Tényleg új „divat” az ételallergia?

Nem mai divathóbort az ételallergia, de tömeges méretű elterjedése a modern kor életvitelének is „köszönhető”.

Az elmúlt években egy brit szendvicsezőben ketten haltak meg, mert nem voltak feltüntetve az allergén anyagok: 2016-ban egy 15 éves lány a megvásárolt szendvics szezámtartalma miatt, majd egy 42 éves nő a kazeint tartalmazó vegán szendvics elfogyasztása után. Ausztráliában egy hatéves, a tejtermékekre allergiás kislány kapott halálos anafilaxiás sokkot, egy 15 éves brit lány pedig abba halt bele, hogy az online rendelésnél bár feltüntette, nem vették figyelembe a mogyoróallergiáját – írta a Qubit.

A brit élelmiszer-biztonsági hivatal, a Food Standards Agency november végén közzétette, hogy a 2016 óta végrehajtott ellenőrzések közel negyedénél fordult elő, hogy nem tüntették fel az allergéneket.

Nem újdonság

Hippokratész már időszámításunk előtt megfigyelte, hogy ha sajtot eszik, fáj a feje; a 15. században pedig III. Richárd angol királyon jelentkeztek csalánkiütésre emlékeztető reakciók szamóca fogyasztása után – igaz, ő ezt boszorkánysággal magyarázta. Mire 1906-ban az osztrák Clemens von Pirquet megalkotta az allergia kifejezést, már több orvos elismerte, hogy különböző ételek bőrproblémákat, asztmát, gyomor-bélrendszeri gondokat, vagy akár elmezavart is okozhatnak. Hivatalosan viszont csak az 1930-as években vált elfogadottá az ételallergia mint az allergia egyik válfaja. 1988-ban a kanadai orvosszövetség folyóiratában közölték az első olyan tudományos cikket, amely halálos ételallergiáról szólt, miután egy 24 éves nő egy mogyoróolajat tartalmazó keksz elfogyasztása után meghalt. Az amerikai allergiakutató intézet megállapította, hogy 1997 és 2008 között megháromszorozódott a mogyoróallergiában szenvedő amerikai gyerekek száma.

De miért?

Arra nincs egyértelmű válasz, hogy miért nő az ételallergiában szenvedők száma. A terjedés egyik oka a modern életvitel, étrend, a másik lehetséges magyarázata az úgynevezett higiéniahipotézis, amely szerint a rendkívül tiszta környezetben felnövő gyerekek szervezete képtelenné válik arra, hogy megkülönböztesse az olyan ártalmas kórokozókat az ártalmatlan fehérjéktől, mint például ami a mogyoróban is megtalálható. Egy másik lehetőség szerint a konyhai technikákban rejlik az ételallergia fő oka – ez a feltételezés arra a statisztikára támaszkodik, hogy azokban az országokban magasabb a mogyoróallergiások száma, ahol a mogyorót sütik és nem főzik. A brit egészségügyi szolgálat, az NHS tavaly arra figyelmeztette a lakosokat, hogy a szigetországi kutatásokon alapuló amerikai ajánlás szerint már 4-6 hónapos kortól érdemes bevezetni a mogyorót a csecsemő étrendjébe, így 5 éves korukra 81 százalékkal csökkenthető az allergia kialakulásának esélye.

A magyar lakosság maximum 3 százaléka szenved valamilyen ételallergiában. Közülük nagyjából 1 százalék súlyosan allergiás. Elméletileg minden ételre létezik allergia. Magyarországon csecsemő- és kisgyerekkorban a tehéntej-, a tojás-, a szója-, a búzaallergia a leggyakoribb. A nagyon veszélyes mogyoró- és tengeri állatok által kiváltott allergia később alakul ki - mondta Dr. Madarasi Anna a Budai Egészségközpont allergológusa, csecsemő és gyermek tüdőgyógyász, klinikai immunológus.

Tej és tojás – a leggyakoribb allergének

A leggyakoribb panaszt okozó élelmiszerek a tehéntej, a tojásfehérje és a búza – ez derült ki a több mint hatezer, ételintoleranciára utaló panaszok miatt vizsgált beteg adataiból. Az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság eredményeket ismertető, novemberi közleménye szerint a páciensek több mint fele a tehéntejre, több mint negyven százalékuk a tojásfehérjére, harmaduk pedig a búzára mutatott allergiás reakciókat. Kiderült, hogy a megvizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra, 12 százalék pedig a sörélesztőre. Az első tíz leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyag között szerepel még a kecsketej és a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica. Érdekes eredmény, hogy minden tizedik betegnél az agar-agar nevű tengeri vörösmoszat-származék is felelős volt a tünetekért. Ezt E406 néven zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizátorként főleg joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben használják.

Azonnal és később is jöhetnek a tünetek

Ételallergia, ahogy minden allergiás megbetegedés, örökölhető. Általában azonban nem az ételallergiát örököljük, hanem az allergiás hajlamot. Azt, hogy a szervezet az egészségünkre veszélytelen anyagokat tévesen károsnak érzékeli, ezért beindítja a szervezet védekező rendszerét.

Az étel elfogyasztása után már akár pár perccel jelentkezhetnek tünetek. Leggyakrabban torok-, bőrviszketés, gombócérzés a garatban, csalánkiütés fordul elő, de megjelenhet heves hasi fájdalom, hányás, de akár szénanáthás tünetek: vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás is. Súlyos allergia esetén összeomolhat a keringés, bedagadhat a gége és asztmás roham is kialakulhat. Az úgynevezett késői típusú allergia elsősorban ekcéma formájában jelentkezik. Ilyenkor még nehezebb a diagnózis, mert az elfogyasztott étel és a tünetek megjelenése között több nap is eltelhet.

Az ételallergia kezelésének legfontosabb eszköze a diéta. Javasolt szakemberrel egyeztetni, illetve mindig figyelmesen megnézni a címkéket, mert van, hogy nem egyértelmű, melyik, többnyire készen kapható étel tartalmazza az allergént. Súlyos tünetek esetén tonogén tartalmú injekcióra lehet szükség, amelyet akár önmagának is beadhat a beteg.

Ételallergia vagy ételintolerancia?

Az ételintolerancia a bél betegségei közé sorolható, és másfajta immunreakció jellemzi, mint az ételallergiát. Ilyenkor a károsodott bélszakaszokon olyan ételösszetevők is átjutnak a véráramba, amelyeket a szervezet idegennek tekint. Ebben az esetben nem heves, azonnali reakció kialakulása jellemző, hanem krónikus tünetek jelennek meg, amelyek elsősorban gyomor-, bélrendszeri tüneteket okoznak: haspuffadás, hasi görcsök, hasmenés, székrekedés, de fejfájás, fáradékonyság, alvászavar hátterében is előfordulhat ételintolerancia. Laktózintolerancia esetén pedig a vékonybélből hiányzik a tejcukrot bontó enzim. A vastagbélbe jutó tejcukrot a bélbaktériumok megerjesztik, és ez a folyamat haspuffadást, hasmenést okoz – mondta a szakorvos.

A Qubit egy másik cikkének magyarázata szerint az emlősök addig képesek megemészteni, azaz szőlőcukorrá bontani a tejcukrot, amíg anyatejen élnek. Utána az enzimek termelődése megszűnik és a belekben élő baktériumok bontják le a laktózt, ez okozza a puffadást, hasmenést. Az emberek kis része felnőttkorában is képes megemészteni a tejcukrot, ezt a laktázenzim termelését befolyásoló génmutáció okozza, amely Európában is elterjedt, de az északi népek 90-99 százaléka rendelkezik vele. Mégis a laktázperzisztens, azaz olyan emberek száma, akiknek a tej fogyasztása nem okoz gondot, egyre kevesebb. A laktózintolerancia azonban nem betegség, hanem az emlős állatok természetes állapota – írták.