Előfizetés

Tényleg új „divat” az ételallergia?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.03.04. 15:30
Illusztráció
Fotó: GARO / AFP/GARO/PHANIE
Nem mai divathóbort az ételallergia, de tömeges méretű elterjedése a modern kor életvitelének is „köszönhető”.
Az elmúlt években egy brit szendvicsezőben ketten haltak meg, mert nem voltak feltüntetve az allergén anyagok: 2016-ban egy 15 éves lány a megvásárolt szendvics szezámtartalma miatt, majd egy 42 éves nő a kazeint tartalmazó vegán szendvics elfogyasztása után. Ausztráliában egy hatéves, a tejtermékekre allergiás kislány kapott halálos anafilaxiás sokkot, egy 15 éves brit lány pedig abba halt bele, hogy az online rendelésnél bár feltüntette, nem vették figyelembe a mogyoróallergiáját – írta a Qubit.
A brit élelmiszer-biztonsági hivatal, a Food Standards Agency november végén közzétette, hogy a 2016 óta végrehajtott ellenőrzések közel negyedénél fordult elő, hogy nem tüntették fel az allergéneket.

Nem újdonság

Hippokratész már időszámításunk előtt megfigyelte, hogy ha sajtot eszik, fáj a feje; a 15. században pedig III. Richárd angol királyon jelentkeztek csalánkiütésre emlékeztető reakciók szamóca fogyasztása után – igaz, ő ezt boszorkánysággal magyarázta. Mire 1906-ban az osztrák Clemens von Pirquet megalkotta az allergia kifejezést, már több orvos elismerte, hogy különböző ételek bőrproblémákat, asztmát, gyomor-bélrendszeri gondokat, vagy akár elmezavart is okozhatnak. Hivatalosan viszont csak az 1930-as években vált elfogadottá az ételallergia mint az allergia egyik válfaja. 1988-ban a kanadai orvosszövetség folyóiratában közölték az első olyan tudományos cikket, amely halálos ételallergiáról szólt, miután egy 24 éves nő egy mogyoróolajat tartalmazó keksz elfogyasztása után meghalt. Az amerikai allergiakutató intézet megállapította, hogy 1997 és 2008 között megháromszorozódott a mogyoróallergiában szenvedő amerikai gyerekek száma. 

De miért?

Arra nincs egyértelmű válasz, hogy miért nő az ételallergiában szenvedők száma. A terjedés egyik oka a modern életvitel, étrend, a másik lehetséges magyarázata az úgynevezett higiéniahipotézis, amely szerint a rendkívül tiszta környezetben felnövő gyerekek szervezete képtelenné válik arra, hogy megkülönböztesse az olyan ártalmas kórokozókat az ártalmatlan fehérjéktől, mint például ami a mogyoróban is megtalálható. Egy másik lehetőség szerint a konyhai technikákban rejlik az ételallergia fő oka – ez a feltételezés arra a statisztikára támaszkodik, hogy azokban az országokban magasabb a mogyoróallergiások száma, ahol a mogyorót sütik és nem főzik. A brit egészségügyi szolgálat, az NHS tavaly arra figyelmeztette a lakosokat, hogy a szigetországi kutatásokon alapuló amerikai ajánlás szerint már 4-6 hónapos kortól érdemes bevezetni a mogyorót a csecsemő étrendjébe, így 5 éves korukra 81 százalékkal csökkenthető az allergia kialakulásának esélye.
A magyar lakosság maximum 3 százaléka szenved valamilyen ételallergiában. Közülük nagyjából 1 százalék súlyosan allergiás. Elméletileg minden ételre létezik allergia. Magyarországon csecsemő- és kisgyerekkorban a tehéntej-, a tojás-, a szója-, a búzaallergia a leggyakoribb. A nagyon veszélyes mogyoró- és tengeri állatok által kiváltott allergia később alakul ki - mondta Dr. Madarasi AnnaBudai Egészségközpont allergológusa, csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, klinikai immunológus.

Tej és tojás – a leggyakoribb allergének

A leggyakoribb panaszt okozó élelmiszerek a tehéntej, a tojásfehérje és a búza – ez derült ki a több mint hatezer, ételintoleranciára utaló panaszok miatt vizsgált beteg adataiból. Az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság eredményeket ismertető, novemberi közleménye szerint a páciensek több mint fele a tehéntejre, több mint negyven százalékuk a tojásfehérjére, harmaduk pedig a búzára mutatott allergiás reakciókat. Kiderült, hogy a megvizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra, 12 százalék pedig a sörélesztőre. Az első tíz leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyag között szerepel még a kecsketej és a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica. Érdekes eredmény, hogy minden tizedik betegnél az agar-agar nevű tengeri vörösmoszat-származék is felelős volt a tünetekért. Ezt E406 néven zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizátorként főleg joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben használják.

Azonnal és később is jöhetnek a tünetek

Ételallergia, ahogy minden allergiás megbetegedés, örökölhető. Általában azonban nem az ételallergiát örököljük, hanem az allergiás hajlamot. Azt, hogy a szervezet az egészségünkre veszélytelen anyagokat tévesen károsnak érzékeli, ezért beindítja a szervezet védekező rendszerét. 
Az étel elfogyasztása után már akár pár perccel jelentkezhetnek tünetek. Leggyakrabban torok-, bőrviszketés, gombócérzés a garatban, csalánkiütés fordul elő, de megjelenhet heves hasi fájdalom, hányás, de akár szénanáthás tünetek: vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás is. Súlyos allergia esetén összeomolhat a keringés, bedagadhat a gége és asztmás roham is kialakulhat. Az úgynevezett késői típusú allergia elsősorban ekcéma formájában jelentkezik. Ilyenkor még nehezebb a diagnózis, mert az elfogyasztott étel és a tünetek megjelenése között több nap is eltelhet.
Az ételallergia kezelésének legfontosabb eszköze a diéta. Javasolt szakemberrel egyeztetni, illetve mindig figyelmesen megnézni a címkéket, mert van, hogy nem egyértelmű, melyik, többnyire készen kapható étel tartalmazza az allergént. Súlyos tünetek esetén tonogén tartalmú injekcióra lehet szükség, amelyet akár önmagának is beadhat a beteg.

Ételallergia vagy ételintolerancia?

Az ételintolerancia a bél betegségei közé sorolható, és másfajta immunreakció jellemzi, mint az ételallergiát. Ilyenkor a károsodott bélszakaszokon olyan ételösszetevők is átjutnak a véráramba, amelyeket a szervezet idegennek tekint. Ebben az esetben nem heves, azonnali reakció kialakulása jellemző, hanem krónikus tünetek jelennek meg, amelyek elsősorban gyomor-, bélrendszeri tüneteket okoznak: haspuffadás, hasi görcsök, hasmenés, székrekedés, de fejfájás, fáradékonyság, alvászavar hátterében is előfordulhat ételintolerancia. Laktózintolerancia esetén pedig a vékonybélből hiányzik a tejcukrot bontó enzim. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, és ez a folyamat haspuffadást, hasmenést okoz – mondta a szakorvos.
Qubit egy másik cikkének magyarázata szerint az emlősök addig képesek megemészteni, azaz szőlőcukorrá bontani a tejcukrot, amíg anyatejen élnek. Utána az enzimek termelődése megszűnik és a belekben élő baktériumok bontják le a laktózt, ez okozza a puffadást, hasmenést. Az emberek kis része felnőttkorában is képes megemészteni a tejcukrot, ezt a laktázenzim termelését befolyásoló génmutáció okozza, amely Európában is elterjedt, de az északi népek 90-99 százaléka rendelkezik vele. Mégis a laktázperzisztens, azaz olyan emberek száma, akiknek a tej fogyasztása nem okoz gondot, egyre kevesebb. A laktózintolerancia azonban nem betegség, hanem az emlős állatok természetes állapota – írták.

Készül a történelem legnagyobb kincses térképe

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.04. 14:44
Illusztráció
Fotó: Robert Harding Productions / Robert Harding Productions
Több száz éve elsüllyedt spanyol hajóroncsok lelőhelyéről készítenek világtérképet a spanyol kulturális minisztérium szakemberei - adta hírül az El País című spanyol napilap.
 A víz alatti kulturális örökség leltárának nevezett gyűjtemény a történelem legnagyobb kincses térképe is lehet, mivel a spanyol hajók gyakran igen értékes rakományaikkal, arannyal, ezüsttel, drágakövekkel együtt merültek a mélybe.
A térkép eddig elkészült része a közép-amerikai térségre összpontosít, ahol 681 spanyol hajó elsüllyedésének színhelyét tüntették fel. Köztük olyan történelmi jelentőségű hajó is szerepel, mint Kolumbusz Kristóf Santa María nevű karavellája, amely a Nagy-Antillák részét képező Hispaniola szigetnél futott zátonyra 1492. december 25-én.
Carlos León tengeri régész és Genoveva Enríquez haditengerészeti történész öt éve böngészi az archívumokat és tanulmányozza a fennmaradt antik térképeket, hogy a lehető legpontosabb leltárt állítsa össze, amely az 1492 és 1898 között elsüllyedt hajók legfontosabb adatait is tartalmazza. A vizsgált zónában az elmúlt négy évszázad során feljegyzett hajótörések csupán 23 százalékát tárták fel eddig a régészek. A legtöbb roncs Kuba partjainál található, 249-et tartanak számon.
Carlos León szerint a hajók 91 százaléka a rossz időjárási körülmények miatt végezte a tenger mélyén, mindössze másfél százalékuk süllyedt el ellenséges ország hajójával vívott küzdelemben, és kevesebb mint egy százalékuk lett kalóztámadás áldozata. A komoly tűzerővel rendelkező spanyol hajók sokkal inkább félelmetesek és veszélyesek voltak a kalózok számára - vélte a szakember.
A feltérképezés célja nem a roncsok eseteges kiemelése, hanem azok tudatos védelme a lelőhely-országokkal közösen.

Kiürítettek egy antarktiszi kutatóbázist, mert a tengerbe szakadhat

MTI
Publikálás dátuma
2019.03.04. 09:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist - írta a BBC hírportálja.
A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene repülőket küldeni a személyzetért, ha mégis gond lenne.
Ez már a harmadik tél, hogy a Halley-t be kellett zárni. A kutatóállomás a Brunt-selfjégen, vagyis a szárazföldről a Weddell-tengerbe nyúló területen áll. A Bruntról időnként jéghegyek szakadnak le, jelenleg egy hosszú törésvonal van kialakulóban, amely egy különösen nagy terület leválásával fenyeget. Azt senki sem tudja pontosan megmondani, hogy ez mikor következik be.
"Az számít, hogy mi történik a törésvonaltól északra, ahol a Halley áll. Nagyjából 15 GPS-állomásból álló hálózatunk van a Halley-t körülvevő selfjégen, innen kapjuk az adatokat egynapos késéssel. Noha a törés mentén délebbre vannak változások, a Halley közelében nagyon kis eltérések láthatók csak a jégen"

- mondta David Vaughan, a BAS tudományos igazgatója.

A Brunt-selfjégen már az 1950-es évek óta működik állandó kutatóállomás. Az épületeket sokszor bővítették, a legújabb létesítmény lábakon és sítalpakon áll, így az egész szerkezet mozdítható. Két évvel ezelőtt a BAS vontatói a tengertől 23 kilométerrel távolabbi, biztonságosabb helyre vitték a bázist. Bölcs döntésnek bizonyult, mivel az áthelyezés nélkül a Halley most a törés rossz oldalán állna. Glaciológusok műholdfelvételeken követik, hogy viselkedik a törés. A helyzetet bonyolítja, hogy újabb rés is keletkezett, amelyet Halloween-törésnek neveztek el, ez az ellenkező irányba halad.
A Halley rendkívül fontos szerepet játszik a BAS életében. Szakembereinek mérései vezettek az Antarktisz feletti ózonlyuk felfedezéséhez 1985-ben, az állomás jelenleg is folyamatosan figyelemmel kíséri a klímaváltozás jelenségeit, valamint innen indulnak az expedíciók az Antarktisz belső részeire. A kutatók és segítőik októberben-novemberben térhetnek vissza a bázisra, amikor ismét kisüt a nap a déli félteke sarki telének végén.