Előfizetés

Nagy Blanka helyreigazítási pert nyert az Origo ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.04. 11:03

Fotó: Tóth Gergő
A kormányközeli portál hazudott arról, hogy az ellenzéki tüntetéseken híressé vált gimnazistalány több tárgyból is bukásra áll, és hiányzásai meghaladják a törvény által lehetővé tett mértéket.
Első fokon pert nyert Nagy Blanka az Origo elleni sajtó-helyreigazítási perben - írja az MSZP Facebook-oldala. A gimnazista lányt a szocialista párt ügyvédje, Litresits András képviselte. Az Origo egy januári cikkében valótlanul híresztelte, hogy Nagy több tárgyból is bukásra áll, és hiányzásai meghaladják a törvény által lehetővé tett mértéket. A portálnak 5 napja van, hogy címlapon hozza le a helyreigazítást vagy 15 napja, hogy fellebbezzen.

Az ítélethirdetés az alábbi videóban is megtekinthető:
Nagy Blanka egy kecskeméti ellenzéki tüntetésen elmondott, nagy visszhangot kiváltott beszéde után lett ismert. És bár ebben trágár szavakat is használt, a kormánypárti média, Bayer Zsolttal az élen ezt jócskán alulmúló stílusban "szállt rá" -
ennek a lejárató-hadjáratnak volt a része az Origo-cikk is, amelyről most a bíróság kimondta, hazug állításokkal volt teli.

Kérdés, a portál miként ad majd teret a helyreigazításnak, hiszen nemrég Juhász Péter a megszűnt Együtt párt egykori elnöke is arról panaszkodott, hogy a bíróság által elrendelt helyreigazítást az Origo az éjszaka közepén rakta ki egy eldugott helyre, és később is mindent megtett, hogy az még véletlenül se kerüljön az olvasók szeme elé.

Egyetlen szó törvénybe csempészésével választanák le az MTA kutatóhálózatát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.04. 10:34
Palkovics viszi a kutatóhálózatokat?
Fotó: Vajda József / Népszava
Az Országgyűlés már ma szavazhat arról, hogy az MTA kutatóhálózatának finanszírozása is olyan alapítványon keresztül történjen, mint a Corvinusé. Ez a gyakorlatban az akadémia befolyásának végét jelentené.
Mától ülésezik újra a Parlament, amely várhatóan ezen a héten szavaz a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatról. Ennek lényege, hogy olyan új típusú alapítványi forma jönne létre, amely családi vagyonok professzionális kezelését, valamint közfeladatokat, például felsőoktatási célokat is szolgálhat. Ezt a kormány többek közt azért hozná létre, hogy a Corvinus Egyetem új, alapítványi szervezeti formája létrejöhessen, az mfor.hu szerint azonban az MTA - leválasztott - kutatóhálózatának finanszírozása is történhet ilyen vagyonkezelő alapítványon keresztül, ahogy az a korábbi tervekben is szerepelt.
Ez egyben azt is jelentené, hogy az akadémia befolyása megszűnne a kutatóhálózat fölött.

A koncepciót, amely szerint tehát egy vagyonkezelői alapítvány fenntartásában működne tovább a kutatóhálózat, az Innovációs és Technológiai Minisztérium már ismertette is Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, az MTA tárgyalódelegációja azonban ezt nem fogadta el.

A "törvénygyár" ennek ellenére mozgásba lendült, és nemrég egy módosító indítványban felbukkant a korrekciós javaslat, amely lehetővé tenné a fentebb ismertetett átalakítást. A törvényalkotási bizottság nyújtotta be azt a módosító csomagot a vagyonkezelő alapítványokról szóló javaslathoz, amelyben a portál rá is talált az erről szóló részre.
Mindössze egyetlen szó betoldásával rendezik el a kérdést, amikor a "kutatással" egészítik ki a közérdekű célok listáját, amelyek érdekében vagyonkezelő alapítványt létre lehet hozni.

Így csempészték be a törvénybe az MTA kutatóhálózatának leválasztását
Fotó: mfor.hu
Amennyiben ebben a formában fogadja el a parlament az egész jogszabálycsomagot, és erre, ahogy azt az mfor is megjegyzi, minden esély megvan, akkor meglesz a törvényi feltétele annak, hogy a kutatóhálózat alapítványi formában váljon le az MTA-ról.

Deutsch Tamás: Magyarországon az emberek örömmel túlóráznak, ez természetes

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.04. 09:02

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A fideszes európai parlamenti képviselő szerint idehaza a dolgozóknak 8 óra 15-re kéne hivatalosan beérniük, de 7:50-kor már benn vannak. Újabb bizonyíték a párhuzamos univerzumok létezésére?
A munkavállalók önként, szívesen dolgoznak heti 40 óránál többet, ez természetes Magyarországon – mondta az RTL Klub Híradójának kérdésére Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy március 1-jétől életbe lépett a "kormányzati szolgálati jogviszony", vagyis mondhatni a központi hivatalok tisztviselőinek „rabszolgatörvénye”.

Ez egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a hivatalokban dolgozóknak 8 helyett 9 órát kell benn lenniük a munkahelyükön, a munkaidejükből - amely 6:45-kor kezdődik - pedig kikerült a félórás ebédszünet. A további megszorítások közé tartozik, hogy a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozóknak már nem jár cafeteria,
az alapszabadság 25 napról 20 napra csökken

és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Súlyos változás az is: ezután ellentételezés nélkül terjeszthető ki a napi munkaidő 12 órára, vagyis nem fizetik ki a túlórákat.

A finoman szólva sem éppen szívderítő változások kapcsán Deutsch most a hvg.hu tudósítása szerint azt mondta: "ne csináljunk már úgy, mintha Magyarországon egyébként ne lenne teljesen természetes dolog nem főnöki kegyetlenség, nem a munkavállaló kiszolgáltatottságának kihasználása, hanem az, hogy az emberek (…) nagyon-nagyon jelentős részben örömmel dolgozik ott, ahol dolgozik. Van egy szakmai végzettségük, nem munkahelyüknek, hanem hivatásuknak tekintik, és
lehet, hogy 8 óra 15-re kéne hivatalosan beérniük, de 7:50-kor benn vannak, és lehet, hogy 16 óra 45 perckor elmehetnének, de ha van elvégzendő munkájuk, akkor 17:30-kor, sőt 18:15-kor is ott vannak még a cégnél."

Az EP-képviselő a közszférában dolgozókat képviselő szakszervezetek sztrájkfenyegetését pedig annyival intézte el: "talán nem áll messze a helyes valóságérzékeléstől, ha valaki az EP-választás és ennek a munkabeszüntetésnek a készülődése közötti összefüggéseket véli felfedezni."

Minél több ilyen nyilatkozatot hallunk Fideszes politikusoktól, annál biztosabb, hogy a BBC riporterének mégis csak igaza volt, amikor nemrég Szijjártó Péter külügyminiszternek egy interjúban azt mondta: "maguk egy párhuzamos univerzumban élnek."