüggesztéséről. A nagy kérdés azonban az, mit lép a CDU és a CSU. A hamburgi lap megjegyzi, az interjúban a magyar kormányfő által is emlegetett, a német kereszténydemokratákkal tavaly nyár óta folytatott strukturális párbeszéd eddig teljesen eredménytelen volt, hiszen a Fidesz továbbra is a konfrontációra épít. 
Döntő lehet, hogy bár a CSU sokáig nagy partnerként, barátként tekintett Orbánra, ez azonban már a múlté. Azután, hogy az Orbánt több ízben is Münchenbe invitáló Horst Seehofer leköszönt a CSU elnökségéről, Markus Söder bajor kormányfő került a helyére, aki egyre jobban elhatárolódik a magyar miniszterelnöktől. Bár hónapokkal korábban Söder is a menekültválságot helyezte politikája középpontjába, tavaly ősszel belátta: a konfrontáció politikája csak az uniópártok befolyásának folyamatos csökkenését eredményezi. Ezért jóval mérsékeltebb, inkább centristának nevezhető politikát folytat. Söder szűk két hete elfogadhatatlannak nevezte a magyar kormányfő viselkedését, s a Frankfurter Allgemeine Zeitungban kifejtette: bár nem akar kizárni senkit az Európai Néppárt pártcsaládjából, Orbán Viktornak bizonyságát kell adnia annak, hogy még az EPP-hez tartozik. Mint a Spiegel írja, bár Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke és Söder továbbra sem állnak a kizárást követelő pártok élére, ennek folyamatát sem tudják már megakadályozni.
Frissítve: 2019.03.04. 12:56

Arab tavasz Algériában

Publikálás dátuma
2019.03.04. 09:30

Fotó: RYAD KRAMDI / AFP
Tízezrek tüntettek az észak-afrikai országban az ellen, hogy ismét Andelaziz Bouteflikát nevezzék ki államfőnek.
Tegnap zárult le Algériában a jelöltállítás határideje az áprilisi elnökválasztásra, ám a favorit a hivatalban lévő államfő, a 82 éves Abdelaziz Bouteflika. Igaz, senki sem hiszi azt, hogy képes ellátni államfi teendőit. Néhány éve stroke-ja volt, kerekesszékben ül, s hírek szerint nem sokat fog fel a külvilág eseményeiből. Múlt szerdán Genfbe vitték „gyógykezelésre”. A háttérből öccse, a nála 20 évvel fiatalabb Said irányít, aki a hadsereg és a helyi oligarchák érdekeit képviseli. Sokan úgy vélik, a korrupt elit ezúttal komoly hibát követett el azzal, hogy ismét Bouteflikát jelölte államfőnek. Úgy vélték, a társadalom ezt a keserű pirulát is lenyeli, de nem így történt. Február 22-én, majd pénteken is tömegtüntetéseket tartottak nem csak Bouteflika, hanem a hatalmi elittel szemben. Hétvégén a kormányzati média először számolt be a tüntetések tényéről, igaz arról nem tett említést, miért is vonultak az emberek az utcára. Ahmad Ouayahia kormányfő azzal riogatott: ha folytatódnak a megmozdulások, olyan véres polgárháború törhet ki az országban, mint Szíriában. Algéria 1962-ben jött létre, akkor a függetlenségi FLN párt határozta meg a belpolitikáját. A kilencvenes években aztán véres polgárháború tört ki az iszlamisták megerősödése miatt. A hadsereg vette át a hatalmat, mintegy 200 ezren vesztették életüket. Bouteflika e véres időszak végén, 1999-ben került az elnöki székbe. Megválasztását a társadalom is támogatta, elismert személyiség volt hazájában, akit képesnek tartottak arra, hogy újra egységesítse az országot. Azóta azonban eltelt húsz év, s az idős politikus mára a hadsereg bábjává vált. Az elégedetlenség oka a gyengélkedő gazdaság, a magas infláció. Sok megfigyelő szerint ezért is volt súlyos stratégiai hiba ismét őt jelölni államfőnek. Szakértők azonban abban is egyetértenek: már a hadsereg és a titkosszolgálat egy része is változásokat akar. Rejtélyes volt, kik hívtak fel az első, február 22-én megtartott tömegtüntetésekre. Egyesek az iszlamistákat vélték a kezdeményezés mögött, ám az akkori megmozdulásokon egyetlen vallási jelszó sem hangzott el, s főleg fiatalok és a középosztály tagjai tüntettek. Az ellenzék sem egységes. „Akadnak az országban radikális csoportok, különösen a diákok között, amelyek egy teljesen más rendszert akarnak, de olyanok is, akik azt szeretnék: legalább olyan személyt ültessenek az elnöki székbe, aki képes kommunikálni, képviselni az országot” – mondta el a Deutscalndfunknak Zahra Rahmuni francia-algériai újságíró. Valami ezúttal valóban megmozdult az országban, amit az is jelez, hogy egyre több újságíró mond fel a közmédiánál, többen közülük tiltakozó akciókat is szerveztek a cenzúra ellen. A múlt csütörtöki megmozdulásokon követelték, hogy mindenről számolhassanak be. Várható-e arab tavasz Algériában? A 2011-es események nyomán ugyan egy sor országban elűzték az uralkodó politikusokat, ám a későbbi következmények nem n voltak éppen pozitívak, s ezzel az algériaiak is pontosan tisztában vannak. „Esély nyílhat egy hosszú folyamat megkezdésére, amely tartós stabilitást biztosít. Az emberek is tudják, ha nem fognak össze, annak nagyon szomorú következményei lehetnek” – vélekedett Isabelle Werenfels német Algéria-szakértő. A mostani eseményeknek több kifutása is lehet. Nem kizárt, hogy a hadsereg erővel veri le a megmozdulásokat. Ez azonban rendkívüli veszélyes következményekkel járna.
Témák
Algéria